2017. január 31.
Benjamin Franklinől, Washingtonról vagy Jeffersonról mint az Egyesült Államok korai történetének megkerülhetetlen figuráiról mindenki hallott már. Jóval kevesebben tudnak errefelé a szövetségi Legfelsőbb Bíróság első nagyhatású elnökéről, John Marshallról (1755–1835), akinek szintén meghatározó szerepe volt abban, hogy a függetlenség kivívása után milyen úton indult el siheder országa, mik is lettek az amerikai jogállam fundamentumai, és mit is jelentenek a gyakorlatban a szabadságjogok.
2017. január 30.
A gyerekkori élmények az egész életre meghatározóak. Ezt példázza mai hősünk sorsa is. Georges Charles Clement Ghislain Pire (1910–1969) már kiskorában megtapasztalta, milyen is háborús menekültnek lenni. Belgium német lerohanása francia földre üldözte családját, ahol négy évet töltöttek. Mikor hazatértek, otthonuk lerombolva találták, mindent újjá kellett építeniük.
2017. január 29.
A tekintélyes társaság eredetileg a politikai elnyomást és törvénytelenséget dokumentálta a Szovjetunióban, valamint segítséget nyújtott az áldozatoknak. Igazából a hatósági vegzálással és állambiztonsági aknamunkával nem törődve már 1987 óta működött. Az 1989. január végi gyűlésükön csak a formális alapítás történt meg. (Picit mi is csalunk, mert nem 29-én, hanem 28-án…) Első elnöküknek Andrej Szaharov Nobel-békedíjas fizikust választották, aki maga is politikai üldözött volt, s csak 1986-ban térhetett vissza Moszkvába gorkiji száműzetéséből.
2017. január 28.
Az 1980-as évek végén megjelennek az első menekültek Magyarországon, velük korábban a Kádár-korszakban nem lehetett találkozni. A Magyar Közvéleménykutató Intézet 1988-as vizsgálatai szerint a Romániából érkező menekültek befogadásával a lakosság nagy része egyetértett. Ehhez képest Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes 1988 áprilisában arról beszélt, hogy „a csendes többség már ma sem nézi jó szemmel a román állampolgárok ügyének felkarolását, mert félti az életszínvonalát, munkahelyét, gyermekei lakáshoz jutását és egyéb társadalmi értékeit”.
2017. január 27.
„Amikor Auschwitzban – harmincfokos hidegben – egy akna mélyén megpillantottam a mázsás hajkupacokat, egy vitrinben az összezilált szemüvegeket, a folyosón a bélyeg nagyságú fényképeket s az egyik falon a világ legszomorúbb fényképét: egy görbült hátú öregasszonyt három kisgyerekkel – a negyedik zsebre dugott kézzel, korához illően hátramaradva követte a gázkamrába igyekvőket – miért gondoltam öt sebedre?”
Pilinszky János: Én Jézusom (1977)
2017. január 26.
A tiszaeszlári hazug vérvád nyomán „a felpaskolt szenvedélyek habjai féktelenül csapongtak ebben a szegény országban”. Az antiszemita izgatás és tömeghisztéria sok helyen torkollott pogromokba, halálos áldozatok is voltak, de végeredményben a dualizmus korának igazságszolgáltatása és a politikai elit mértékadó része jól vizsgázott. Mindegyik vádlottat felmentették a rituális gyilkosság vádja alól, a kormány pedig nem engedett a jogegyenlőségi politikájából, és kiállt a zsidó polgárok szabadságának védelmében.
2017. január 25.
A Legenda Aurea három okát is adja, hogy Pálnak a megtérését a keresztények miért ünnepelik inkább, mint más szentekét. Ezek közül az első a legfontosabb Emberi jogi kalendáriumunk számára: „a példa miatt, hogy bármely nagy bűnös legyen is valaki, ne veszítse el reményét a megbocsátásra, látva, hogy amilyen nagy bűnös volt Pál, oly nagy kegyelmet kapott”. Remény, kegyelem, változás (jobbulás) lehetősége. Mi más antropológia tükröződik az emberi jogok eszméiben?
2017. január 24.
„Egyszer még megbánják” – jelentette ki d’Oberkirch bárónő, midőn azt látta, hogy főrangú ismerősei felszabadultan kacarásznak a Figaro házasságának előadásán. Merthogy ő megérezte a lázadást a darabban. Sokan nem voltak vele tisztában, állítólag még maga a színmű szerzője sem. Noha ennek azért ellentmond, hogy miután három évig nem engedélyezték párizsi színrevitelét, Pierre-Augustin Caron Beaumarchais (1732–1799) nyeglén azt mondta volna: „a király nem akarja, hogy előadják, tehát elő fogják adni”.
2017. január 23.
Egyike volt azoknak a bátor ellenzékieknek, akik komolyan vették Brezsnyev aláírását a Helsinki Záróokmányon. Miközben a hatalom fennen tagadta, ő tudatta a világgal, hogy a Gulág Sztálin után is továbbél. Ő csak tudta, volt ott eleget.
2017. január 22.
„Végleg elmúlt az idő, amelyben az európai nemzetek egymással civakodhattak a világuralomért. Európának nincs mit keresnie ebben az irányban, és bármely európai, aki továbbra is világhatalom után ácsingózik, óhatatlanul vagy a reménytelenség, vagy a nevetségesség áldozatául esik, miként a tébolydák megannyi Napóleonja” – írta 1948 júliusában bizakodóan Max Frisch.
2017. január 21.
Az író nemigen létezik, míg fő műveit ki nem adják. Mai hősünkkel kicsit más volt a helyzet. Az igazi George Orwell (1903–1950) ugyan már évek óta halott volt, mire a „magyar Orwell” – különös körülmények közepette, de – mégiscsak megszületett. Persze, ha csak az államon és állami könyvkiadáson múlt volna, tán soha nem jön világra. Igazán orwelli volt, amilyen pályát szerzőnk befutott a létező szocializmus Magyarországán.
2017. január 20.
Wannsee az Új Magyar Lexikon szerint Berlin délnyugati peremén található kis tó. „A Ny-berlini Zehlendorfhoz tartozik. Strandfürdő, vízi sport.” Ennyi. Mintha Auschwitzról csupán azt közölték volna, hogy egy lengyel kisváros német neve. A történelmet valamennyire ismerők előtt azonban a „Wannsee-konferencia” a huszadik század egyik legszomorúbb összejövetele. 75 éve itt deklarálta a náci felső vezetés a zsidókérdés „végső megoldását”: itt határozták el 11 millió ember megölését. Wannsee ennek a borzalmas döntésnek a jelképe.
2017. január 19.
Mészöly Miklós (1921–2001) íróról köztudomású, mennyire szívén viselte az emberi jogokat, a szabadságot, tisztelte az emberi életet és az emberi méltóságot. Gyűlölte a háborút, és ellenezte a halálbüntetést. Teljes írói életművét áthatotta mindez. Közéleti szerepvállalásai során pedig volt bátorsága kiállni a gyengébbek mellett, vagy fityiszt mutatni a hatalomnak. Karakánságát jelzi, hogy például az elsők között írta alá a Charta ’77 tagjainak letartóztatása elleni tiltakozást (1977), elvállalta Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának vezetését (1985) és ő volt a Magyar Helsinki Bizottság első elnöke is.
2017. január 18.
A szovjet csapatok 72 éve e napon verték ki a németeket és magyar szövetségeseiket Pestről. A főváros ostroma Budán folytatódott tovább. Az „egy szempontból felszabadulás, más szempontból megszállás” kapcsán fontos szólni egy súlyos büntetőjogi és emberi jogi kérdésről, a háborúkban elkövetett tömeges nemi erőszakról. Mindezt sokszor a csend összeesküvése veszi körül vagy kínos tehetetlenség kíséri még nemzedékekkel a történtek után is.
2017. január 17.
Egy süket és vak öregember tüdőgyulladásban meghalt egy moszkvai tébolydában. Szomorú, de egyáltalán nem szokatlan eset. Béke poraira. Kevesen tudták, hogy nem egy lerokkant vén piásnak, hanem a XX. század egyik hatalmas írójának komor élete ért ezzel véget.
2017. január 16.
Az első öbölháborút voltaképpen a második keverte rossz hírbe, noha, ez az egyik legjobban előkészített és végrehajtott katonai invázió volt, amelyik példamutatóan széles nemzetközi felhatalmazással és igazságos célokért folyt.
Szaddám Huszein iraki diktátor elnöksége kezdete óta országa területének növelésére törekedett, előbb Irán ellen indított (sikertelen) háborút, majd Kuvait következett. 1990 augusztusában rohanta le a kétmilliós sejkséget. Korábban leginkább azzal volt gondja, hogy szerinte szomszédja nem tartotta be az olaj-kitermelési megállapodást, ám a katonai agressziót mégsem ezzel, hanem azzal az ürüggyel indokolta, hogy „Irak támogatja a kuvaiti szabadságküzdelmeket”. Valójában Szaddám Irakja az iráni háborúban eladósodott, ezen segíthetett volna a hódítás.
Szaddám abban bízott, hogy Amerikát lefoglalják más fontosabb világpolitikai feladatai (például a kelet-európai rendszerváltások), az oroszok meg egyébként is meggyengültek a térségben. Azonban nagyon elszámította magát (nem először, és nem is utoljára). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ugyanis egyből elítélte a katonai agressziót, és felszólította Irakot a kivonulásra. Aztán embargót is bevezetettek Bagdad ellen, majd ultimátumot is adtak. De ez és a NATO-erők felvonulása sem bírta jobb belátásra a diktátort. Egy nappal az ultimátum lejárta után megkezdődtek a légi csapások, februárban pedig nem több mint száz óra alatt a szövetséges szárazföldi erők térdre kényszerítették az iraki hadsereget.
Szaddam Husszein 1991. február 26-án bejelentette a kivonulást Kuvaitból, két nappal később pedig elfogadta az idősebb George Bush amerikai elnök által hirdetett tűzszünetet. Győztek a szövetségesek (köztük Magyarország is). Kuvait visszanyerte függetlenségét.
Utólag vannak, akik úgy okoskodnak, hiba volt megállni, az inváziós sereg könnyedén bevehette volna Bagdadot, és megdönthette volna a diktátor uralmát, amivel minden további bajt meg lehetett volna spórolni. Igen, akár így is történhetett volna. Csakhogy Bush elnök, a szuperhatalomként egyedüliként maradó, az „új kabátját” éppen csak próbálgató Amerika vezetője nem akart a nemzetközi felhatalmazáson túlterjeszkedni, és nem kívánt a szövetségeseivel konfliktusba keveredni. Az akkori ismereti alapján megfontoltan, jól döntött. Persze az utólagos jósoknál még ő se lehet bölcsebb.
#emberijogikalendarium #emberijogok2017
25 pontban összeszedtük, mit végeztünk 2016-ban, és a Helsinki Bizottság milyen eredményeket ért el ügyfelei és a magyar jogállam védelme, az emberi jogok érvényesülése érdekében.
2017. január 15.
„Nem kábíthatjuk magunkat a fokozatosság ópiumával. A demokrácia ígéretét most, azonnal be kell váltani. Most, azonnal ki kell jutnunk a faji elkülönítés sötét és elhagyott völgyéből, és ré kell lépnünk az egyenlőséghez vezető napsütötte ösvényre” – mondta ifj. Martin Luther King (1929–1968) sokat idézett washingtoni beszédében. („Van egy álmom” – 1963. augusztus 28.)
2017. január 14.
A „Nagy Fehér Varázsló” hosszú életet élt, amelybe gondos tervezéssel és nagy szorgalommal sikerült annyi mindenféle fontosat beleszuszakolni, amely hét embernek is dicsőségére válna. Albert Schweitzer (1875–1965) teológus, lelkész, vallástörténész, filozófus, orgonaművész, hangszerépítő, tanár, orvos és szenvedélyes filantróp volt. 21 évesen arra az elhatározásra jutott, hogy legfeljebb harmincéves koráig él a tudományoknak és a művészeteknek, azután olyan hivatásnak szenteli magát, amivel közvetlenebbül szolgálhatja az emberiséget. Azért ezt csak részben tudta megvalósítani, mert a filantrópia mellett sohasem szakított művészeti és tudományos tevékenységével.
2017. január 13.
Lázár János a tegnapi kormányinfón bejelentette, hogy a kormány „visszaállítja az idegenrendészeti őrizet intézményét”, és így „menekültkérelme elbírálásáig senki sem mozoghatna szabadon az országban”. Orbán Viktor ma mindezt megismételte. A kormány terve egyszerre értelmetlen és totálisan jogellenes. A Magyar Helsinki Bizottság öt pontban bemutatja, miért.
1894 végén ártatlanul életfogytiglani börtönre ítélik Alfred Dreyfus kapitányt. Korábban zsidóként a legmagasabb rangot érte el a francia vezérkarnál. Ez lett e veszte. Az „ügy” 1894 őszén pattant ki, amikor bizonyítékot találtak arra, hogy a francia vezérkarból valaki információkat adott át Németországnak egy új tűzfegyverről. A bűnöst egyből a tüzértisztek között keresték, Dreyfus személyében pedig hamarosan a gyanúsítottat is megtalálták. Az tette gyanússá egy csapásra, hogy elzászi volt – és legfőképpen zsidó.
2017. január 12.
Az ’56-os forradalmat eltipró szovjet intervenció idején kreált bábkormány magát forradalmi munkás-parasztnak nevezte. A törvényes parlamentáris rendszert elsöprő bolsevik államcsínyt pedig nagy októberi szocialista forradalomnak titulálták. Na, így nem volt forradalom az sem, ami Zanzibárban történt. Gyilkolás itt is volt azért.
2017. január 11.
„A Haraszti-ügy komoly megütközést keltett a magyar értelmiségi körökben. 1958 óta ez az első eset, amikor valakit véleménye miatt állítanak bíróság elé” – írta a korabeli l’Unità, az Olasz Kommunista Párt lapja. A szólásszabadságper elsőségében nem vagyunk biztosak, de minden bizonnyal a korszak utolsó „magyar írópere” volt Haraszti Miklósé (1945).
2017. január 10.
Thomas Paine, ez a nyughatatlan figura dicsőséges szerepet játszott az Egyesült Államok függetlenné válásában, a vallási dogmák logikai bírálatában, a rabszolgaság-ellenes küzdelemben, valamint az emberi jogok és a republikanizmus elméletének kidolgozásában. Személyes sorsa azonban egyáltalán nem tekinthető dicsőségesnek.
2017. január 9.
Bogdán János élete maga is egy oktatásszociológiai esettanulmány. A görgetegi beás fiúnak esztergályos karrier nézett ki, mégis ő lett az igazgatója a világ első cigány gimnáziumának.
2017. január 8.
Galileo Galileit (1564–1642) nagy könyve, a Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről megjelenése után a Római Egyház nyomban pörbe fogta és tanai nyilvános megtagadására kényszerítette. Az agg tudósnak könnyű büntetést ígértek, végül mégis életfogytiglani börtönnel és a könyv örökös betiltásával sújtották. Korszakos művét 1820-ban vették le az Indexről.
2017. január 7.
A csehszlovák és a magyar rendszerkritikus ellenzék meg a szólásszabadság ügyét tekintve is fontos esemény történt 40 éve. A Helsinki Záróokmányt tesztelte Kelet-Európa. A diktatúra nem vette jó néven. Azt adta, mi lényege.
2017. január 6.
A vallásszabadságért vívott harc az emberi jogokért folytatott sok évszázados küzdelem egyik fontos fejezete volt. Az 1568-as tordai országgyűlés ebben fontos, de nem kellőképpen ismert fejezetet jelent. Európa nyugati részeit messze megelőzve, elsőnek Erdélyben mondták ki négy vallás szabadságát és egyenjogúságát.
2017. január 5.
Miért is került bele a Borsszem Jankó születésnapja a mi emberi jogi kalendáriumunkba? Mert a szólás és sajtó szabadsága nem hiányozhat az emberi jogok egyetlen katalógusából sem 1789 óta. Márpedig a mindenkori élclapok, különösen a politikai élclapok a szabad sajtó igazi faltörő kosainak számítanak, amelyek a bírálat határait tágítva a hatalmasokat bírálják meg.
2017. január 4.
„Semmilyen rossz, amire – állítása szerint – a totalitarizmus megtalálta a gyógyírt, nem lehet rosszabb, mint maga a totalitarizmus.” Az örök lázadó Camus egyik fontos tanítása, amely miatt bérelt helye van emberi jogi kalendáriumunkban.
2017. január 3.
Valójában nem is ezen a napon átkozta ki X. Leó Luther Márton ágostonos szerzetest. Azt többször megtette már korábban is. Ezen a napon lépett hatályba, vált jogerőssé Luther kiközösítése, exkommunikációja. Nem túlzás, hogy világtörténelmi jelentőségű eseménynek bizonyult.
2017. január 2.
Nemhogy ellenzékinek, de mérsékelt udvarhű tollforgatónak is lehetetlen lett volna néhány évvel korábban lapengedélyt kapni politikai újság megindításához. Az idők azonban változtak. Az udvar és hazai szövetségesei felhagytak a szabadságjogok brutális korlátozásával és felségárulási perek koholásával, amelynek egyik áldozata éppen az a Kossuth Lajos volt, akit általános elképedésre megbíztak az induló Pesti Hírlap szerkesztésével. Megszületett az első modern magyar politikai újság, a tájékoztatás és a politikai véleményalkotás nyilvános fóruma. Emberi jogi kalendáriumunk ezen örvendetes eseménnyel foglalkozik.
2017. január 1.
Új sorozatot indítottunk a Facebook-oldalunkon. A Helsinki Bizottság emberi jogi kalendáriuma idén napról-napra igyekszik bemutatni azokat a lényeges történelmi eseményeket és szereplőket, akik az emberi jogok, így a mi munkánk szempontjából is megkerülhetetlenek, példát mutatnak vagy elmélkedésre sarkallnak. Első bejegyzésünk az örök álomról, az örök békéről szól.
2016. december 19.
A hazai civil jogvédő szervezetek közül a Magyar Helsinki Bizottság vitt a legtöbb és legtöbbféle ügyet a strasbourgi bíróság elé. Eddig mintegy hetven perben képviseltük ügyfeleinket az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB). A lezárt perek háromnegyedében sikerült kártérítést elérni vagy ügyfeleinknek kedvező egyezséget kötni a magyar állammal. Íme, legizgalmasabb ügyenkből egy válogatás. (Bővebb tallózás a honlapunkon olvasható.) Ezekben jogi képviseletet adtunk a panaszosoknak. November 8-án viszont egy olyan perben döntöttek Strasbourgban, ahol maga a Helsinki Bizottság volt a panaszos. Nagy öröm, hogy abban is nyertünk.
2016. december 16.
Hivatalos becslések szerint 2015-ben tízezer kísérő nélküli kiskorúnak veszett nyoma Európában. Nagy felelősségünk van abban, hogy a gyerekekkel valóban gyerekekként bánjunk, máskülönben könnyen cinikus bűnözők kezébe lökjük őket.A képen egy szíriai menekült kislány látható, aki a libanoni zaatari menekülttáborban volt 2013-ban
2016. december 5.
Nem kaphatta meg a kötelező védőoltásokat egy féléves baba, aki itt született, és akinek a szülei menekültek. Szerencsére aztán egy másik orvos teljesítette kötelességét. A jogszabályok minden menekült gyereknek segítséget garantálnak. A gyakorlat azonban olykor nagyon más.
2016. november 29.
A képeken egy menekült apát látunk fiaival, akiket már évek óta nem ölelhetett át, és most érkeztek meg hozzá a pokol tornácáról, Afganisztánból. A családegyesítésük a Helsinki Bizottság segítsége tette lehetővé. Legyen együtt minden család! Fotók: Stiller Ákos
2016. november 24.
Ali története plasztikusan szemlélteti, mennyire abszurd módon működik nálunk a menekültügyi bürokrácia. Különösen mióta a bíróságtól elvették a lehetőségét annak, hogy megadhassa a menedékjogot. Másfél éve pingpongoznak az iraki fiatalemberrel. Egy minapi ítélet most esélyt kínál arra, hogy kálváriája végre véget érjen. Alit a Helsinki Bizottság képviseli.Fotó: Magócs Márton (abcug.hu)
2016. november 22.
Szerdára nagyszabású konferenciát szervez a Helsinki Bizottság a közérthetőség problémájáról a szabálysértési eljárásban. Mások mellett vendégünk lesz Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is. A civil szervezetek alkotta munkacsoportunk fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a szabálysértési eljárás közérthetővé tétele igazságosabbá és hatékonyabbá tenné a mostani költséges és igazságtalan rendszert. 13 pontban most elmondjuk, hogyan kriminalizál feleslegesen és diszkriminál öntudatlanul is a mai szisztéma.
2016. november 21.
Múlt pénteken konferenciát tartott az UNICEF és a Flamand Kormány Delegációja a gyermekbántalmazásról. A konferencián Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa a menekült gyermekek magyarországi helyzetéről és az őket ért bántalmazásról beszélt. Véleménye a magyar állam felelőtlenségéről itt olvasható.
2016. november 18.
Orbán Viktor kormányfő tavaly májusban megjelölte a szerinte kívánatos államcélt a migrációs politikában: „mi azt akarjuk, hogy ne jöjjenek már többen, és akik itt vannak, pedig menjenek haza”. A magyar menekültügyi politikát azóta is ez határozza meg, a hatóságok magatartásának ez a rendezőelve, nem pedig az Alaptörvény szép menekültügyi deklarációja vagy a genfi egyezmény. A menekültügy romjait a kormány és parlamenti többsége idén továbbpusztítja, valamint a mondvacsinált migrációs válsághelyzetet is életben tartja.
2016. november 16.
Szeme láttára ölték meg családtagjait, őt is megkínozták, fegyveresek üldözték. Üldözéstörténetét a menekültügyi hivatal nem is vitatja, mégsem tartja elégségesnek ahhoz, hogy megadja neki a menekült státuszt. A szomáliai férfit csak oltalmazottként ismerték el. A Helsinki Bizottság segítségével sikeresen támadta meg az abszurd határozatot.
2016. november 14.
Vasárnap az egyik Facebook-oldalon megjelent egy írás a 2013-as bántalmazás miatt jogerősen elítélt rendőrök ügyével kapcsolatban. Az írás számos tényt valótlanul ismertet, számos körülményt elhallgat. A reakciók hangneme pedig a kommentelőket minősíti és az oldalnak a létrehozóját, akit nem zavar, ha töméntelen ocsmány szöveg mellett mások halálát kívánják a saját profilján. Jöjjenek először a tények, amelyek az ítéletből származnak, mégiscsak hitelesebb, mint a ki tudja, honnan származó információk.
2016. november 8.
A Fővárosi Törvényszék mai, nem jogerős ítélete szerint bár Kocsis Máté valóban polgármesterként nyilatkozott a II. János Pál pápa téren tartózkodó migránsokról, de mivel nem volt az önkormányzati törvényben szabályozott jogviszony közte és a menekülők között, ezért nem alkalmazható rá az egyenlő bánásmód törvény. Így az sem nem vizsgálható, hogy kijelentései támadó, ellenséges, megalázó környezetet alakítottak-e ki a migránsokkal szemben. A Helsinki Bizottság fellebbez az ítélet ellen.
2016. november 7.
Múlt nyáron indítottunk polgári pert Kocsis Máté polgármesterrel szemben, mert keresetlen és igaztalan szavakkal támadta a II. János Pál pápa téren tanyázó „népvándorlókat”. A zaklatási perben a Fővárosi Törvényszék holnap hirdet ítéletet.
Holnap kezdődik a Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, immáron a 13. A Helsinki Bizottság szervezésében három beszélgetésre is sor kerül a nemzetközi migrációról szóló filmek vetítése után. Szakértő barátainkkal és munkatársainkkal lehet majd találkozni. Megoldást jelentenek-e az egyre emelkedő falak? Van-e emberséges, egyben hatékony menekültügyi eljárás? Mikor ér véget a muszlimok európai integrációja? Ezek a disputák témái.
2016. november 4.
Lázár János miniszter tegnap sommásan úgy intézte el az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának (CPT) magyarországi riportját, hogy „a jelentés hazugság”. Szerinte a bírálat „politikai elfogultság lehet, semmi más”. Hogy vajon miféle pártosság érvényesülhetne a 47 különféle tagállamból álló Európa Tanácsban vagy a nagy tekintélyű CPT-ben, arról a miniszter már nem szólt. Valójában a jelentés hiteles képet nyújt a külföldiek, köztük menekülők hazai fogvatartásáról. A megtévesztésben inkább a kormány jeleskedik.
2016. november 3.
Pompás hír, hogy a világtörténelem egyetlen hatósága, amelyik sohasem hibázik, az nálunk működik! Legalábbis ez derül ki az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának (CPT) megküldött kormányreakcióból. Igazából három is van nálunk e makulátlan csodaszervezetből: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), a büntetés-végrehajtás és a rendőrség. Ráadásul az ott dolgozók egytől-egyig jellemgrófok. Ezért aztán a kormány juszt sem fogja a CPT ajánlásait végrehajtani.
2016. október 28.
Zaklatta a romákat a kiskunlacházai polgármester, amikor tüntetés szervezett és cikkeket írt ellenük. Zaklatta a melegeket a rendőrség, amikor mondvacsinált ürügyekkel nem engedélyezte felvonulásukat. Vajon zaklatta-e a menedékkérőket Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester, amikor valótlanságokat állított róluk, és megbélyegezte őket? November 8-án kiderülhet.
2016. október 25.
Autónk zárt kesztyűtartójában tárolt 11,5 cm pengehosszúságú kés is lehet közbiztonságra különösen veszélyes, így könnyen szabálysértőknek minősülhetünk – derül ki egy minapi ítéletből. Mondjuk, azért kell hozzá a rendőrök önkényeskedése és a bizonyítékok különös bírói értékelése. Történetünk egy szokványos közúti igazoltatással indult.Borsi Flóra önarcképe