Az ukrajnai menekülőknek múlt héten biztosított átmeneti védelmet az Európai Unió. A kormány ezt hétfőn ültette át a magyar jogba. A tegnaptól hatályos kormányrendelet emellett a korábbi hazai szabályokhoz képest nagyvonalúbb a kettős állampolgárságú menekülőkkel szemben, viszont a nem ukrán menekülők sokkal rosszabb helyzetbe kerültek, mint amilyenben hétfőig voltak. Kérdezz-felelek az új szabályokról.
A tegnaptól hatályos hazai szabályok összességében kedvezőbbek-e az Ukrajnából Magyarországra menekülőknek, mint a korábbiak?
Erre nem lehet egy szóval válaszolni. Múlt péntektől hatályos az EU végrehajtási határozata, amely az Ukrajnából elmenekülőket átmeneti védelemben részesíti. Ezek az uniós szabályok olyan minimális elvárásokat fogalmaznak meg, amelyeknek kivétel nélkül minden tagállamban érvényesülniük kell. Kevesebbet nem biztosíthat egyetlen tagállam sem, de megvan a lehetősége annak, hogy többel és jobban segítse a menekülőket.
Az uniós előírásokat a nemzeti joggal kell összefésülni. A magyar kormány is azt tette, amikor megalkotta rendeletét. A menekülők egyik körének biztosan nehezebb lesz ezután, másoknak jobb lesz a helyzetük, a harmadik csoportnak érdemben nem változnak a lehetőségei.
Kiknek lesz nehezebb a helyzetük?
Azoknak az embereknek, akik nem ukrán vagy magyar állampolgárok, és bár Ukrajnában legálisan tartózkodtak, akár éveken át ott éltek, dolgoztak, tanultak, mostantól őket nem ismeri el menedékesként a magyar kormány. A háború első napján alkotott kormányrendelet őket még – nagyon helyesen – menedékesként ismerte el. Ezt a lehetőséget most elvették tőlük, és tegnap óta már hiába kérnének menedékes státuszt, nem kaphatnak, sőt, a már korábban megindított eljárásoban is ezek szerint a csupán tegnap óta hatályban lévő, hátrányosabb szabályok szerint bírálják el a menedékes kérelmeket. Ezek az emberek most már csak ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra jogosultak, amely 30 napos magyarországi tartózkodást tesz lehetővé és kijelöl egy szálláshelyet, ha a kérelmező jelzi, hogy nincsen neki. Ezen kívül nemigen jár más ellátással, nem dolgozhatnak és családtagjaikat sem hozhatják ide kedvezményesen – igaz, az Ukrajnából menekülők mindegyikét beengedik az országba.
Itt nincsen összhangban a magyar szabályozás az unióssal. Az uniós határozat ugyanis előírja, hogy az olyan Ukrajnában letelepedett és onnan menekülő nem ukrán állampolgárokat is menedékes vagy más hatékony védelemben kell részesíteni, akik nem tudnak hazájukba visszatérni. A hazai kormányrendelet mégis csupán a gyenge ideiglenes tartózkodási jogot biztosítja nekik.
Elvileg ugyan kérhetik azt is, hogy menekültként ismerjék el őket, ami erősebb védelmet jelent, mint a menedékes, de nem világos, hogy erre egyáltalán magyar területen joguk van-e. A hatályos általános előírások szerint ugyanis menedékkérelmet az ország területén nem lehet előterjeszteni majdnem senkinek sem. Abszurd módon így akár az is előfordulhat, hogy a kérelmezőket Szerbiába löknék át – mint tették ezt tízezrekkel éveken át –, és a belgrádi nagykövetségünkön kellene majd megpróbálniuk elindítani a hosszadalmas eljárást
Hányan lehetnek azok, akiknek rosszabb lett?
Pontos számot nem tudni, de értelemszerűen a számuk egyre nő. Egyelőre talán százas nagyságrendű lehet azoknak a nem ukrán állampolgárságú menekülőknek a száma, akik nem tudnak hazájukba vagy Ukrajnába visszatérni, mégsem kapnak menedékes védelmet itt. A harmadik országbeliek többsége egyelőre inkább tovább- vagy hazautazik. Egy biztos, akik közülük itt maradnak, nagyon nehéz helyzetbe kerülnek.
Kiknek lesz jobb a helyzetük?
Az Ukrajnából most menekülő magyar állampolgárok természetszerűen nem kaphatnak menedékjogi védelmet, nem lehetnek menedékesek vagy menekültek. Róluk, a rászoruló ukrajnai magyarokról a hazájuknak, Magyarországnak másképpen kell gondoskodni. A Magyar Helsinki Bizottság ezt a csapdahelyzetet ismerte fel már a háború első napjaiban, és sürgette a kormányt, hogy haladéktalanul és célzottan segítsen a főleg Kárpátaljáról menekülő magyaroknak. A kormányrendeletet most az ő helyzetüket is rendezte. Eszerint nekik a menedékeseknek nyújtott „valamennyi ellátást és kedvezményt biztosítani kell, ha a magyar állampolgárság tényénél fogva kedvezőbb elbánásban nem részesül”. Azaz nekik is jár szállás, élelem, pénzbeli támogatás és orvosi ellátás, ha amúgy nincsen érvényes TAJ-számuk.
Kik helyzetén nem változtatott a mostani rendelet?
Valószínűleg ilyen a Magyarországon át menekülők többsége: az olyan ukrán állampolgárok, valamint bármely nemzetiségű családtagjaik, akiknek nincsen magyar állampolgárságuk is. Őket kérésre továbbra is menedékesként kell elismerni a hazai hatóságoknak. Annyiban biztosan javult a helyzetük a hétfőihez képest, hogy az uniós szabályozásnak köszönhetően már legkevesebb egy éven át menedékesek maradhatnak (a korábbi kormányrendelet csak júniusig adott védelmet), ami akár további két évvel meghosszabbítható, ha az EU szükségesnek találja.
Nem változott az olyan harmadik országbeliek helyzete sem, akiket még Ukrajnától kaptak valamilyen menedékjogi védelmet. Ők és családtagjaik is ugyanolyan védelemre lesznek jogosultak itt, mint az ukrán állampolgárok.
A menedékes szabadon utazhat-e Európai Unióban?
Az ukrán állampolgárok már évek óta biometrikus azonosítóval rendelkező útlevéllel 90 napon keresztül vízum nélkül utazhatnak az EU-ban. Ha azonban kérelmezik elismerésüket menedékesként vagy már menedékessé válnak, és a 90 napos időtartam lejárt, akkor ez a lehetőségük elveszik. A menedékes státusz tehát önmagában nem jogosít arra, hogy az unión belül szabadon utazzanak vele. Más kérdés, hogy a schengeni övezeten belül ezt hogyan lehet majd ellenőrizni, és ekkora tömegű menekülőnél, hogyan lehetne visszaküldeni az elcsatangolt menedékeseket. Árulkodó, hogy az ideiglenes védelmet aktiváló határozat bevezetésében az uniós miniszterek kijelentik: nem fogják alkalmazni a visszaküldést lehetővé tevő szabályokat.
A Dániában védelmet kérő dán menedékes, a Belgiumban védelmet kérő belga menedékes, a nálunk védelmet kérő magyar menedékes lesz – és így tovább. Akinek van biometrikus útlevele, gyakorlatilag maga dönti el, hol adja be a kérelmét. Akinek nincs, annak nehezebb lesz a dolga, bár vannak olyan országok, ahol a beutazásnál már nem ragaszkodnak az ilyen útlevelekhez (ilyen pl. Ausztria).
Mire lesznek jogosultak a magyarországi menedékesek?
A menedékes státusz iránti kérelem előterjesztésétől a kérelmezőknek már az eljárás idején is joguk van az állam által biztosított ellátáshoz, azaz szálláshoz, étkezéshez és orvosi ellátáshoz is. Akinek valaki más nyújt szállást, annak nem kell az állam által biztosított szálláshelyre mennie, de ezt jeleznie kell a kérelem benyújtásakor. Ebben az esetben a kérelmezők kevesebb támogatást kapnak. Orvosi ellátásra azonban ekkor is jogosultak.
A maximum 45 napos eljárás végén, miután hivatalosan is megszerezték a menedékes státuszt, ők bizonyos szakmákban most külön engedély nélkül dolgozhatnak, ezeken kívül pedig könnyített feltételekkel kaphatnak munkavállalási engedélyt. Jár nekik továbbá szállás (ezt az államnak kötelessége biztosítani, ha máshogy nem megoldható), az egészségügyi ellátás és a gyerekeknek oktatás.
A menedékes magyar személyi igazolványt is kap, ami azonban különbözik a magyar állampolgárok személyi igazolványától.
Ki állja majd a menedékesek ellátásának költségeit?
Elsősorban az állam. Menekülők milliói valószínűleg nem a tagállamok teherbíró képességének megfelelően „rendeződnek” majd el az EU-ban. Több tényező befolyásolja majd, hogy hol lesznek majd többen, hol kevesebben. A határmenti országokban (ilyen Magyarországi is), valamint a gazdag és nagyvonalú ellátást biztosító centrumországokban valószínűleg többen lesznek, mint másutt. Az uniós határozat szolidaritási mechanizmust is felállít a terhek arányosabb elosztása érdekében. Életre hívták az Európai Bizottság égisze alatt a Szolidaritási Platform elnevezésű intézményt. Ez fogja vizsgálni majd a számokat, és ha valahol a lehetőségekhez képest túl sokan vannak, akkor az Európai Tanács többlettámogatást ad majd a megszorult tagállamnak. A dolog furcsasága, hogy a befogadó kapacitások nem nyilvánosak.
De ne legyen kétségünk, a magyar kormány majd kompenzációt fog kérni, ha költségei túllépik azt. Ezt, persze, jó teszi, de mégiscsak pikáns dolog ez egy olyan kormánytól, aki korábban kézzel-lábbal hadakozott az ellen, hogy az uniós szolidaritási mechanizmus a menekültügy terén is érvényesülhessen.
Mit tesz a Magyar Helsinki Bizottság, hogy a menekülők értesüljenek az új szabályokról?
Már elérhető háromnyelvű (angol, magyar, orosz) tájékoztatónk az új helyzetről, az ukrán fordítás délutánra várható. És ezért írtuk ezt a blogposztot is.