Propagandával szúrják ki a szemed, de van védőszemüveg

A tisztességes választási verseny alapfeltétele, hogy minden politikai szereplő egyenlő eséllyel juttathassa el üzeneteit a választókhoz, amihez a média kiegyensúlyozott működése elengedhetetlen. Magyarországon azonban a közmédia működése torzítja a politikai versenyt. Ezt súlyosbítják a közösségi médiában terjesztett tartalmak.

Számos olyan rendszerszintű probléma van, ami veszélyezteti az országgyűlési választások tisztaságát. Így látta a helyzetet 2022-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Bizottság is legutóbbi jogállamisági jelentésében. A helyzet azóta sem javult, ahogy ezt az EBESZ 2026. márciusi időközi jelentése is megerősíti.

A Magyar Helsinki Bizottság egyik küldetése, hogy feltárja a választások tisztaságával kapcsolatos veszélyeket, és aktívan fellépjen a választások tisztaságát sértő jelenségekkel, intézkedésekkel szemben. Ezért blogposztsorozatunkban sorra vesszük, hogy mik azok a fontos mozzanatok a választási eljárásban, amikre a leginkább figyelnünk kell. Megmutatjuk, mit teszünk mi azért, hogy javuljon a helyzet, és azt is elmondjuk, hogy te mint állam- és szavazópolgár mit tehetsz. Az első rész a kampánnyal és kampányfinanszírozással kapcsolatos rendszerszintű visszaélésekről szólt. A második részben a médiahasználat visszásságaival foglalkozunk, amiről korábban már egy hosszabb írásunk is megjelent.

A tisztességes választási verseny

A politikai kampányban a médiának kulcsszerepe van. Különösen nagy a befolyásoló ereje a közösségi médiának, de azért a hagyományos médiumokban, azaz az újságokban és televíziós csatornákon megjelenő üzenetek is sok emberhez eljutnak – az idősek vagy az internet-hozzáféréssel csak korlátozottan rendelkezők inkább ezekből tájékozódnak. Ezért nagyon fontos, hogy a hagyományos és közösségi médiában is minden politikai oldal üzenetei megjelenjenek és eljussanak a választókhoz.

A választási versenyben egy pártnak annál nagyobb esélye van a győzelemre, minél többféle csatornán és minél szélesebb körben tudja eljuttatni az üzeneteit a választókhoz. Épp ezért azoknak a médiumoknak, amelyek közéleti eseményekről számolnak be (tehát nemcsak szórakoztató tartalmakat sugároznak, hanem híreket is), egyenlő lehetőséget kell biztosítaniuk a versengő politikai oldalaknak a megjelenésre. Ez a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, ami végső soron a választási esélyegyenlőséget biztosítja, és szükséges ahhoz, hogy a választók szabad elhatározásból, megfelelő tájékozódás után adják le a szavazatukat. Ez a valóban demokratikus, szabad és tisztességes választási eljárás egyik fő követelménye.

A probléma

Magyarországon a tisztességes választásokkal kapcsolatban sok éve az jelenti az egyik fő aggályt, hogy a kormánypártnak sokkal több erőforrás áll rendelkezésére politikai üzeneteinek terjesztésére, mint az ellenzéki pártoknak. Ennek a jelenségnek az egyik fő oka, hogy a kormány és a párt üzenetei összemosódnak, és a kormánypárt közpénzből finanszírozza a saját politikai narratíváját kihangosító tartalmakat a médiában, amit az ellenzéki pártok nyilván nem tehetnek meg.

Televízió, rádió

A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét az egyes hírműsorokban a kereskedelmi televíziós és rádiós csatornákon is biztosítani kell, de legfőképpen a közszolgálati médiának kell betartania. A közszolgálati médiát az állam közpénzből finanszírozza, és az lenne a legfőbb célja, hogy minden közérdekű eseményről objektív tájékoztatást nyújtson, ami ingyenesen eljut minden polgárhoz. A jelenlegi politikai helyzetben azonban a közmédia nagyon nagy mértékben elfogult a kormánypárt iránt: a kormánypárti politikusok tevékenységéről sokkal gyakrabban és pozitív felhanggal számol be, míg az ellenzékiekről nagyságrendekkel ritkábban és leginkább negatív tartalommal.

A közmédiának az egyes politikai oldalakkal szemben semlegesnek kellene lennie, ám Magyarországon nagyon gyakran a kormánypárt politikai üzeneteit hangosítja fel. Több alkalommal megfigyelhető volt például, hogy a médiában a kormány politikai üzenetei társadalmi célú hirdetésként jelentek meg. Ezzel megkerülhető az a törvényi szabály, hogy választási kampányidőszakon kívül tv-ben, rádióban politikai reklámot nem lehet sugározni. A kormány által kezdeményezett különböző nemzeti konzultációk, a Voks2025 vagy a jelenleg is futó Nemzeti Petíció népszerűsítésére is igaz ez. Reklámszpotok mellett egy újabban alkalmazott megoldás, hogy különböző televíziós műsorokban (hírműsorok, sportműsorok vagy akár az időjárás-jelentés alatt) a képernyő sarkában villog a konzultáció hivatalos emblémája, ami burkolt politikai reklámnak tekinthető.

A Médiatanács a Voks2025 kapcsán már kimondta, hogy ez a gyakorlat jogsértő, és bírságot is kiszabott. Ennek azonban nem volt visszatartó ereje, február óta a Nemzeti Petíció logója villog a köztévében különféle műsorszámok alatt. Ez a kampányidőszakban is jogsértő, mert nem felel meg a politikai reklámok közzétételére vonatkozó szabályoknak. Mindezek miatt a Magyar Helsinki Bizottság a Mérték Médiaelemző Műhellyel együttműködésben nemrég a Médiatanácshoz fordult, és kérte, hogy Nemzeti Petíció logó folyamatos sugárzása miatt is szabjanak ki bírságot.

A kiegyensúlyozottság követelményét a közmédia közösségi médiás felületein is érvényesíteni kellene. Ezt állapította meg a Kúria már három alkalommal is a mostani választási kampányban. Az eljárás a Kossuth rádió Facebook-oldalával kapcsolatban indult, ahol már a kampány első napján és azután is szinte kizárólag a kormánypárthoz kötődő eseményekről számoltak be, az ellenzéki pártok tevékenységéről alig. A Kúria értelmezése szerint a közszolgálati médiára vonatkozó kiegyensúlyozottsági követelményt a közösségi médiás tartalmak kapcsán is be kell tartani, ott is elvárható a pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatás nyújtása. A kizárólag a kormánypárt által kiválasztott tagokból álló Alkotmánybíróság azonban megsemmisítette a Kúria ítéleteit arra hivatkozva, hogy a közösségi média nem minősül médiaszolgáltatásnak, ezért nem kell rá alkalmazni a médiatörvény rendelkezéseit. A vita valószínűleg még nem zárult le.

Közösségi média

A választók megszólításának fő terepe ma már a közösségi média. Egy-egy választás eredményét is meghatározhatja, hogy melyik politikai oldal tud hatékonyabb közösségi médiás kampányt folytatni. Épp ezért az Európai Unióban 2025 óta szigorú szabályokat kell alkalmazni a politikai hirdetések átláthatóságának biztosítása érdekében. A szigorú szabályok miatt azonban a Google is, majd a Facebook és az Instagram tulajdonosa, a Meta is úgy döntött, hogy inkább leállítja felületein a politikai reklámok megjelenítését 2025 októberétől Európában. Így a pártoknak elvben nincs lehetőségük közvetlenül fizetett politikai hirdetéseket futtatni a közösségi médiában.

Kutatások szerint a tilalom bevezetéséig a magyar kormánypárt és a hozzá köthető szervezetek sok száz millió forintot költöttek közösségi médiás hirdetésekre, ami nemcsak a magyar ellenzék költéseihez viszonyítva felfoghatatlan összeg, hanem az egész Európai Unión belül is a legmagasabb volt – ráadásul nem is a választási kampányban, hanem már előtte is folyamatosan. A fizetett politikai hirdetések leállításával azonban nem sikerült elérni azt, hogy ezek a tartalmak valóban eltűnjenek a közösségi médiából. A gyakorlat azt mutatja, hogy a közösségi médiafelületek szűrői nem működnek megfelelő hatékonysággal, és meg lehet őket kerülni. Ezzel a módszerrel a kormánypárti képviselőjelöltek rendszeresen élnek.

Ha a közösségi médiában tiltott politikai hirdetéssel találkozol, bejelentheted a platform felé, és ha a bejelentésednek helyt adnak, törölni fogják a hirdetést.

Egy másik módszer a tilalom megkerülésére, hogy közpénzzel is támogatott hírességek terjesztik a kormánypárt üzeneteit, vagy olyan Facebook-csoportok, amik eredetileg nem politikai célra jöttek létre, mégis egyik napról a másikra kormánypárti propagandát kezdenek terjeszteni. Tényfeltáró újságírók több olyan kamuprofil-hálózatot tártak fel az utóbbi hónapokban (itt és itt), amelyek nem valós személyek nevében terjesztik a közösségi médiában a kormánypárti üzeneteket. A hálózat mögött felsejlik a Digitális Polgári Köröket szervező ügynökség.

Arról, hogy az álprofilokat hogyan ismerheted fel, itt olvashatsz bővebben.

A választók tudatos félrevezetését és az ellenzéki politikusok lejáratását szolgálják azok a mesterséges intelligenciával előállított, valóban élethűnek tűnő fotók, videók, hangfelvételek, amelyek hazugságokat, meg nem történt eseményeket tüntetnek fel valóságként, gyakran az érintett politikusok emberi mivoltát is gyalázó módon. Ezek a tartalmak egyértelműen jogellenesek, hiszen tudatos hazugságot még politikusokról sem szabad terjeszteni, a hatalmas számuk miatt viszont nagyon nehéz ellenük fellépni.

Ha a közösségi médiában felbukkanó tartalom kapcsán felmerül benned a gyanú, hogy hamisítvány lehet, ne hagyd annyiban: járj utána, mert néhány percnyi internetes keresés után meggyőződhetsz róla, hogy megbízható források is közölték-e az információt, vagy sem. Ha nem, akkor vélhetően hamisított információról van szó. Ha ilyennel találkozol, jelentsd a posztot a platform felé.

A választásokkal kapcsolatos további anyagainkat és tájékoztatóinkat itt éred el: A 2026-os választásról közérthetően.