A rendszer első politikai foglyai?

A vasárnap esti Fidesz-székházrongálás miatt hat embert tartanak fogva. Legkevesebb négyükről tudni, hogy rég szabadlábra bocsáthatnák őket. Nem teszik. Miért nem?

Fotók: Hegedűs Dániel

– Nem futballhuligánokat, hanem politikai aktivistákat vett őrizetbe a rendőrség a Fidesz székházánál vasárnap történtek miatt – mondta Rogán Antal a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában hétfő este.

A Fidesz frakcióvezetője mindig képes meglepni a szende állampolgárt. Most például a tegnapi nyilatkozatával. Mert mégiscsak pikáns politikustól, azaz főállású és fizetett politikai aktivistától azt hallani, hogy a politikai aktivista az annyira kártékony fenomén, ami még garázda futballhuligánnal is rosszabb. Persze, előfordulhat, hogy a politikai aktivista (politikus) rendkívül kártékony. Találunk rá példát eleget. De Rogán mást is állít: itt, kérem, nem azokat a józanságukat vesztett, tagbaszakadt fiatalokat, a Fidesz-székház elleni hardweres támadás élharcosait tartóztatta le a rendőrség, akiket számos fotón és filmfelvételen látni, hanem valaki másokat. És a hírekből úgy tudni, valóban nem az araszos vállú monitorvetők vannak már két napja őrizetben, hanem ahogyan a kormánypárti ultra, Bayer Zsolt fogalmaz a maga keresetlen stílusában: „lúdtalpas, kígyóvállú, ultraliberális gennyládák” volnának rács mögött a Gyorskocsi utcában.

Rogán és Bayer eredeti módon interpretálnak, de jól tájékozottak.

Az őrizetesek egyikét, egy 19 éves budapesti egyetemistát Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság ügyvédje védi. Ismerjük jól a fiút, nem különösebben foglalkoztatja a politika, de nem akar netadót. Ő ellene annyi a gyanú, hogy egy vodkás üveget vágott a pártszékház falához. Mégis fogva tartják. Nem tudni, miért, hiszen büntetlen előéletű, lakcímmel rendelkező, szökésétől, elrejtőzésétől nem kell tartani. Két egyetemista társával ugyanez a helyzet.

A hírek szerint a hat még mindig őrizetben tartott közül egyetlen van, aki politikai aktivistának számít, tehát megfelel Rogán és Bayer elvárásainak: ő a soproni R. Milán, aki több erőszakmentes polgári engedetlenségi akcióban vett részt. A rendőrök most azzal gyanúsították meg, hogy részt vett a székházrongálásban, számítástechnikai eszközökkel dobálta az épületet, az erkélyre felmászva buzdította a tömeget, ezzel jogsértő cselekményekre befolyásolta a hangulatot (sic!). Pelle Andreától, az ügyvédjétől (aki nem a Helsinki munkatársa) tudni, R. Milán tagadja a csoportos garázdaság elkövetését. Nem dobált semmit. Felmászott a székház erkélyére, de nem azért, hogy bárkit is buzdítson, hanem azért, hogy megpróbálja a rongálást leállítani. A neten nincs olyan videofelvétel, amin dobálna vagy a tömeget hergelné. Arról viszont van felvétel, hogy az egyik erkélyen a redőny elé állt, így akadályozva a hajigálást. A mellé felmászó eltakart arcú fiút megkérte, hogy vegye le a sálat magáról. (Ez a jelenet jól látszik posztunk két képén is.) Amikor látta, hogy nincs esélye befolyásolni az eseményeket, R. Milán lemászott, és egy idő után barátaival hazafelé indult.

Nagyjából tehát a helyzet a következő: miközben semmi hír, mi történik azokkal, akik a számtalan felvétel szerint tevékenyen és hatékonyan vettek részt a székház rongálásában vagy a Hír Tv-sek vegzálásában és fenyegetésében, addig a hatóságok vasárnap éjszaka óta fogva tartanak hat embert. Közülük vannak, akik a gyanú szerint kissúlyú cselekményt követhettek el, és van, aki ellen nincs korrekt bizonyíték. Semmi nem utal arra, hogy szabadlábra kerülve bármelyikük akadályozná a büntetőeljárást. A rendőrség ma mégis mindegyikőjük előzetes letartóztatását kezdeményezte.

A legkevesebb, hogy szükségtelennek és aránytalannak tartjuk a fogva tartásukat. De mégis mi lehet az oka a raboskodásnak? Rogán szavai adnának erre magyarázatot? „Nem futballhuligánokat, hanem politikai aktivistákat vett őrizetbe a rendőrség.” Emellett súlyosító körülmény lenne, hogy rongálásuk a kormánypárt székháza ellen irányult, vagy részt vettek a kormányellenes tüntetés szervezésében?

Ha így volna, ők lennének a rendszer „első politikai foglyai”.

Zádori Zsolt