„Semmilyen rossz, amire – állítása szerint – a totalitarizmus megtalálta a gyógyírt, nem lehet rosszabb, mint maga a totalitarizmus.” Az örök lázadó Camus egyik fontos tanítása, amely miatt bérelt helye van emberi jogi kalendáriumunkban.
Valójában nem is ezen a napon átkozta ki X. Leó Luther Márton ágostonos szerzetest. Azt többször megtette már korábban is. Ezen a napon lépett hatályba, vált jogerőssé Luther kiközösítése, exkommunikációja. Nem túlzás, hogy világtörténelmi jelentőségű eseménynek bizonyult.
Nemhogy ellenzékinek, de mérsékelt udvarhű tollforgatónak is lehetetlen lett volna néhány évvel korábban lapengedélyt kapni politikai újság megindításához. Az idők azonban változtak. Az udvar és hazai szövetségesei felhagytak a szabadságjogok brutális korlátozásával és felségárulási perek koholásával, amelynek egyik áldozata éppen az a Kossuth Lajos volt, akit általános elképedésre megbíztak az induló Pesti Hírlap szerkesztésével. Megszületett az első modern magyar politikai újság, a tájékoztatás és a politikai véleményalkotás nyilvános fóruma. Emberi jogi kalendáriumunk ezen örvendetes eseménnyel foglalkozik.
Új sorozatot indítottunk a Facebook-oldalunkon. A Helsinki Bizottság emberi jogi kalendáriuma idén napról-napra igyekszik bemutatni azokat a lényeges történelmi eseményeket és szereplőket, akik az emberi jogok, így a mi munkánk szempontjából is megkerülhetetlenek, példát mutatnak vagy elmélkedésre sarkallnak. Első bejegyzésünk az örök álomról, az örök békéről szól.
A hazai civil jogvédő szervezetek közül a Magyar Helsinki Bizottság vitt a legtöbb és legtöbbféle ügyet a strasbourgi bíróság elé. Eddig mintegy hetven perben képviseltük ügyfeleinket az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB). A lezárt perek háromnegyedében sikerült kártérítést elérni vagy ügyfeleinknek kedvező egyezséget kötni a magyar állammal. Íme, legizgalmasabb ügyenkből egy válogatás. (Bővebb tallózás a honlapunkon olvasható.) Ezekben jogi képviseletet adtunk a panaszosoknak. November 8-án viszont egy olyan perben döntöttek Strasbourgban, ahol maga a Helsinki Bizottság volt a panaszos. Nagy öröm, hogy abban is nyertünk.
Hivatalos becslések szerint 2015-ben tízezer kísérő nélküli kiskorúnak veszett nyoma Európában. Nagy felelősségünk van abban, hogy a gyerekekkel valóban gyerekekként bánjunk, máskülönben könnyen cinikus bűnözők kezébe lökjük őket.A képen egy szíriai menekült kislány látható, aki a libanoni zaatari menekülttáborban volt 2013-ban
Nem kaphatta meg a kötelező védőoltásokat egy féléves baba, aki itt született, és akinek a szülei menekültek. Szerencsére aztán egy másik orvos teljesítette kötelességét. A jogszabályok minden menekült gyereknek segítséget garantálnak. A gyakorlat azonban olykor nagyon más.
A képeken egy menekült apát látunk fiaival, akiket már évek óta nem ölelhetett át, és most érkeztek meg hozzá a pokol tornácáról, Afganisztánból. A családegyesítésük a Helsinki Bizottság segítsége tette lehetővé. Legyen együtt minden család! Fotók: Stiller Ákos
Ali története plasztikusan szemlélteti, mennyire abszurd módon működik nálunk a menekültügyi bürokrácia. Különösen mióta a bíróságtól elvették a lehetőségét annak, hogy megadhassa a menedékjogot. Másfél éve pingpongoznak az iraki fiatalemberrel. Egy minapi ítélet most esélyt kínál arra, hogy kálváriája végre véget érjen. Alit a Helsinki Bizottság képviseli.Fotó: Magócs Márton (abcug.hu)
Szerdára nagyszabású konferenciát szervez a Helsinki Bizottság a közérthetőség problémájáról a szabálysértési eljárásban. Mások mellett vendégünk lesz Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is. A civil szervezetek alkotta munkacsoportunk fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a szabálysértési eljárás közérthetővé tétele igazságosabbá és hatékonyabbá tenné a mostani költséges és igazságtalan rendszert. 13 pontban most elmondjuk, hogyan kriminalizál feleslegesen és diszkriminál öntudatlanul is a mai szisztéma.
Múlt pénteken konferenciát tartott az UNICEF és a Flamand Kormány Delegációja a gyermekbántalmazásról. A konferencián Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa a menekült gyermekek magyarországi helyzetéről és az őket ért bántalmazásról beszélt. Véleménye a magyar állam felelőtlenségéről itt olvasható.
Orbán Viktor kormányfő tavaly májusban megjelölte a szerinte kívánatos államcélt a migrációs politikában: „mi azt akarjuk, hogy ne jöjjenek már többen, és akik itt vannak, pedig menjenek haza”. A magyar menekültügyi politikát azóta is ez határozza meg, a hatóságok magatartásának ez a rendezőelve, nem pedig az Alaptörvény szép menekültügyi deklarációja vagy a genfi egyezmény. A menekültügy romjait a kormány és parlamenti többsége idén továbbpusztítja, valamint a mondvacsinált migrációs válsághelyzetet is életben tartja.
Szeme láttára ölték meg családtagjait, őt is megkínozták, fegyveresek üldözték. Üldözéstörténetét a menekültügyi hivatal nem is vitatja, mégsem tartja elégségesnek ahhoz, hogy megadja neki a menekült státuszt. A szomáliai férfit csak oltalmazottként ismerték el. A Helsinki Bizottság segítségével sikeresen támadta meg az abszurd határozatot.
Vasárnap az egyik Facebook-oldalon megjelent egy írás a 2013-as bántalmazás miatt jogerősen elítélt rendőrök ügyével kapcsolatban. Az írás számos tényt valótlanul ismertet, számos körülményt elhallgat. A reakciók hangneme pedig a kommentelőket minősíti és az oldalnak a létrehozóját, akit nem zavar, ha töméntelen ocsmány szöveg mellett mások halálát kívánják a saját profilján. Jöjjenek először a tények, amelyek az ítéletből származnak, mégiscsak hitelesebb, mint a ki tudja, honnan származó információk.
A Fővárosi Törvényszék mai, nem jogerős ítélete szerint bár Kocsis Máté valóban polgármesterként nyilatkozott a II. János Pál pápa téren tartózkodó migránsokról, de mivel nem volt az önkormányzati törvényben szabályozott jogviszony közte és a menekülők között, ezért nem alkalmazható rá az egyenlő bánásmód törvény. Így az sem nem vizsgálható, hogy kijelentései támadó, ellenséges, megalázó környezetet alakítottak-e ki a migránsokkal szemben. A Helsinki Bizottság fellebbez az ítélet ellen.
Múlt nyáron indítottunk polgári pert Kocsis Máté polgármesterrel szemben, mert keresetlen és igaztalan szavakkal támadta a II. János Pál pápa téren tanyázó „népvándorlókat”. A zaklatási perben a Fővárosi Törvényszék holnap hirdet ítéletet.
Holnap kezdődik a Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, immáron a 13. A Helsinki Bizottság szervezésében három beszélgetésre is sor kerül a nemzetközi migrációról szóló filmek vetítése után. Szakértő barátainkkal és munkatársainkkal lehet majd találkozni. Megoldást jelentenek-e az egyre emelkedő falak? Van-e emberséges, egyben hatékony menekültügyi eljárás? Mikor ér véget a muszlimok európai integrációja? Ezek a disputák témái.
Lázár János miniszter tegnap sommásan úgy intézte el az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának (CPT) magyarországi riportját, hogy „a jelentés hazugság”. Szerinte a bírálat „politikai elfogultság lehet, semmi más”. Hogy vajon miféle pártosság érvényesülhetne a 47 különféle tagállamból álló Európa Tanácsban vagy a nagy tekintélyű CPT-ben, arról a miniszter már nem szólt. Valójában a jelentés hiteles képet nyújt a külföldiek, köztük menekülők hazai fogvatartásáról. A megtévesztésben inkább a kormány jeleskedik.
Pompás hír, hogy a világtörténelem egyetlen hatósága, amelyik sohasem hibázik, az nálunk működik! Legalábbis ez derül ki az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának (CPT) megküldött kormányreakcióból. Igazából három is van nálunk e makulátlan csodaszervezetből: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), a büntetés-végrehajtás és a rendőrség. Ráadásul az ott dolgozók egytől-egyig jellemgrófok. Ezért aztán a kormány juszt sem fogja a CPT ajánlásait végrehajtani.
Zaklatta a romákat a kiskunlacházai polgármester, amikor tüntetés szervezett és cikkeket írt ellenük. Zaklatta a melegeket a rendőrség, amikor mondvacsinált ürügyekkel nem engedélyezte felvonulásukat. Vajon zaklatta-e a menedékkérőket Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester, amikor valótlanságokat állított róluk, és megbélyegezte őket? November 8-án kiderülhet.
Autónk zárt kesztyűtartójában tárolt 11,5 cm pengehosszúságú kés is lehet közbiztonságra különösen veszélyes, így könnyen szabálysértőknek minősülhetünk – derül ki egy minapi ítéletből. Mondjuk, azért kell hozzá a rendőrök önkényeskedése és a bizonyítékok különös bírói értékelése. Történetünk egy szokványos közúti igazoltatással indult.Borsi Flóra önarcképe
A Helsinki Bizottság üzbég ügyfele 2001-ben nyújtotta be első menedékkérelmét Magyarországon. Sokszori elutasítás és bírósági felülvizsgálat után kapott most védelmet. Mégsem ért még révbe, mert felesége és lánya, akik sokáig vele voltak, visszamentek Üzbegisztánba. A férfi családegyesítéssel próbálkozik.Elnöki kézfogás 2011-ből
Papp Károly országos rendőrfőkapitány elismerte, hogy a Helsinki Bizottság ügyfelét önkényesen bilincselték meg és állították elő a budaörsi kapitányságra. Mindehhez jó 26 hónapra és kitartó pereskedésre volt szükség.
A Márianosztrai Fegyház és Börtönben a legnagyobb problémát a rossz fizikai körülmények és a zsúfoltság mellett a fogvatartottakkal szemben tanúsított méltatlan bánásmód jelenti – állapította meg a Magyar Helsinki Bizottság jelentése. A speciális egység kámzsát viselő, így azonosíthatatlan tagjai motozás során félemlítették meg a dolgozó elítélteket. Az országos parancsnokság fellépet a megalázó, egyben szükségtelen gyakorlat ellen.
Nyolcpontos kiáltványt közölt az Olaszországba, illetve Európába érkező migránsokat, azaz a bevándorlókat és menekülőket övező hazugságok leleplezésére Emma Bonino, az olasz Radikális Párt politikusa, volt olasz külügyminiszter és korábbi uniós biztos a La Repubblica olasz napilap honlapján.
A „migránsbűnözés” fogalmának logikája sokban hasonlít a „cigánybűnözésére”: általánosít, megbélyegez és igazolja a jogfosztást. Menekültek és menedékkérők bűncselekményei is csak egyéni felelősségre vonással járhatnak, esetükben sem fogadható el a kollektív bűnösség elvének alkalmazása, vagyis a kollektív büntetés.
Ma is működő, magától értetődő gyakorlatot akar „gránitszilárdságú” Alaptörvényébe foglalni a kormánytöbbség. Ez egyedül a kormánynak hozhat hasznot. Nyeresége pedig csakis politikai természetű: elfedheti az érvénytelen népszavazás fiaskóját; illetve a migrációs témának a felszínen tartása alkalmas lehet a kormányzás látszatának megőrzésére.
A sötétség mélyén, Joseph Conrad klasszikus regénye Közép-Afrika századfordulós kifosztásáról szól. A kongóiak legyilkolása és megalázása az ezredfordulón sem ért véget. Egy népes kongói család Magyarországon talált menedéket, itt kezdhetnek új életet. Szívszorító történetük következik.
A népszavazás után semmi okunk triumfálni. Az ország fizeti meg a kormány rémes politikai cirkuszának az árat. És itt nem csak az eltapsolt milliárdokkal, de a felszított gyűlölet társadalmi költségeivel is számolnunk kell. Annak persze örülhetünk, hogy a referendum nem lett érvényes. És annak is, hogy minden nehézség ellenére létezik még civil világ a magyar ugaron.
Ma reggel a Parlament előtt közös sajtótájékoztatót tartott a TASZ és a Helsinki Bizottság. A téma a vasárnap népszavazás volt. Mindkét civil jogvédő szervezet érvénytelen szavazást ajánlja a mostani népszavazási cirkuszt elutasítóknak. A Helsinki Bizottság társelnöke a következőképpen indokolta a szervezet álláspontját.
Tegnap kilépett a Magyar Helsinki Bizottság Egyesületből Mészáros István László. Őszintén sajnáljuk. Tagtársunk kilépését és indokait nyilvánosságra hozta. A Helsinki Bizottság társelnökei levélben válaszoltak Mészáros bírálatára. Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság alapító elnöke szintén reagált a kilépésre. Mindkét levelet közöljük.A képen az egyesület 1989-es Alapító Felhívásának menekültekre és a kisegyházakra vonatkozó részletei láthatók.
Most pénteken 18 órától a Kossuth Klubban népszavazási kampányzárót és adománygyűjtő bulit rendez a Magyar Helsinki Bizottságban. Annak is, aki kora este a Kossuth térre megy tüntetni, érdemes lesz átjönnie hozzánk. Kossuth térről a Kossuth Klubba! Mert hát maga Kossuth is menekült volt.
Baj van az LMBT-emberek magyarországi menekültügyi eljárásaival. A hatóság elvárja, hogy például a melegek megcáfolhatatlan bizonyítékait produkálják másságuknak. Mindezért elképesztően megalázó procedúráknak teszik ki őket.
Egy jó görög tragédiában mindenkinek igaza van. Mindenki konokul halad arra, amerre a végzete irányítja. A hősök útjai kereszteződnek, és ebből lesz a konfliktus, amely minden igaz, nagy történet motorja. Ezeket az elfeledett irodalomórai bölcsességeket is felidézi Christopher Papakaliatis filmje, a Határtalan szerelem. Meg azt, hogy a végtelen elbizakodottság, a bűnös önteltség, a hübrisz előbb-utóbb elnyeri méltó büntetését akkor is, ha személyről, és akkor is, ha országról van szó.
Praktikus tanácsok kezdő érvénytelenül szavazóknak. A kétikszes változat mellett is vannak még ajánlott, hatékony praktikák. Nem boszorkányság, technika!
Önkény és erőszak – ez az, amivel országunk fogadja a menekülőket. A déli határzár előtt Magyarország heteken át tart elképesztően rossz körülmények között sérülékeny menekülőket, akik arra várnak, hogy benyújthassák menedékkérelmüket. Pedig nekik még a ma hatályos törvény szerint is automatikusan biztosítani kellene a belépést – derül ki a Human Rights Watch mai közleményéből.
Ma és holnap két elvileg fontosnak ígérkező globális menekültcsúcsot is tartanak. Az egyiket az ENSZ szervezte, a másikat az amerikai elnök. A szervezők optimisták, a civilek szkeptikusak.
Tavaly június közepén levélben kértük Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a szerb–magyar határszakaszra tervezett „fizikai lezárást” ne támogassa, helyette erősítse meg a menekültellátás állami rendszerét. Azóta a magyar menekültügy romokban, a méregdrága förtelem, az új vasfüggöny viszont egyre nyúlik, terebélyesedik.
A hatalom nehezen viseli a kontrollt. A humor és a politikai kritika különösen bosszantja. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) szellemes népszavazási plakátkampánya feldühítette a kormány híveit is. A választási bizottság ugyan törvénysértőnek találja a kormánykritikus köztéri hirdetések eltakarását, de az érvénytelen szavazatra buzdító kampányt mellesleg nem tekinti legitimnek. Gyűlölködni szabad, viccelni meg nem?
A külhoni magyarokra vonatkozó faramuci és elképesztően laza szabályok miatt az elhalt embereknek nem szűnik meg automatikusan a választójoguk, és kis furfanggal „akár szavazhatnak is" a mostani népszavazáson. Gogol világa feltámad az illiberális Magyarországon.
Március 9-én hirdetett országos migrációs válsághelyzet a kormány, amelyet múlt héten újabb fél évvel hosszabbított meg. A déli megyékben egy éve vannak hatályban a rendkívüli szabályok, noha 11 hónapja már nem teljesülnek a törvényi feltételei a válsághelyet fenntartásának. A kormány tíz évre titkosította az indokokat.
A magyar állam még a magyar állampolgárok érdekében esetében sem lép fel, ha azok Szíriából menekülnének – derül ki egy mai újságcikkből. Ha ez igaz, a kormány kétszeresen is megszegi az Alaptörvényt, és felmondja az elemi szolidaritását saját, bajba jutott állampolgáraival.
A közpénzből finanszírozott, ordenáré népszavazási cirkusz közben érdemes megemlékezni egy fontos, de sajnálatosan elfeledett eseményről: éppen 25 éve volt, amikor Antall József miniszterelnök megnyitotta az országot a délszláv háborúk elől menekülők előtt, és nem csak a délvidéki magyarok előtt. A bejelentés színhelye is szimbolikus: Mohács.
A Helsinki Bizottság azt javasolja a választóknak, érvénytelen kérdésre adjanak érvénytelen választ. Ez szerintünk a legjobb felelet a népszavazás provokációjára. De van még három másik verzió is, kettőt közülük határozottan elutasítunk, a harmadikat viszont elfogadhatónak tartjuk. Megmutatjuk, a különféle szavazói változatok hogyan helyezkednek el egymáshoz viszonyítva.
A tekintélyes, egykori fóti gyermekvárost szokatlan hevességű nemtelen támadások érik. A Károlyi István Gyermekközpontnak az a „bűne”, hogy kísérő nélküli menedékkérőnek ad otthont, jelenleg mintegy 40 gyereknek. Pedig a központ fontos munkát végez: fiatalokat ment meg és segít, olyanoknak is, akik senki másra nem számíthatnak. Ziának is először Fóton segítettek
Készülőben az új büntetőeljárási törvény. A civilek, így a Magyar Helsinki Bizottság is véleményezhette az igazságügyi tárca tervezetét. Összességében jó irányban változnak a szabályok, de sokszor bátortalanul, és olykor a garanciák is hiányoznak. Néhány fontos változást ismertetünk.
A Magyar Idők öt migrációs kérdést tett fel a Helsinki Bizottságnak. Még aznap válaszoltunk. Úgy tűnhet, hiába, mert a konzervatív közéleti napilap hat napja nem talált módot nézeteink ismertetésére. Az elhallgatás is a sajtómanipuláció egyik eszköze. Mivel a kérdések lényeges problémákról szólnak, blogunkon közöljük válaszainkat.Sadiq Khan, London muszlim polgármestere
Nincs pardon. A közmédia sajtófőnöke és a kommentátor, ifj. Knézy Jenő nem kér bocsánatot, mert egy előfutamban éppen csak az olimpiai menekült csapat versenyzőjét felejtette el megnevezni, aki történetesen megnyerte futamát. Technikai hiba történt, szakmai nem; ha valaki hibásak, azok a közmédia ellenségei. Szerintünk meg nem.Pápai Gábor karikatúrája
Alig vannak a nyílt menekülttáborokban. Ehhez képest a tranzitzónák 30 főben maximált limitjét azzal magyarázzák, hogy a magyar hatóságok leterheltek. Mint évtizedek óta, a magyar „menekültügyi rendszert” most is a menedékkérők mentik meg – mégpedig azzal, hogy odébbállnak. Soha nem volt érthetőbb a választásuk. Itt semmi jóra nem számíthatnak.
Nemrég festményt kaptunk egyik ügyfelünktől. Az afgán menedékkérőnek abban segítettünk, hogy védelmet kapjon Magyarországon. Képe egyszerre szól az ő és a bibliai elődök meneküléséről. Ikonográfiai segédlet a mű jobb megértéséhez.