A kelet-európai meleg,
leszbikus, biszexuális, transznemű, interszex és queer mozgalmaknak nincsenek
tankjaik, nekik csak történeteik és érveik vannak ahhoz, hogy kivívják a
többségi társadalmak elfogadást és a nekik is kijáró egyenlőséget heteroszexuális
honfitársaikkal. Ehhez erős koalíciókra van szükség. Egy-egy belorusz, lengyel
és magyar LMBT+ aktivista beszélgetett a Magyar Helsinki Bizottság és a Budapest Pride hónap rendezvényén.
Nick Antipovnak (Nyikolaj Antyipovnak), a beszélgetés belorusz résztvevőjének 16 órát kellett utazni, hogy Minszkből eljusson Budapestre. Nem a COVID-helyzet, hanem a belorusz diktatúrát sújtó európai szankciók hosszabbították meg ennyire az útját. De mindenképpen el akart ide jutni, már csak azért is, hogy személyesen is találkozzon végre a lengyel Bart Staszewskivel, akivel közösen készítettek filmet a fehérorosz LMBT+ emberek ellentmondásos helyzetéről a kormányellenes szabadságtüntetéseken.
A beszélgetés harmadik szereplője Szekeres Zsolt jogász
volt, aki a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársa, de
emellett aktív résztevevője a hazai LMBT+ közéletnek. Legutóbb a putyini
mintákat követő propagandatörvény elleni Kossuth téri tüntetésen mondott
személyesen hangú, hatásos beszédet a kormány homofób politikájával szemben.
Vitán felül áll, hogy a három országot összevetve a
legnehezebb helyzetben a belorusz emancipációs mozgalom van. A minden fehéroroszt
sújtó diktatórikus viszonyokon túl nekik még a megmutatkozás is közvetlen
fizikai veszélyt jelent a tüntetéseken. A kormányellenes demokraták közül sem
mindenki látja őket szívesen. Mintha az ő ügyük nem lenne része az
alapproblémának, a szabadság és egyenlőség kínzó hiányának.
De hasonló meg nem értésről számolt be Bart Staszewski is. Néhány éve, amikor az illiberális lengyel kormány jogállamiság és független bíráskodás elleni támadása tömegeket vitt ki az utcára, a szivárványos zászlóval felvonulók is megkapták, hogy „most nem ez a téma”. Csakhogy – fogalmazott a lublini LMBT+ aktivista – a jogállamiság és az egyenlőség kéz a kézben járnak.
A beszélgetést vezető Udvarhelyi Tessza kérdéseire adott válaszokból az is kiderült, a kelet-európai LMBT+ közösségek egyetértenek abban, hogy az ügyeket nem lehet függetleníteni más megvetett kisebbségek emancipációs törekvéseitől vagy általában a demokráciáért és a jogállamért folytatott küzdelemtől. Nick Antipov egy grúz közmondást idézett:
„Együtt táncolunk, együtt harcolunk.”
És ez a felhívás táncra nem csak a hasonló, jogfosztott és az illiberális politika által kipécézett kisebbségi csoportoknak szól, hanem a demokrácia és jogállam elkötelezett híveinek is, akik igazán akarják, hogy országuk zsarnokmentes legyen. Erről is szólt ez a szinkron tolmácsolt beszélgetés.