Mire figyelj a szavazás napján?

A választási törvények rengeteg előírást tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a szavazást hogyan kell lebonyolítani, kinek milyen feladatai vannak, ki mit tehet és mit nem a szavazóhelyiségben. A szavazás ideje alatt akár olyan súlyos cselekmények is történhetnek, amik már bűncselekménynek minősülnek és akár rendőri fellépésre is szükség lehet. A választások tisztaságát fenyegető veszélyekről szóló sorozatunkban most a szavazás napján esetlegesen előforduló problémákat vesszük sorra, és azt is elmondjuk, mit tehetsz, ha ilyesmit tapasztalsz.

Számos olyan rendszerszintű probléma van, ami veszélyezteti az országgyűlési választások tisztaságát. Így látta a helyzetet 2022-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Bizottság is legutóbbi jogállamisági jelentésében. A helyzet azóta sem javult, ahogy ezt az EBESZ 2026. márciusi időközi jelentése is megerősíti.

A Magyar Helsinki Bizottság egyik küldetése, hogy feltárja a választások tisztaságával kapcsolatos veszélyeket, és aktívan fellépjen a választások tisztaságát sértő jelenségekkel, intézkedésekkel szemben. Ezért blogposztsorozatunkban sorra vesszük, hogy mik azok a fontos mozzanatok a választási eljárásban, amikre a leginkább figyelnünk kell. Megmutatjuk, mit teszünk mi azért, hogy javuljon a helyzet, és azt is elmondjuk, hogy te mint állam- és szavazópolgár mit tehetsz. Az első rész a kampánnyal és kampányfinanszírozással kapcsolatos rendszerszintű visszaélésekről szólt, a második részben a médiahasználat visszásságaival foglalkoztunk. Ezeken a területeken elsősorban olyan problémák állnak fenn, amik a jelöltek, pártok választási esélyegyenlőségét torzítják, és ezeket gyakran nehéz beazonosítani. A szavazás törvényességét sértő magatartásokat, eseményeket jóval könnyebben észrevehetjük.

Mikor zajlik törvényes keretek között a szavazás?

A szavazás törvényességét a szavazatszámláló bizottságok és a szavazatszámlálók biztosítják, akik végig jelen vannak, amíg tart a szavazás, majd az ő feladatuk a szavazatok megszámlálása és a választási eredmény megállapítása. A bizottságban hivatalnokok és pártok által delegált tagok is helyet kapnak, a jogaik és kötelezettségeik viszont azonosak. A szavazóhelyiségben legalább három szavazatszámlálónak mindig jelen kell lennie. Ők ellenőrzik a szavazásra érkezők személyazonosságát, aláíratják velük a névjegyzéket, majd átadják nekik a szavazólapokat úgy, hogy a jelenlétükben pecsételik le. Borítékot ettől az évtől nem adnak automatikusan, csak akkor, ha külön kéred.

A szavazás minden szavazókörben 6 és 19 óra között zajlik. A szavazóhelyiséget ezalatt még rövid időre sem lehet bezárni. A szavazás idejét nem lehet meghosszabbítani, de azok, akik 19 órakor még sorban állnak a szavazóhelyiség előtt, szavazhatnak. A szavazást nem lehet felfüggeszteni, szüneteltetni, kivéve, ha olyan rendkívüli esemény történik, ami ellehetetleníti azt (például bombariadó, tűzeset).

A szavazatszámláló bizottság tagjainak végig pártatlanul kell eljárniuk. A választókat semmilyen módon nem befolyásolhatják abban, hogy kire szavazzanak. Ha a szavazó kéri, akkor adhatnak tájékoztatást, segítséget a voksoláshoz, de ezalatt nem sugalmazhatják, hogy kire „kellene” szavazni. Nem viselhetnek a ruházatukon pártra utaló emblémát, még akkor sem, ha pártdelegáltak.

A szavazatszámlálók a szavazóhelyiségen belül nem használhatnak mobiltelefont, tabletet, okosórát vagy egyéb, adatrögzítésre, -továbbításra alkalmas eszközt, és csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják, más írószer sem lehet náluk. Ez azért van, hogy a szavazás ideje alatt ne tudják felírni és kifelé bárkivel megosztani, hogy ki volt már szavazni és ki nem. A szavazás alatt a szavazóhelyiségben a bizottság tagjain kívül csak a nemzetközi választási megfigyelők és a sajtó, média munkatársai lehetnek jelen, a szavazás menetét azonban ők sem zavarhatják. Az újságírók készíthetnek felvételeket is a szavazásról, de a választói névjegyzékről nem, hiszen az személyes adatokat tartalmaz.

A választók csak a szavazás idejéig lehetnek a helyiségben, utána el kell hagyniuk. A szavazófülkébe egyszerre többen nem mehetnek be, kivéve, ha a szavazónak segítségre van szüksége a szavazáshoz. A szavazófülke használata egyébként nem kötelező, azon kívül is kitölthető a szavazólap. Szavazólapot nem szabad kivinni a szavazóhelyiségből, azonban a saját szavazólapodat lefotózhatod és a fotót meg is oszthatod.

A szavazóhelyiségben nem lehetnek kitéve kampányplakátok, szórólapok. Már nincs „kampánycsend” a szavazás napján, de a szavazóhelyiségben, annak épületében és az épület 150 méteres körzetében közterületen a szavazás napján nem lehet kampányolni (például szórólapot osztani, agitálni).

Milyen problémák fordulhatnak elő a szavazás során, és mit tehetünk ilyenkor?

Szintén bűncselekmény a láncszavazás, amikor valaki kiviszi a szavazólapját a szavazóhelyiségből, amit valaki más kitölt helyette, és egy másik szavazóval visszaküldi, aki azt sajátjaként dobja az urnába. Az is tilos, hogy bárki (például a munkáltatód) kötelezzen a szavazólapod lefényképezésére és annak bemutatására. Tilos a szavazókat autóbusszal vagy autókkal szervezetten szállítani a szavazásra. Ezek a cselekmények mind a szavazók akaratának illetéktelen befolyásolását jelentik, és veszélyeztetik a választás szabadságát és/vagy titkosságát.

Ha ilyen cselekményt vagy egyéb bűncselekményt tapasztalsz, hívj rendőrt, vagy ha szereztél bizonyítékot, tehetsz rendőrségi feljelentést. A szavazásnapi rendőri intézkedésekkel kapcsolatos részletes tájékoztatónkat itt találod.

Ha a szavazás alatt a szavazóhelyiségben valamilyen rendzavarás történik (például a szavazók összeszólalkoznak, a szavazatszámlálókat fenyegetik), akkor a szavazatszámláló bizottságnak fel kell szólítania az érintetteket a távozásra, vagy ha nem sikerül a rendet helyreállítania, akkor rendőrt kell hívni. Ha bármilyen rendkívüli esemény történik a szavazás alatt, arról a bizottságnak jegyzőkönyvet kell felvennie.

Ha azt tapasztalod, hogy a szavazatszámlálók vagy bárki más nem szabályszerűen jár el a szavazás során, kifogást nyújthatsz be az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak, a választókerületi választási irodához. Az írásbeli kifogást papír alapon személyesen vagy postán is beadhatod, vagy e-mailen is elküldheted. Ebben le kell írnod, pontosan mi történt, csatolnod kell bizonyítékot is (pl. fotó, videó), és a személyes adataidat is meg kell adnod. A kifogást benyújthatod ezen a formanyomtatványon, de ez nem kötelező, saját magad is megírhatod. A kifogást három napon belül be kell adnod. Ha a kifogásodat elutasítják, fellebbezhetsz a Nemzeti Választási Bizottsághoz, de csak akkor, ha tudod igazolni a közvetlen érintettségedet az ügyben, azaz hogy a kifogásolt cselekmény téged, a jogaidat közvetlenül sértette. A kifogás és a fellebbezés benyújtásáról részletes információt itt találsz.

A választási visszaélések feltárásához azzal is hozzájárulhatsz, ha nyilvánossá teszed, mit tapasztaltál. Szavazásnapi leltárunk segítségével könnyen felismerheted, ha visszaélés történik. A 20K – Szabad szavazat oldalon be is jelentheted a választási incidenst, hogy az így összegyűjtött információk alapján a szervezet nyilvánossá tehesse majd, mik voltak a leggyakoribb problémák.

***

Jelentős közéleti események után előfordulhat, hogy az emberek az utcán adnak hangot a véleményüknek. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy minden érintett, a résztvevők és a rendvédelmi szervek is a jogállami keretek között, a jogszabályok betartásával járjanak el. Az országgyűlési választások után ezért a Magyar Helsinki Bizottság gyülekezési jogi telefonos jogsegély-ügyeletet tart. Célunk, hogy azonnali tanácsot, szükség esetén jogi segítséget nyújtsunk gyülekezési jogi kérdésekkel kapcsolatban, illetve azoknak, akiket esetlegesen sérelem ér a hatóságok részéről.

Hívhatsz minket,

A telefonos ügyeletet április 12-én este 19 órától hívhatod április 13-án este 22 óráig.

Telefonszám: +36 70 624 5752; +36 20 283 4560

A választásokkal kapcsolatos további anyagainkat és tájékoztatóinkat itt éred el: A 2026-os választásról közérthetően.