A külhoni magyarokra vonatkozó faramuci és elképesztően laza szabályok miatt az elhalt embereknek nem szűnik meg automatikusan a választójoguk, és kis furfanggal „akár szavazhatnak is" a mostani népszavazáson. Gogol világa feltámad az illiberális Magyarországon.
Március 9-én hirdetett országos migrációs válsághelyzet a kormány, amelyet múlt héten újabb fél évvel hosszabbított meg. A déli megyékben egy éve vannak hatályban a rendkívüli szabályok, noha 11 hónapja már nem teljesülnek a törvényi feltételei a válsághelyet fenntartásának. A kormány tíz évre titkosította az indokokat.
A magyar állam még a magyar állampolgárok érdekében esetében sem lép fel, ha azok Szíriából menekülnének – derül ki egy mai újságcikkből. Ha ez igaz, a kormány kétszeresen is megszegi az Alaptörvényt, és felmondja az elemi szolidaritását saját, bajba jutott állampolgáraival.
A közpénzből finanszírozott, ordenáré népszavazási cirkusz közben érdemes megemlékezni egy fontos, de sajnálatosan elfeledett eseményről: éppen 25 éve volt, amikor Antall József miniszterelnök megnyitotta az országot a délszláv háborúk elől menekülők előtt, és nem csak a délvidéki magyarok előtt. A bejelentés színhelye is szimbolikus: Mohács.
A Helsinki Bizottság azt javasolja a választóknak, érvénytelen kérdésre adjanak érvénytelen választ. Ez szerintünk a legjobb felelet a népszavazás provokációjára. De van még három másik verzió is, kettőt közülük határozottan elutasítunk, a harmadikat viszont elfogadhatónak tartjuk. Megmutatjuk, a különféle szavazói változatok hogyan helyezkednek el egymáshoz viszonyítva.
A tekintélyes, egykori fóti gyermekvárost szokatlan hevességű nemtelen támadások érik. A Károlyi István Gyermekközpontnak az a „bűne”, hogy kísérő nélküli menedékkérőnek ad otthont, jelenleg mintegy 40 gyereknek. Pedig a központ fontos munkát végez: fiatalokat ment meg és segít, olyanoknak is, akik senki másra nem számíthatnak. Ziának is először Fóton segítettek
Készülőben az új büntetőeljárási törvény. A civilek, így a Magyar Helsinki Bizottság is véleményezhette az igazságügyi tárca tervezetét. Összességében jó irányban változnak a szabályok, de sokszor bátortalanul, és olykor a garanciák is hiányoznak. Néhány fontos változást ismertetünk.
A Magyar Idők öt migrációs kérdést tett fel a Helsinki Bizottságnak. Még aznap válaszoltunk. Úgy tűnhet, hiába, mert a konzervatív közéleti napilap hat napja nem talált módot nézeteink ismertetésére. Az elhallgatás is a sajtómanipuláció egyik eszköze. Mivel a kérdések lényeges problémákról szólnak, blogunkon közöljük válaszainkat.Sadiq Khan, London muszlim polgármestere
Nincs pardon. A közmédia sajtófőnöke és a kommentátor, ifj. Knézy Jenő nem kér bocsánatot, mert egy előfutamban éppen csak az olimpiai menekült csapat versenyzőjét felejtette el megnevezni, aki történetesen megnyerte futamát. Technikai hiba történt, szakmai nem; ha valaki hibásak, azok a közmédia ellenségei. Szerintünk meg nem.Pápai Gábor karikatúrája
Alig vannak a nyílt menekülttáborokban. Ehhez képest a tranzitzónák 30 főben maximált limitjét azzal magyarázzák, hogy a magyar hatóságok leterheltek. Mint évtizedek óta, a magyar „menekültügyi rendszert” most is a menedékkérők mentik meg – mégpedig azzal, hogy odébbállnak. Soha nem volt érthetőbb a választásuk. Itt semmi jóra nem számíthatnak.
Nemrég festményt kaptunk egyik ügyfelünktől. Az afgán menedékkérőnek abban segítettünk, hogy védelmet kapjon Magyarországon. Képe egyszerre szól az ő és a bibliai elődök meneküléséről. Ikonográfiai segédlet a mű jobb megértéséhez.
Több mint 120 ezer embert tartanak fogva bűnösséget kimondó ítélet nélkül az Európai Unióban. Ez a teljes börtönnépesség bő egyötöde. Az előzetes letartóztatásra vonatkozó jogszabályokkal és a nemzeti gyakorlatokkal egyaránt gond van – derül ki a brit Fair Trials kutatásából. A szervezet minden tagállam számára kötelező uniós jogszabály megalkotását javasolja, amely kodifikálná a strasbourgi bíróság esetjogában megjelenő sztenderdeket.
Még a látszatát is elkerüli annak a kormány, hogy betartani szándékozna a strasbourgi bírójelölés szabályait. Hetyke viselkedése könnyen odavezethet, hogy jövőre a magyar ügyekben már nem fog ítélkezni magyar bíró az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB). Vagy tán éppen ez lenne az „echte magyarérdek”?
Magyarország a nemzetközi jog alapján köteles minden lehetséges módon megkönnyíteni, hogy az itt élő menekültek és hontalanok bizonyos idő elteltével állampolgárságot szerezzenek. A világon elsőként megnéztük, hogy ezt a kötelezettséget egy állam hogyan teljesíti. A válasz röviden: a magyar látványosan rosszul. Az elmúlt öt évben csak néhány tucat sok éve itt élő menekültnek és hontalannak sikerült megugrania a lécet.
Egy szíriai fiatalember halála hívta fel a közvélemény figyelmét arra, hogy valami nagyon nagy baj van a szerb–magyar határon. Egy hónapja az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága adott hangot aggodalmainak, ma pedig a Human Rights Watch tette közzé megdöbbentő jelentését: a magyar oldalon egyenruhások rendszeresen és módszeresen bántalmazzák a menedékkérőket. Egyelőre a magyar állam szerint minden rendben van.
Mi tegyen egy itt működő és adózó multi, ha sürgősen és rövid időre szüksége van, mondjuk, szakképzett varrónőkre, szabókra? Hozza ide a kihasználatlan kapacitásait, „vendégmunkásait” más országokból? Vagy várjon, míg lesz hadra fogható magyar munkaerő? Esetleg reménykedjen, hogy 15-20 éven belül megfordulnak a negatív hazai demográfiai trendek? A kormány tanulságos eligazítást tartott, mi a teendő. Hadd értse, akinek értenie kell.Dr. Agy az új gazdasági mechanizmust magyarázza
A rendőrségnek mégis helyt kell adnia László panaszának, akit önkényesen bilincseltek meg és állítottak elő a budaörsi kapitányságra. A bíróság igazat adott a Helsinki Bizottság ügyfelének, mert a rendőri intézkedések nyilvánvalóan jogszerűtlenek voltak. Az eset éppen két éve történt.
Embertelen körülmények között és túlságosan hosszú ideig tartották fogva azt a kamionsofőrt, aki miután megtudta, hogy keresik, maga jelentkezett a rendőrségen. Utóbb minden vád alól felmentették. A Helsinki Bizottság ügyfelének strasbourgi ítélete újabb figyelmeztetés a magyar államnak: nagy bajok vannak az előzetes letartóztatások gyakori alkalmazásával és a börtönzsúfoltsággal.
Múlt pénteken nyolc első fokon elítélt, ún. „röszkei zavargót” helyezett menekültügyi őrizetbe a bevándorlási hivatal. Vagyis a bíró döntésével szemben továbbra is rács mögött maradtak. Hatan közülük ma mégis szabadulhattak. Mindannyian a Helsinki Bizottság ügyfelei már.Fotó: Segesvári Csaba / delmagyar.hu
Ma befejeződött az ún. „röszkei zavargók pere”. Tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott megsértése miatt indított büntetőeljárásban most először született ítélet. Mind a tíz vádlottra szabadságvesztést és kiutasítást róttak ki. Hat vádlott 1 év 2 hónap letöltendő börtönt kapott, a hetedik három évet. A Helsinki Bizottság három szíriai ügyfele 1–1 év börtönbüntetést kapott felfüggesztve. Az ítélet nem jogerős.
Pénteken ítélet születhet a „röszkei zavargók” bűnperében Szegeden. A külföldieket tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott megsértésével vádolják. Közülük három súlyosan beteg szíriai embert Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság ügyvédje védi. Ő számol be a történtekről és a várható fejleményekről.Fotó: delmagyar.hu
A Helsinki Bizottság nepáli ügyfelének négy év után sikerült magához ölelni feleségét. A családegyesítés, különösen oltalmazottaknál, rendkívül nehéz. Ráadásul Mingmának nem csak a menekülése útja volt göröngyös, de az itteni menekültügyi eljárás is tele volt buktatókkal és csapdákkal. Meglehet, ha nincs a tavalyi nepáli földrengés, ma sem ő, sem felesége nem lehetne itt.
Történetünk hőse, Laci a Helsinki Bizottság ügyfeleiből lett összegyúrva. Most múlt 18 éves, érettségire készül, de nagy bajban van. Büntetlen előéletű, rendőrrel sose volt dolga, viszont rablással vádolják. A törvény és a józan ész szerint kerülhetett volna ugyan házi őrizetbe, mégis előzetes letartóztatását rendelték el. Szokásosnak mondható mindez, még akkor is, ha ennek a borsos árát nemcsak ő, hanem az egész társadalom fizeti.
Hétfőn a Helsinki Bizottság szervezésében menekültnapi rendezvényt tartottunk. A filmvetítés és pódiumbeszélgetés után Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szólt a közönséghez, barátainkhoz. Íme, a beszéd.
Hétfőn, a menekültek világnapján temették el Szegeden azt a 22 éves szíriai férfit, aki eddig tisztázatlan körülmények között fulladt a Holt-Tiszába. Túlélő családtagjai azt állítják, egyenruhások kétszer is vissza akarták őket kényszeríteni Szerbiába, másodjára gázspray-vel is lefújták őket. Tragikus története nem példa nélküli sem itt, sem másutt. 20 év alatt 55 ezer menekült pusztult el útközben.A vízbe veszett szíriai menekült szegedi temetése. Élt 22 évet
Az Eurostat adatai szerint az Európában tavaly beadott menedékkérelmek közül mintegy 380 ezer érkezett 18 év alattiaktól. Magyarországon minden negyedik kérelmező volt gyerek.
Jövő hétfőn ünnepeljük a menekültek világnapját. 1951. június 20-án fogadták el a genfi menekültügyi egyezményt. Az ENSZ-tagállamok 2001-től, az aláírás 50. évfordulójától emlékeznek meg a menekültekről és a befogadókról. Az egyezmény első komoly próbája az 1956-os magyar forradalom eltiprása utáni tömeges menekülés idején volt. Összeállításunk híres menekült magyarokról szól. Többségükön még nem segíthetett a genfi egyezmény. Mert üldözöttek, nevezzük őket bujdosónak vagy menekültnek, mindig is voltak. Segíteni nekik mindig nemes dolog volt, 1951 óta már jogi kötelezettség is.
Miközben az uniós tagállamok közül tavaly Magyarországon regisztrálták a második legtöbb menedékkérelmet, csak a 13. helyen álltunk befejezett menekültügyi eljárások listáján. Abban pedig végképp sereghajtónak számítunk, hogy a kérelmezők milyen arányban kapnak itt védelmet.Befejezett menekültügyi eljárások az első hatósági döntésig 2015-ben. Forrás: Eurostat
Iránban veszélyes nyíltan keresztény hitet vallani. Rezának már azért is menekülnie kellett, mert a Bibliát olvasta és pólókat nyomott kereszttel a mellükön. Majdnem egy évet kellett várnia, hogy menekültként ismerjék el a magyar hatóságok.Egy híres magyar igazhitű konvertita: Kmety György / Iszmail pasa
Ha kihágást követsz el, jó eséllyel szabálysértési bírságot kapsz. Ha nem tudsz fizetni, börtönbe zárnak. Mi van, ha inkább ledolgoznád? Lehetőség van rá. Bár az, mint a Helsinki Bizottság kutatásából kiderül, inkább csak elvi.
Bűnösnek mondta ki kedden a bíróság azt a két bicskei fiatalt, akik végigvertek egy afrikai menedékkérőt a városon. Az enyhébb minősítésnek köszönhetően az elkövetők egyelőre megúszták a börtönt. Az áldozatot Győző Gábor, a Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte az eljárás során. Ő értékeli az elsőfokú ítéletet.
A Magyar Helsinki Bizottság javaslatcsomagot készített az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) a büntetés-végrehajtási (bv.) intézetek vészes túlzsúfoltságának csökkentésére. Kevesebb embernek, rövidebb ideig kellene rács mögött lennie. A terhelést és a költségeket az is nagyban csökkentené, ha nem börtönben, hanem a fogvatartott otthonában hajtanák végre a büntetést.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa már 2011-ben számos olyan problémát nevesített, amely visszaköszön idén is. Ismét téma a nők esélyegyenlőségének hiánya, a gyűlölet-bűncselekményekkel és a családon belüli erőszakkal szembeni erőtlen állami kiállás vagy a romák diszkriminációja. Ezzel együtt most már a menekülőkkel szembeni durva állami fellépés számít a legégetőbb hazai emberi jogi problémának. A 221 Magyarországnak címzett ajánlásból 37 foglalkozik a témával.
Bűncselekmény hiányában végérvényesen megszüntették annak a férfinak a büntetőügyét, aki szlovák rendszámú Porschéjából kiugorva megtámadott egy autóst. Ő „fel merészelt venni” egy elcsigázott menekülő családot az autópályán. Mi történik itt?
„És tényleg süt a nap” – mondta Anthony Ray Hinton, amikor 2015. április 3-án reggel fél tízkor kilépett a Jefferson megyei börtön ajtaján. 30 évet töltött ártatlanul a halálsoron. Ő az egyike azon 156 halálraítéltnek, akit 1973 óta később felmentettek az Egyesült Államokban. Egy friss kutatás szerint a halálbüntetés messze leginkább a feketéket fenyegeti. Louisianában például hatszor nagyobb az esélye annak, hogy a legsúlyosabb büntetést kapják, és ebben a déli államban még soha nem ítéltek halálra fehér embert, ha fekete volt az áldozata.
40 éve, 1976. május 12-én alakult meg a nemzetközi Helsinki-mozgalom első civil szervezete, a Moszkvai Helsinki Csoport. A brezsnyevi szovjet diktatúra mindent elkövetett, hogy elhallgattassa az emberi jogok valódi hőseit, bebörtönözte, száműzte őket. De nem ők adták fel, a szovjet rendszer dőlt össze.
Ma részben ugyanezek a nagyszerű és bátor emberek küzdenek Putyin illiberális rezsimjével, amely álnokul nemzeti érdekekre hivatkozva korlátozza a szabadságjogokat, és a nép ellenségeinek kiálltja ki a jogvédőket. Minket nem lehet megtéveszteni: ahogyan régen, úgy a Magyar Helsinki Bizottságnak ma is követendő példát mutatnak az emberi jogok orosz heroldjai.
Kőszeg Ferenc, alapító elnökünk köszöntője.
(Az angol változat orosz feliratozással itt látható.)
A Moszkvai Helsinki Csoport 40 éve is a szabadság elrablói ellen harcolt, ahogyan ma is azt teszi. Brezsnyev kommunista diktatúrája és Putyin illiberális rezsimje egyaránt a nép ellenségének kiáltja ki ezeket a nagyszerű nőket és férfiakat, akik mindig példát mutattak kelet-európai sorstársaiknak hozzáértésből és bátorságból.
Új oldaláról mutatkozik be a Készenléti Rendőrség: Tescóba igyekvő, a zebra helyett úttesten áthaladó menedékkérőket bírságol 50 ezer forintra. A külföldiek zaklató és eltúlzott helyszíni bírságolása nem új rendőrségi gyakorlat. A Helsinki Bizottság 2013 őszén már felhívta a debreceni rendőrök figyelmét, hogy eljárásuk ugyan formálisan lehet jogszerű, de diszkriminatív és nem felel meg a tisztességes eljárás követelményének.A körmendi csekk most hétfőről
Túlzsúfoltak a magyar börtönök, és ez rendszerszintű probléma, sürgősen csökkenteni kellene a fogvatartottak számát a magyar államnak – mondta ki a strasbourgi bíróság egy éve. A Magyar Helsinki Bizottság szerint túl sok embert tartunk fogva indokolatlanul ítélet nélkül, előzetes letartóztatásban. Nagy kérdés, hogy számuk két éve kezdődő csökkenése tartós fordulatot jelent-e.
Az idei Pulitzer-díjat a magyarázó riport kategóriában egy alig két éve alapított online újság, a Marshall Project munkája kapta megosztva a Pro Publicával, amelyben egy sorozatos nemi erőszak nyomozását mutatják be. És az eseten keresztül azt, hogy a rendőrség mennyi hibát követett el, és mennyire nem volt képes megérteni az erőszak áldozatát. A sztoriból hamarosan hollywoodi krimi lesz, már készül a forgatókönyv.
Az almának nincsenek céljai, és valóban nem lehet körtének tekinteni. Azért nem, mert a természet annak alkotta őket, amik. A zsiráf sem lehet mocsári zuzmó, ebből azonban nem következik semmi az ember által teremtett szabályokra és intézményekre. Martin Luther King. Körtékhez és almákhoz szónokolt?
A tények ellenére a bevándorlási hivatal mindeddig kitartott amellett, hogy a Helsinki Bizottság iraki kurd–arab ügyfelét semmi bántódás nem érné hazájában. A hatóságnak most kell a harmadik határozatát meghoznia ugyanabban az ügyben. Ügyfelünk esete is mutatja, a dublini rendszer azoknál sem működik, akiket visszaadnak Magyarországnak, hogy itt bírálják el menedékkérelmüket. A Helsinki Bizottság ügyvédje mondja el az igaz történetet.
Finnország legfelső közigazgatósági bíróságának április huszadikai döntése értelmében az északi országból egyetlen menedékkérőt sem lehetne visszaküldeni Magyarországra, mert a menekültügyi eljárásban és a befogadási feltételeknél rendszerszintű problémák vannak nálunk. A finn ítélet szerint hazánk a menedékkérőknek nem biztonságos.
A világ legrégebb óta működő demokráciájában, az Egyesült Államokban, ebben a kipróbált jogállamban is születnek téves bírósági ítéletek. Cinikusan akár tekinthetnénk ezt az igazságszolgáltatás kálójának. De nem Amerikában. Több civil kezdeményezés küzd azért, hogy legalább később igazságos döntés szülessen, és az ártatlanok kiszabadulhassanak. Egyik leghatékonyabb szervezet ezek közül az Innocence Poject. Náluk járt kollégánk.
Hetekbe tellett, mire az illetékes okmányiroda hajlandó volt végre kiállítani egy hontalan menekültnek a szabályosan, Magyarországon megszerezett gépjárművezetői engedélyét. Úgy tűnik, hiába vannak polgárbarát szabályok. A hazai bürokrácia most éppen egy külföldit tanított meg kesztyűbe dudálni.
A Freedom House értékelése szerint folytatódik a magyar demokráciának az a lejtmenete, amely 2009 óta tart. Azóta nem volt olyan év, amikor ne romlott volna az a mutató, index, amellyel a demokratikus állapotokat jellemzik. Idén már Bulgáriában is kedvezőbb demokratikus viszonyok vannak, mint nálunk.
Nem csak alkotmányos, hanem tapasztalati érvek is szólnak az ellen, hogy a kormány biankó felhatalmazást, teljhatalmat kapjon terrorvészhelyzet idején. Az Orbán-kormány az eddig szűkebbre szabott jogosítványain is túlterjeszkedett, és nem a kritikus helyzet kezelésére, hanem fenntartására, egyenesen látszatkrízis gerjesztésére használta fel. Felér egy beismeréssel, hogy az egész országra kiterjesztett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet indokát önkényesen tíz évre titkosította.
Kikértük, mire is hivatkozott a rendőrség és a bevándorlási hivatal vezetője, amelynek nyomán a kormány egész országra kiterjedően elrendelte a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Az indok továbbra is ismeretlen, viszont megtudtuk, tíz évre titkosították. Az elfogadhatatlan titkolózás a kormány jó szándékát kérdőjelezi meg, és további kétségeket ébreszt a terrorvészhelyzet jogintézményének lehetőségével szemben.
A röszkei és tompai tranzitzónánál hetek óta menekülők százai várnak bebocsáttatásra. Ám erre csak a családosoknak van esélyük, és közülük sem mindenkinek. Mindössze napi 20–30 embert engednek be a hatóságok, a többieknek ott kell rostokolniuk a határszélen, már magyar felségterületen. Az egyedül érkező férfiak csak a szerencsében bízhatnak. Egyikükkel, egy 21 éves szíriai szolgálatmegtagadóval beszélt Kovács Tímea, a Helsinki Bizottság szegedi ügyvédje a „tranzit tranzitjában”.
Vajon lehetséges-e egy olyan országot biztonságosnak tekinteni a menekülőknek, amelyik százával küldi vissza a szír menekülteket a határról, és többüket agyonlövi? Törökországgal most ezt történik. Az unióval kötött megállapodás után nem kellett sokat várni, kormányunk deklarálta, mától Törökország is biztonságos harmadik országnak számít a menedékkérőknek. Elvileg tehát oda is vissza lehet küldeni az onnan érkező és nálunk próbálkozó menekülő embert.