Választottunk! Mi lesz most a parlamenttel és a kormánnyal?

Mikor alakulhat meg legkorábban az Országgyűlés? Mit tehet addig az Orbán-kormány? És azután, ha még nincs meg az új miniszterelnök? Meddig lehet veszélyhelyzeti rendeleteket hozni, és fű alatt akár törvényeket átírni?

Lezajlottak a választások. Akkor mától az új képviselők ülnek a Parlamentben?

Nem, ez nem ilyen egyszerű. A szavazatszámok eleve nem lesznek teljesen véglegesek még egy ideig: a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint csak április 18-ra tudnak biztosan minden szavazatot feldolgozni, mert meg kell várniuk, hogy megérkezzenek a külföldön vagy átjelentkezéssel leadott szavazatok is. Ráadásul lehet jogorvoslattal élni a választás napján tapasztalt törvénysértések, sőt a szavazás eredményével kapcsolatban is, ezek is tovább húzhatják a folyamatot. Az új országgyűlési képviselők akkor kapják majd meg a „megbízólevelüket”, ha a jogorvoslati folyamatok lezárultak.

Jó, értem, de ha már tényleg végleges lesz az eredmény, akkor utána az új képviselők simán besétálnak a Parlamentbe?

Ahhoz először a köztársasági elnöknek össze kell hívnia az új Országgyűlés alakuló ülését. Ezt az ülést a köztársasági elnöknek a választás napját, vagyis az április 12-ét követő 30 napon belüli időpontra kell összehívnia, tehát legkésőbb május 12-re. Az új Országgyűlés megbízatása az alakuló üléssel kezdődik meg.

És addig mi történik? Mit csinálnak az alakuló ülésig a „régi” országgyűlési képviselők?

A „régi” országgyűlési képviselők megbízatása az alakuló ülésig tart, tehát a választások napja és az alakuló ülés között még ők alkotják az Országgyűlést. Elméletileg a „régi” Országgyűlés ez idő alatt is tarthatna ülést, tehát akár törvényeket is elfogadhatna ebben az időszakban. De ez nem szokás, és nem is volt erre példa 1990 óta.

Mi történik az alakuló ülésen?

Itt áll fel az új Országgyűlés szervezete. Az új országgyűlési képviselők esküt tesznek, majd határoznak a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról. A frakciók az alakuló ülésen jelentik be a megalakulásukat, és az alakuló ülésen választják meg az Országgyűlés tisztségviselőit is, például a házelnököt. Itt döntik el rendszerint azt is, milyen szakbizottságok fognak működni a parlamentben.

Mikor és hogy dől el, hogy ki lesz a miniszterelnök?

„Hivatalosan” az új miniszterelnök személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek az alakuló ülésen. A köztársasági elnök rendszerint a választásokon legtöbb mandátumot szerző párt „miniszterelnök-jelöltjét” (ami nem egy hivatalos pozíció) javasolja miniszterelnöknek, de ez nem kötelező. Valójában a köztársasági elnök bárkit jelölhet miniszterelnöknek, aki büntetlen előéletű és az országgyűlési képviselők választásán választható – vagyis a miniszterelnök-jelöltnek nem kell sem megválasztott országgyűlési képviselőnek, sem párttagnak lennie. A gyakorlatban azonban a köztársasági elnöknek figyelembe kell vennie a jövendő kormány és az ország politikai stabilitását is.

Ahhoz, hogy a miniszterelnököt megválasszák, az összes országgyűlési képviselő több mint a felének igennel kell rá szavaznia. Ez a javaslattételt követően hamar megtörténhet: 2014-ben négy nap múlva, 2018-ban két nap múlva, 2022-ben pedig 14 nap múlva már meg is választották az új miniszterelnököt.

Mi történik, ha nem kap elég szavazatot a miniszterelnök-jelölt?

Ebben az esetben a köztársasági elnöknek 15 napon belül újra javaslatot kell tennie a miniszterelnök személyére – de próbálkozhat ugyanazzal a jelölttel is. Viszont a képviselők egy ponton túl már nem utasíthatják el csak úgy a köztársasági elnök jelöltjeit: ha ugyanis az első javaslattól számított 40 napon belül nem sikerül miniszterelnököt választani, akkor azt kockáztatják, hogy a köztársasági elnök feloszlatja az új Országgyűlést. A köztársasági elnöknek ilyenkor nem kötelező feloszlatnia az Országgyűlést, de ha megteszi, akkor egyúttal új választásokat is kell kitűznie. A feloszlatás előtt ki kell kérnie a miniszterelnök, a házelnök és a frakcióvezetők véleményét is.

1990 óta azonban még nem történt olyan, hogy ne választották volna meg elsőre a köztársasági elnök jelöltjét miniszterelnöknek.

És ki dönti el, hogy kik lesznek a miniszterek?

A miniszterek személyébe az országgyűlési képviselőknek már nem lesz beleszólása, őket az új miniszterelnök választja ki és javasolja a köztársasági elnöknek, aki kinevezi őket. Az új kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.

Mikorra szokott megalakulni az új kormány?

Ha megvan az új miniszterelnök, akkor általában elég gyorsan feláll az új kormány is.

És a mostani kormány mit csinál, amíg feláll az új kormány?

A választások napja és az új Országgyűlés alakuló ülése között a kormány ugyanúgy működik, mint eddig. Például hozhat „sima” és veszélyhelyzeti rendeleteket is.

Az új Országgyűlés megalakulásával azonban a régi kormány úgynevezett „ügyvezető kormánnyá” válik, amíg meg nem alakul az új kormány. Ez azt jelenti, hogy korlátozottabb, hogy mit tehet meg: az ügyvezető kormány nem köthet nemzetközi szerződést, és rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, „halaszthatatlan esetben” alkothat.

Meddig lehet veszélyhelyzeti rendeleteket hozni?

A veszélyhelyzet jelenleg május 13-ig van meghosszabbítva. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kormány még hetekig hozhat veszélyhelyzeti kormányrendeleteket, amelyekkel törvényeket is felülírhat. Magyarországon egyébként már a 2022-es választások idején is veszélyhelyzet volt, és a választások napja és az Országgyűlés alakuló ülése között hozott is a kormány veszélyhelyzeti rendeleteket. Ez azért is jelenthet problémát, mert ahogy az elmúlt években láttuk, a kormány sok esetben olyan kérdésekben hoz veszélyhelyzeti rendeletet, amelyeknek semmi köze az ukrajnai háborúhoz. Viszont a veszélyhelyzet „lejártával” a veszélyhelyzeti kormányrendeletek elvesztik majd a hatályukat.