A Helsinki Bizottság üzbég ügyfele 2001-ben nyújtotta be első menedékkérelmét Magyarországon. Sokszori elutasítás és bírósági felülvizsgálat után kapott most védelmet. Mégsem ért még révbe, mert felesége és lánya, akik sokáig vele voltak, visszamentek Üzbegisztánba. A férfi családegyesítéssel próbálkozik.Elnöki kézfogás 2011-ből
Papp Károly országos rendőrfőkapitány elismerte, hogy a Helsinki Bizottság ügyfelét önkényesen bilincselték meg és állították elő a budaörsi kapitányságra. Mindehhez jó 26 hónapra és kitartó pereskedésre volt szükség.
A Márianosztrai Fegyház és Börtönben a legnagyobb problémát a rossz fizikai körülmények és a zsúfoltság mellett a fogvatartottakkal szemben tanúsított méltatlan bánásmód jelenti – állapította meg a Magyar Helsinki Bizottság jelentése. A speciális egység kámzsát viselő, így azonosíthatatlan tagjai motozás során félemlítették meg a dolgozó elítélteket. Az országos parancsnokság fellépet a megalázó, egyben szükségtelen gyakorlat ellen.
Nyolcpontos kiáltványt közölt az Olaszországba, illetve Európába érkező migránsokat, azaz a bevándorlókat és menekülőket övező hazugságok leleplezésére Emma Bonino, az olasz Radikális Párt politikusa, volt olasz külügyminiszter és korábbi uniós biztos a La Repubblica olasz napilap honlapján.
A „migránsbűnözés” fogalmának logikája sokban hasonlít a „cigánybűnözésére”: általánosít, megbélyegez és igazolja a jogfosztást. Menekültek és menedékkérők bűncselekményei is csak egyéni felelősségre vonással járhatnak, esetükben sem fogadható el a kollektív bűnösség elvének alkalmazása, vagyis a kollektív büntetés.
Ma is működő, magától értetődő gyakorlatot akar „gránitszilárdságú” Alaptörvényébe foglalni a kormánytöbbség. Ez egyedül a kormánynak hozhat hasznot. Nyeresége pedig csakis politikai természetű: elfedheti az érvénytelen népszavazás fiaskóját; illetve a migrációs témának a felszínen tartása alkalmas lehet a kormányzás látszatának megőrzésére.
A sötétség mélyén, Joseph Conrad klasszikus regénye Közép-Afrika századfordulós kifosztásáról szól. A kongóiak legyilkolása és megalázása az ezredfordulón sem ért véget. Egy népes kongói család Magyarországon talált menedéket, itt kezdhetnek új életet. Szívszorító történetük következik.
A népszavazás után semmi okunk triumfálni. Az ország fizeti meg a kormány rémes politikai cirkuszának az árat. És itt nem csak az eltapsolt milliárdokkal, de a felszított gyűlölet társadalmi költségeivel is számolnunk kell. Annak persze örülhetünk, hogy a referendum nem lett érvényes. És annak is, hogy minden nehézség ellenére létezik még civil világ a magyar ugaron.
Ma reggel a Parlament előtt közös sajtótájékoztatót tartott a TASZ és a Helsinki Bizottság. A téma a vasárnap népszavazás volt. Mindkét civil jogvédő szervezet érvénytelen szavazást ajánlja a mostani népszavazási cirkuszt elutasítóknak. A Helsinki Bizottság társelnöke a következőképpen indokolta a szervezet álláspontját.
Tegnap kilépett a Magyar Helsinki Bizottság Egyesületből Mészáros István László. Őszintén sajnáljuk. Tagtársunk kilépését és indokait nyilvánosságra hozta. A Helsinki Bizottság társelnökei levélben válaszoltak Mészáros bírálatára. Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság alapító elnöke szintén reagált a kilépésre. Mindkét levelet közöljük.A képen az egyesület 1989-es Alapító Felhívásának menekültekre és a kisegyházakra vonatkozó részletei láthatók.
Most pénteken 18 órától a Kossuth Klubban népszavazási kampányzárót és adománygyűjtő bulit rendez a Magyar Helsinki Bizottságban. Annak is, aki kora este a Kossuth térre megy tüntetni, érdemes lesz átjönnie hozzánk. Kossuth térről a Kossuth Klubba! Mert hát maga Kossuth is menekült volt.
Baj van az LMBT-emberek magyarországi menekültügyi eljárásaival. A hatóság elvárja, hogy például a melegek megcáfolhatatlan bizonyítékait produkálják másságuknak. Mindezért elképesztően megalázó procedúráknak teszik ki őket.
Egy jó görög tragédiában mindenkinek igaza van. Mindenki konokul halad arra, amerre a végzete irányítja. A hősök útjai kereszteződnek, és ebből lesz a konfliktus, amely minden igaz, nagy történet motorja. Ezeket az elfeledett irodalomórai bölcsességeket is felidézi Christopher Papakaliatis filmje, a Határtalan szerelem. Meg azt, hogy a végtelen elbizakodottság, a bűnös önteltség, a hübrisz előbb-utóbb elnyeri méltó büntetését akkor is, ha személyről, és akkor is, ha országról van szó.
Praktikus tanácsok kezdő érvénytelenül szavazóknak. A kétikszes változat mellett is vannak még ajánlott, hatékony praktikák. Nem boszorkányság, technika!
Önkény és erőszak – ez az, amivel országunk fogadja a menekülőket. A déli határzár előtt Magyarország heteken át tart elképesztően rossz körülmények között sérülékeny menekülőket, akik arra várnak, hogy benyújthassák menedékkérelmüket. Pedig nekik még a ma hatályos törvény szerint is automatikusan biztosítani kellene a belépést – derül ki a Human Rights Watch mai közleményéből.
Ma és holnap két elvileg fontosnak ígérkező globális menekültcsúcsot is tartanak. Az egyiket az ENSZ szervezte, a másikat az amerikai elnök. A szervezők optimisták, a civilek szkeptikusak.
Tavaly június közepén levélben kértük Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a szerb–magyar határszakaszra tervezett „fizikai lezárást” ne támogassa, helyette erősítse meg a menekültellátás állami rendszerét. Azóta a magyar menekültügy romokban, a méregdrága förtelem, az új vasfüggöny viszont egyre nyúlik, terebélyesedik.
A hatalom nehezen viseli a kontrollt. A humor és a politikai kritika különösen bosszantja. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) szellemes népszavazási plakátkampánya feldühítette a kormány híveit is. A választási bizottság ugyan törvénysértőnek találja a kormánykritikus köztéri hirdetések eltakarását, de az érvénytelen szavazatra buzdító kampányt mellesleg nem tekinti legitimnek. Gyűlölködni szabad, viccelni meg nem?
A külhoni magyarokra vonatkozó faramuci és elképesztően laza szabályok miatt az elhalt embereknek nem szűnik meg automatikusan a választójoguk, és kis furfanggal „akár szavazhatnak is" a mostani népszavazáson. Gogol világa feltámad az illiberális Magyarországon.
Március 9-én hirdetett országos migrációs válsághelyzet a kormány, amelyet múlt héten újabb fél évvel hosszabbított meg. A déli megyékben egy éve vannak hatályban a rendkívüli szabályok, noha 11 hónapja már nem teljesülnek a törvényi feltételei a válsághelyet fenntartásának. A kormány tíz évre titkosította az indokokat.
A magyar állam még a magyar állampolgárok érdekében esetében sem lép fel, ha azok Szíriából menekülnének – derül ki egy mai újságcikkből. Ha ez igaz, a kormány kétszeresen is megszegi az Alaptörvényt, és felmondja az elemi szolidaritását saját, bajba jutott állampolgáraival.
A közpénzből finanszírozott, ordenáré népszavazási cirkusz közben érdemes megemlékezni egy fontos, de sajnálatosan elfeledett eseményről: éppen 25 éve volt, amikor Antall József miniszterelnök megnyitotta az országot a délszláv háborúk elől menekülők előtt, és nem csak a délvidéki magyarok előtt. A bejelentés színhelye is szimbolikus: Mohács.
A Helsinki Bizottság azt javasolja a választóknak, érvénytelen kérdésre adjanak érvénytelen választ. Ez szerintünk a legjobb felelet a népszavazás provokációjára. De van még három másik verzió is, kettőt közülük határozottan elutasítunk, a harmadikat viszont elfogadhatónak tartjuk. Megmutatjuk, a különféle szavazói változatok hogyan helyezkednek el egymáshoz viszonyítva.
A tekintélyes, egykori fóti gyermekvárost szokatlan hevességű nemtelen támadások érik. A Károlyi István Gyermekközpontnak az a „bűne”, hogy kísérő nélküli menedékkérőnek ad otthont, jelenleg mintegy 40 gyereknek. Pedig a központ fontos munkát végez: fiatalokat ment meg és segít, olyanoknak is, akik senki másra nem számíthatnak. Ziának is először Fóton segítettek
Készülőben az új büntetőeljárási törvény. A civilek, így a Magyar Helsinki Bizottság is véleményezhette az igazságügyi tárca tervezetét. Összességében jó irányban változnak a szabályok, de sokszor bátortalanul, és olykor a garanciák is hiányoznak. Néhány fontos változást ismertetünk.
A Magyar Idők öt migrációs kérdést tett fel a Helsinki Bizottságnak. Még aznap válaszoltunk. Úgy tűnhet, hiába, mert a konzervatív közéleti napilap hat napja nem talált módot nézeteink ismertetésére. Az elhallgatás is a sajtómanipuláció egyik eszköze. Mivel a kérdések lényeges problémákról szólnak, blogunkon közöljük válaszainkat.Sadiq Khan, London muszlim polgármestere
Nincs pardon. A közmédia sajtófőnöke és a kommentátor, ifj. Knézy Jenő nem kér bocsánatot, mert egy előfutamban éppen csak az olimpiai menekült csapat versenyzőjét felejtette el megnevezni, aki történetesen megnyerte futamát. Technikai hiba történt, szakmai nem; ha valaki hibásak, azok a közmédia ellenségei. Szerintünk meg nem.Pápai Gábor karikatúrája
Alig vannak a nyílt menekülttáborokban. Ehhez képest a tranzitzónák 30 főben maximált limitjét azzal magyarázzák, hogy a magyar hatóságok leterheltek. Mint évtizedek óta, a magyar „menekültügyi rendszert” most is a menedékkérők mentik meg – mégpedig azzal, hogy odébbállnak. Soha nem volt érthetőbb a választásuk. Itt semmi jóra nem számíthatnak.
Nemrég festményt kaptunk egyik ügyfelünktől. Az afgán menedékkérőnek abban segítettünk, hogy védelmet kapjon Magyarországon. Képe egyszerre szól az ő és a bibliai elődök meneküléséről. Ikonográfiai segédlet a mű jobb megértéséhez.
Több mint 120 ezer embert tartanak fogva bűnösséget kimondó ítélet nélkül az Európai Unióban. Ez a teljes börtönnépesség bő egyötöde. Az előzetes letartóztatásra vonatkozó jogszabályokkal és a nemzeti gyakorlatokkal egyaránt gond van – derül ki a brit Fair Trials kutatásából. A szervezet minden tagállam számára kötelező uniós jogszabály megalkotását javasolja, amely kodifikálná a strasbourgi bíróság esetjogában megjelenő sztenderdeket.
Még a látszatát is elkerüli annak a kormány, hogy betartani szándékozna a strasbourgi bírójelölés szabályait. Hetyke viselkedése könnyen odavezethet, hogy jövőre a magyar ügyekben már nem fog ítélkezni magyar bíró az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB). Vagy tán éppen ez lenne az „echte magyarérdek”?
Magyarország a nemzetközi jog alapján köteles minden lehetséges módon megkönnyíteni, hogy az itt élő menekültek és hontalanok bizonyos idő elteltével állampolgárságot szerezzenek. A világon elsőként megnéztük, hogy ezt a kötelezettséget egy állam hogyan teljesíti. A válasz röviden: a magyar látványosan rosszul. Az elmúlt öt évben csak néhány tucat sok éve itt élő menekültnek és hontalannak sikerült megugrania a lécet.
Egy szíriai fiatalember halála hívta fel a közvélemény figyelmét arra, hogy valami nagyon nagy baj van a szerb–magyar határon. Egy hónapja az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága adott hangot aggodalmainak, ma pedig a Human Rights Watch tette közzé megdöbbentő jelentését: a magyar oldalon egyenruhások rendszeresen és módszeresen bántalmazzák a menedékkérőket. Egyelőre a magyar állam szerint minden rendben van.
Mi tegyen egy itt működő és adózó multi, ha sürgősen és rövid időre szüksége van, mondjuk, szakképzett varrónőkre, szabókra? Hozza ide a kihasználatlan kapacitásait, „vendégmunkásait” más országokból? Vagy várjon, míg lesz hadra fogható magyar munkaerő? Esetleg reménykedjen, hogy 15-20 éven belül megfordulnak a negatív hazai demográfiai trendek? A kormány tanulságos eligazítást tartott, mi a teendő. Hadd értse, akinek értenie kell.Dr. Agy az új gazdasági mechanizmust magyarázza
A rendőrségnek mégis helyt kell adnia László panaszának, akit önkényesen bilincseltek meg és állítottak elő a budaörsi kapitányságra. A bíróság igazat adott a Helsinki Bizottság ügyfelének, mert a rendőri intézkedések nyilvánvalóan jogszerűtlenek voltak. Az eset éppen két éve történt.
Embertelen körülmények között és túlságosan hosszú ideig tartották fogva azt a kamionsofőrt, aki miután megtudta, hogy keresik, maga jelentkezett a rendőrségen. Utóbb minden vád alól felmentették. A Helsinki Bizottság ügyfelének strasbourgi ítélete újabb figyelmeztetés a magyar államnak: nagy bajok vannak az előzetes letartóztatások gyakori alkalmazásával és a börtönzsúfoltsággal.
Múlt pénteken nyolc első fokon elítélt, ún. „röszkei zavargót” helyezett menekültügyi őrizetbe a bevándorlási hivatal. Vagyis a bíró döntésével szemben továbbra is rács mögött maradtak. Hatan közülük ma mégis szabadulhattak. Mindannyian a Helsinki Bizottság ügyfelei már.Fotó: Segesvári Csaba / delmagyar.hu
Ma befejeződött az ún. „röszkei zavargók pere”. Tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott megsértése miatt indított büntetőeljárásban most először született ítélet. Mind a tíz vádlottra szabadságvesztést és kiutasítást róttak ki. Hat vádlott 1 év 2 hónap letöltendő börtönt kapott, a hetedik három évet. A Helsinki Bizottság három szíriai ügyfele 1–1 év börtönbüntetést kapott felfüggesztve. Az ítélet nem jogerős.
Pénteken ítélet születhet a „röszkei zavargók” bűnperében Szegeden. A külföldieket tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott megsértésével vádolják. Közülük három súlyosan beteg szíriai embert Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság ügyvédje védi. Ő számol be a történtekről és a várható fejleményekről.Fotó: delmagyar.hu
A Helsinki Bizottság nepáli ügyfelének négy év után sikerült magához ölelni feleségét. A családegyesítés, különösen oltalmazottaknál, rendkívül nehéz. Ráadásul Mingmának nem csak a menekülése útja volt göröngyös, de az itteni menekültügyi eljárás is tele volt buktatókkal és csapdákkal. Meglehet, ha nincs a tavalyi nepáli földrengés, ma sem ő, sem felesége nem lehetne itt.
Történetünk hőse, Laci a Helsinki Bizottság ügyfeleiből lett összegyúrva. Most múlt 18 éves, érettségire készül, de nagy bajban van. Büntetlen előéletű, rendőrrel sose volt dolga, viszont rablással vádolják. A törvény és a józan ész szerint kerülhetett volna ugyan házi őrizetbe, mégis előzetes letartóztatását rendelték el. Szokásosnak mondható mindez, még akkor is, ha ennek a borsos árát nemcsak ő, hanem az egész társadalom fizeti.
Hétfőn a Helsinki Bizottság szervezésében menekültnapi rendezvényt tartottunk. A filmvetítés és pódiumbeszélgetés után Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szólt a közönséghez, barátainkhoz. Íme, a beszéd.
Hétfőn, a menekültek világnapján temették el Szegeden azt a 22 éves szíriai férfit, aki eddig tisztázatlan körülmények között fulladt a Holt-Tiszába. Túlélő családtagjai azt állítják, egyenruhások kétszer is vissza akarták őket kényszeríteni Szerbiába, másodjára gázspray-vel is lefújták őket. Tragikus története nem példa nélküli sem itt, sem másutt. 20 év alatt 55 ezer menekült pusztult el útközben.A vízbe veszett szíriai menekült szegedi temetése. Élt 22 évet
Az Eurostat adatai szerint az Európában tavaly beadott menedékkérelmek közül mintegy 380 ezer érkezett 18 év alattiaktól. Magyarországon minden negyedik kérelmező volt gyerek.
Jövő hétfőn ünnepeljük a menekültek világnapját. 1951. június 20-án fogadták el a genfi menekültügyi egyezményt. Az ENSZ-tagállamok 2001-től, az aláírás 50. évfordulójától emlékeznek meg a menekültekről és a befogadókról. Az egyezmény első komoly próbája az 1956-os magyar forradalom eltiprása utáni tömeges menekülés idején volt. Összeállításunk híres menekült magyarokról szól. Többségükön még nem segíthetett a genfi egyezmény. Mert üldözöttek, nevezzük őket bujdosónak vagy menekültnek, mindig is voltak. Segíteni nekik mindig nemes dolog volt, 1951 óta már jogi kötelezettség is.
Miközben az uniós tagállamok közül tavaly Magyarországon regisztrálták a második legtöbb menedékkérelmet, csak a 13. helyen álltunk befejezett menekültügyi eljárások listáján. Abban pedig végképp sereghajtónak számítunk, hogy a kérelmezők milyen arányban kapnak itt védelmet.Befejezett menekültügyi eljárások az első hatósági döntésig 2015-ben. Forrás: Eurostat
Iránban veszélyes nyíltan keresztény hitet vallani. Rezának már azért is menekülnie kellett, mert a Bibliát olvasta és pólókat nyomott kereszttel a mellükön. Majdnem egy évet kellett várnia, hogy menekültként ismerjék el a magyar hatóságok.Egy híres magyar igazhitű konvertita: Kmety György / Iszmail pasa
Ha kihágást követsz el, jó eséllyel szabálysértési bírságot kapsz. Ha nem tudsz fizetni, börtönbe zárnak. Mi van, ha inkább ledolgoznád? Lehetőség van rá. Bár az, mint a Helsinki Bizottság kutatásából kiderül, inkább csak elvi.
Bűnösnek mondta ki kedden a bíróság azt a két bicskei fiatalt, akik végigvertek egy afrikai menedékkérőt a városon. Az enyhébb minősítésnek köszönhetően az elkövetők egyelőre megúszták a börtönt. Az áldozatot Győző Gábor, a Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte az eljárás során. Ő értékeli az elsőfokú ítéletet.
A Magyar Helsinki Bizottság javaslatcsomagot készített az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) a büntetés-végrehajtási (bv.) intézetek vészes túlzsúfoltságának csökkentésére. Kevesebb embernek, rövidebb ideig kellene rács mögött lennie. A terhelést és a költségeket az is nagyban csökkentené, ha nem börtönben, hanem a fogvatartott otthonában hajtanák végre a büntetést.