"A fékek és ellensúlyok rendszere az amerikaiak találmánya, amit Európa – talán szellemi középszerűségből – átvett és az európai politikára alkalmazott" – elmélkedett Orbán Viktor miniszterelnök a Bloombergnek. Középszerűségről vagy szellemi restségről azonban nem lehet szó. Mint számos "amerikai találmánynak", ennek is megvannak a maga szerves európai előzményei. A hatalommegosztás elvét már Arisztotelésznél megtalálni, és olyan liberális gondolkodók dolgozták ki, mint Locke és Montesquieu. Tőlük, európai mestereiktől emelték át az alkotmányozásnál az amerikai alapító atyák.
A hatalommegosztás szerepel egy nem lényegtelen magyar jogszabályban is, az Alaptörvény nevet viseli. Annak C) cikk (1) bekezdése szerint a magyar állam a hatalom megosztásának elvén alapszik.
És hogy egy hazai alkotmányjogi tekintélyt is idézhetünk. Szájer József 2011-ben azt írta: "Az Alaptörvény állammal foglalkozó része, különösen az egyes, a végrehajtó hatalomtól független intézmények szabályozása köréből számos további példát lehet hozni a fékek és ellensúlyok érvényesülésére. Mindezek annak biztosítására jöttek létre, hogy az alkotmányos rendszer képes legyen megakadályozni az egyoldalú túlhatalmat. Aki tényleg elolvassa és megérti Magyarország új Alaptörvényét, annak nem maradhat szemernyi kétsége sem afelől, hogy a vád, amely a fékeket és ellensúlyokat hiányolja belőle, minden alapot nélkülöz."
Szájer József rendkívüli jelentőségűnek tekinti (tekintette) a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy ne alakuljon ki nálunk önkény. A miniszterelnök szavai most ezt vitatni látszanak. Az illiberális rendszerekben nincsenek a végrehajtó hatalomnak kellően hatásos fékjei. A kormányfő, mint köztudott, az illiberális államot tartja kívánatosnak. Ne csodálkozzunk tehát, ha szellemi értelemben sekélyesnek tekinti a hatalommegosztást, az egyik legfontosabb alkotmányos elvet, amely garanciája az igazságosságnak és az emberi jogoknak.