presshelsinki összes cikke

Kínzásból őrizetbe: hogyan bánunk a kínzásáldozat menedékkérőkkel?

„Hazámban fegyveresek tartottak fogva. Úgy vertek a börtönben, hogy a kezeimet hátrakötözték a hátamhoz és a szememet bekötötték. Hogy itt most újra be vagyok zárva, folyamatosan gyötörnek az emlékeim. Állandóan újraélem őket, éjszaka nem tudok aludni. Ha elalszom, rémálmokra riadok fel. Miután felébredek, letaglóz, mint egy áramütés, hogy ismét börtönben vagyok, attól rettegek, hogy megint bántani fognak.” Egy Debrecenben fogva tartott menekülő így vallott a Cordelia Alapítvány és a Magyar Helsinki Bizottság kutatóinak, akik hazájukban megkínzott, itt pedig őrizetbe kényszerített menedékkérők helyzetét vizsgálták.

Kismama közterületi képzést tart igazoltató rendőröknek

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Helsinki Bizottság január közepén egyezséget kötött. Ennek az a célja, hogy hajléktalan és más, rossz szociális helyzetű emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő joga valóban érvényesüljön a rendőri intézkedések, így az igazoltatások során. Egyszerűbben fogalmazva: hogy a hajléktalan embereket ne igazoltassák csak azért, mert hajléktalanok, ne sújtsa őket a mostani zaklató, önkényes rendőri gyakorlat.Ugyan nem tudni, hogy az egyezségnek köszönhetően-e, de hajléktalan barátaink némi javulásról számoltak be. Azért van itt még mit tenni. Egyik kollégánk így idézte fel két héttel ezelőtti személyes élményét.

Lenullázzák a menekültellátást

Megszűnne a menekültek és oltalmazottak segítése Magyarországon. Szigorított börtönkörülmények közé zárnák az őrizetben tartott menedékkérőket. A kormány jogszabálytervezete mindent elkövet, hogy aki véletlenül menedéket kapna itt, minél hamarabb álljon tovább. A Helsinki Bizottság véleményezte a készülőben lévő barbár rendelkezéseket.

Rendőri önkényeskedés: kártérítést fizet a főkapitányság

Igazoltatással, jogsértő bilincseléssel és előállítással kezdődött, majd az erőszakoskodó rendőr elítélésével folytatódott az az ügy, amely aztán tegnap ért véget. A bíróság jogerősen félmilliós kártérítést ítélt meg a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. Tanulságos történet. 

Így hallgatják ki a szexuális bűncselekmény 8 éves áldozatát

Egy 8 éves kislány tavaly nyáron szexuális bűncselekmény áldozata lett. Tapintatra, segítségre szorul. Ám sajnálatos módon az eljáró hatóságok kellő empátia hiányában és a jogszabályok figyelmen kívül hagyásával csak megnehezítették a trauma feldolgozását. Hogy működik nálunk az áldozatvédelem?

Mit is jelentenek Kósa Lajos satöbbijei?

Mennyi is valójában százezer ukrán meg ezer kopt család? A retorika, a nyelvtan, a jogtudomány, a közgazdaság után most a matematikát formálná a maga képére a kormánypárt. Nagy divatja lett az irracionális számoknak. Nehéz ennek a megértése.   De próbáljuk meg.

A pengés drót nem bizonyult pengés megoldásnak

„A magyar határzár megbukott” – számolt be az itteni migrációs helyzetről a BBC. Az új számok alátámasztják mindezt: ha nem is akkora tömegben, mint nyáron, de újra egyre többen próbálkoznak errefelé továbbjutni Nyugatra.

Hagyja abba a kormány a civil jogvédők zaklatását

Michel Forst, az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentéstevője nyolc napon át vizsgálta az emberi jogi aktivisták és csoportok magyarországi helyzetét. A tapasztalatairól szóló előzetes jelentés kikerült a jelentéstevő honlapjára. Érdemes elolvasni a teljeset -- a magyar változat is letölthető. Ebből szemezgetünk. 

Marketingakció az újabb „nemzeti konzultáció”

A kormány arra készül, „nemzeti konzultációval” kérdezi meg a lakosságot, támogatná-e a terrorveszély elrendelését lehetővé tevő alkotmánymódosítást. Az eredmény aligha lehet kérdéses. Már csak azért sem, mert ilyesfajta kérdésekre nemrég adott választ az ország népe.

„Én is menekült vagyok”

Migrációs válságban gyors és egyszerű megoldás nem létezik. „A bezárkózás szinte mindig megbosszulja magát. A berekesztett élet vagy kitör, vagy elpusztul. Csak rövid távon nyugtatja meg a kedélyeket” – mondja Mustó Péter jezsuita szerzetes Somogyvári Zoltán kollégánknak. A Jezsuita Menekültszolgálat által közölt terjedelmes beszélgetésből az egyik érdekes részt most utánközöljük. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a teljes szöveget, bölcs és gondolatébresztő.Mustó családjával 1944 végén menekült el az országból, és az NSZK-ban talált új hazát. Most az állítja, sok mindenben különbözik az ő menekülésüktől a mai üldözötteké, de a lényeg ugyanaz: „ha a bajba jutott embert látod bennük, akkor nincs különbség 1940, 1945, 1956 vagy 2015 között”.

Mennyibe kerül Magyarországnak a migrációs válság?

A magyar kormány 1,6 milliárdot ajánlott fel a „hosszú távú” szíriai rendezés segítésére. Nagyjából annyit, amennyit elherdált idegenellenes kampányára, és töredék annyit, amennyit a déli határzárra vert el. Pontos számok nem ismeretesek, de a „migránshelyzet váratlan költségeinek” túlnyomó részét nem a menekültekre költötték.A kormány nem tisztelte a pénztárcánkat

Valahol, Európában

A forradalom utáni hónapokban a képen látható fiúhoz hasonlóan akár 20 ezren is lehettek olyan magyar gyerekek, akik felnőtt hozzátartozó nélkül lépték át a határt és tartottak Nyugatra. Sorstársaik ma is útnak indulnak.

Itthon van már Anya is

Többnyire egyszerű dolgunk van, ha látni akarjuk a gyerekünket, beszélgetni akarunk a feleségünkkel vagy meg akarjuk ölelni a férjünket. Hazamegyünk, és ők otthon lesznek. De mit tehetnek azok, akiket éveken át államhatárok választanak el egymástól? A menekült családok egyesítése sokszor kínkeserves folyamat. Nagy öröm, ha sikerül.

Beszélnünk kell Kölnről

Európában élő 71 bevándorló és menekült közösség, valamint az őket támogató 43 civil szervezet közös nyilatkozatot adott ki a Kölnben meg más városokban nőket ért támadásokról. Az aláírók mélységesen elítélik a nők elleni erőszak minden formáját, és szolidaritást vállalnak az áldozatokkal. Egyúttal figyelmeztetnek: a menekültek általánosító összemosása a tettesekkel igazságtalan és veszélyes válasz. A közös nyilatkozathoz a Magyar Helsinki Bizottság is csatlakozott.

Taxistüntetés: milyen jogot überel?

A taxisok Uber elleni demonstrációjának jogszerűségével és rendőrségi kezelésével kapcsolatban többféle álláspont is megjelent a nyilvánosságban. Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy kibogozzuk a felmerülő jogi problémákat. Ez talán még akkor is hasznos, ha a demonstráció ma véget ért.

Van benne rendszer, de őrült beszéd, őrült beszéd

Egy százaléka sem jött be annak, amivel a kormánypártok nyáron riogattak, hogy Nyugatról hamarosan 200 ezer menedékkérőt fognak visszaküldeni ide. Persze, azóta más nóta járja: országunk vezetői egyszerre mondanak nemet a dublini meg a kvótarendszerre is.

A Fidesz megsértette a Helsinki Bizottság jó hírnevét: egymilliót fizethet

Jó hírneve megsértése miatt adott be keresetet tavaly májusban a Magyar Helsinki Bizottság. Az alperes a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség volt. A bíróság ma kimondta a jogsértést, a pártot nyilvános bocsánatkérésre és egymilliós sérelmi díjra kötelezte. Az ítélet nem jogerős.Fotó: Túry Gergely/hvg.hu

A „börtönbiznisz” és a valóság

Lendületes publicisztikában bírálja a strasbourgi bíróságot és a Magyar Helsinki Bizottságot Somogyi János „nyugalmazott ügyvéd". A Magyar Időkben közölt írása nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és szervezetünk is egy kiterjedt liberális összeesküvés részese, amely a magyar kormány ellen irányul. Munkatársaink válaszát a napilap december 29-én korrekten közölte. Hogy mi mégis a válaszcikk itteni utánközlése mellett döntöttünk, annak három oka is van. Egyrészt, jóváhagyásunkkal a szerkesztőség terjedelmi okokból rövidítette írásunkat; másrészt, az a lap online változatában (szemben dr. Somogyi írásával) máig nem érhető el. De legfőképpen azért, mert nem szeretnénk, ha egykori kollégánk légből kapott „adatokkal alátámasztott", cáfolatlanul hagyott fantazmagóriája vonatkozási pontként szolgálna a konspirációs teóriák szűzi lelkű híveinek.

Csúcsforgalom III.

A zsúfolt börtön csak a kormánynak jó

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ismét elmarasztalta Magyarországot a börtönök „túlzsúfoltsága” miatt, és ezért kártérítést ítélt meg a fogvatartottaknak. A társadalom jelentős részéből dühöt és értetlenséget vált ki, hogy azok a „megátalkodott bűnözők” még nyerészkednek is fogságukon, miközben becsületes emberek százezrei kénytelek nyomorúságos körülmények között élni. A felháborodás jogos, csak célját téveszti.A következőkben röviden megmutatjuk, hogy a börtönzsúfoltság össztársadalmi probléma, és annak fenntartása senkinek nem áll érdekében, és – a mindenkori kormányon kívül – valamennyien veszítünk rajta. Az EJEB pedig nem azért marasztalta el Magyarországot, hogy fogvatartottak ezreit pénzhez juttassa, hanem azért, hogy rászorítsa a mindenkori magyar kormányt az esztelenül szigorú és börtöncentrikus büntetési rendszer megreformálására.

Csúcsforgalom II.

Csúcsforgalom I.

A rabok strasbourgi kártérítése és a magyar igazság

Embertelen börtönkörülmények miatt 43 fogvatartottnak ítélt meg a strasbourgi bíróság összesen kb. 230 millió forintnyi kártérítést. Sokan háborognak. Pedig nem az emberi jogok meg a strasbourgi marasztalások miatt nincs pénz kórházakra, alacsonyak a fizetések, költünk 100 milliárdokat stadionokra, élsportra és „közmédiára”, verünk el milliárdokat hazug, uszító plakátokra. És nem a fogvatartottak jogainak érvényesítése miatt mentek el az országból félmillióan. 

Úgy döntöttem, hogy gazember leszek – de csak játszásiból

„Gonosz etűd.” Ez az elnevezése annak a szokatlan stílusgyakorlatnak és pedagógiai módszernek, amelyet Székely Iván honosított meg a sajtóetika-oktatásban. A hazai jogvédő szcéna egyik legszínesebb figurája arra buzdít, használjuk a módszert akár civil emberi jogi vagy kisebbségi aktivisták képzésére is.

Jó ebédhez szól a kvóta!

Félnótásnak nézi az országot, amikor a kormány pénzt és józan észt nem kímélve azt harsogja: "a kötelező betelepítési kvóta 160 ezer betelepítést jelentené hazánkba". Ebből semmi nem igaz.

A menekülők kisöpörve, a válsághelyzet mégis megmaradt

A horvát határ lezárása óta semelyik feltétele nincsen már meg „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek”, ám a válsághelyzetet máig nem oldotta fel a kormány. Ez legkevesebb mulasztásos törvénysértés.

Ilyet politikus, akinek megvan a józan esze, nem tesz

A kormány eszement tervéről, hogy a kvótát perre viszi, ahelyett, hogy elfogadta volna. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász vendégposztja.

Csonttörő rendőri ütlegek nyomában

„Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani” – hangzik Rejtő Jenő hősének, Fülig Jimmynek az örökbecsű bölcsessége, midőn éppen helybenhagy egy a pofont óvatlanul jobbról váró maláj erőművészt. – És nem lehet minden rendőri pofon mellé nyomozó ügyészt állítani – ezt is tudjuk egy ideje. De azért mégiscsak különös, hogy a rendőrök, börtönőrök ellen bántalmazás, kényszervallatás és jogellenes fogvatartás miatt tett feljelentéseknek mindössze a 4 százaléka végződik vádemeléssel az utóbbi hat év átlagában.

Pálmafás lidércnyomás elől menekülve

Magyarországon kapott menedékjogot egy kubai egyetemista, akit a havannai rezsim azért zaklatott, mert mást mondott, mint az aktuális pártdirektíva előírta. A fiatalembert a Helsinki Bizottság képviselte. Kuba nemzetközi elszigetelődése oldódni látszik, ettől azonban még nem köszöntött be náluk a szabadság korszaka.Az Asszonyok Fehérben szervezet erőszakmentes aktivistáit vonszolják el a rendőrök 2014-ben

Magyarország Görögország mintáját követi

Az utóbbi hetekben kilenc európai országban is megakadályozták menedékkérők dublini szabályok szerinti visszaküldését Magyarországra. Nem véletlen, hogy miközben a regisztrált kérelmezők száma ötszörösére ugrott a tavalyinak, mégis alig nőtt az ide „visszadublinozottak” száma. Eközben a kormány bőszen fogadkozik: nem fog visszavenni senkit.

Ha Magyarországra jössz, most nincs miért maradnod

Az a kevés külföldi, aki Magyarországon marad, nem veszi el a magyarok munkáját, és ha többen lennének, akkor sem tennék, viszont profitálhatna belőlük a gazdaság  – talán ez a legfontosabb megállapítása az Akadémia Migrációs Munkacsoportjának. Tegnap publikált jelentésük arra próbálja meg rávenni a kormányt, hogy ösztönözze és aknázza ki a szabályozott bevándorlást.

Évi 26 milliót dobunk ki egy felesleges „műintézményre”

A kandi tekintetek elől elrejtve „működik” egy intézmény Budapesten, ahova elvileg az összes életvitelszerűen közterületen tartózkodó hajléktalant bevihetnék. A hely célja kettős, legalábbis papíron: itt folytatnák le a szabálysértési eljárást és itt biztosítanának egy éjszakára szálláshelyet a szabálysértőknek. Csakhogy az év első hónapjaiban senkit nem vittek ide. Van viszont biztonsági őr meg négy ügyintéző 24 órás készenlétben.

Az ígéret tranzitzónájából a valóság feneketlen bugyraiba

Szó sincs arról, hogy két bangladesi menedékkérő ügyfelünk strasbourgi ügye már véget ért volna, az most indult csak el igazán. A magyar hatóságok számos törvényt megsértettek, amikor fenyegetéssel villámgyorsan kiebrudalták őket „Szerbia irányába”.

A menekülő szavai leleplezik a minisztériumot

Az Igazságügyi Minisztérium szerint minden rendben volt két bangladesi ügyfelünk Szerbiába történő kiebrudalásánál. Sőt, szerinte a Helsinki Bizottság „öncélúan” járt el, amikor jogi segítséget nyújtott a fogva tartott menedékkérőknek. Az igazság azonban most nem a minisztériumnál van.

Mit jelentenek a genfi egyezmény sokat citált fordulatai?

Közvetlenül, veszélyeztetve, haladéktalanul és kellőképpen megindokolva – ezeket a megszorításokat is tartalmazza a genfi egyezménynek az a szabálya, amely kimondja, hogy menekült nem büntethető azért, mert illegális eszközöket vett igénybe belépéséhez. Hogyan kell-e feltételeket értelmezni?

Törvénysértő Szerbiát csípőből biztonságosnak tekinteni

Látszatra olajozottan működik a kormány menekültelhárító gépezete. Naponta tucatjával ítélik el és utasítják ki a határzárat tiltottan átlépőket.  Szuperál a szerb határnál felhúzott elfogadhatatlansági gumifal is: akivel nincsenek ott kiskorú gyerekei, annak nem sikerül átverekedni magát a konténeres ügyintézésen, és azon nyomban visszapattan a biztonságos harmadik országnak nyilvánított Szerbiába. Csakhogy múlt héten történt egy s más, amely ad némi reményt a menekülőknek és a jogrendszerünkért aggódóknak.Ellátják a bajukat. Menekülők egy belgárdi parkban egy hónapja

Magyarország fogva tart 12 szíriai kurd menedékkérőt

Ötszáz embert végeztek ki közvetlen közelükben az Iszlám Állam terroristái. Két hete indultak neki az útnak azok a szíriai kurd családok hat gyerekkel, akik már nem bírták tovább, és Európában keresnek menedéket. Nekik megfelelne akár Magyarország is, ám menedékjog helyett büntetőítélet, kiutasítás és fogvatartás lett osztályrészük. A Helsinki Bizottság ügyfeleinek helyzetéről ügyvédjük számol be.Pusztítás szíriai kurd területen, Kobani városában

Nem csak a menekülteket zárjuk ki, hanem Európát is

Mit kezdett eddig Európa a menekültválsággal, és mi jöhet még? Orbán Viktor „hat javaslatából” öt átment volna? Valóban vége a „nyitott kapuk korszakának”? A sürgető és gyakorlatias menekültügyi problémák nagyon is az Európai Unió lényegébe hasítanak.

Mi a baj a „határzársértős” bűnperekkel?

Korábban két felvonásban is elemeztük (ebben és ebben), milyen emberi jogi problémák fakadnak a rossz szabályozásból. A tízedik napja folyó büntetőperek tanulságai igazolták balsejtelmeinket, mert valóban hatékony garanciák nélküli statáriális jellegű eljárásokban, futószalagon folyik a menekülők megbüntetése. A bűnük annyi, hogy útjuk során átlépik a szerb–magyar határra telepítet határzárat. A hatóságokat és a bíróságot nem érdekli, miért kényszerültek erre.

Devecseri attak: Strasbourg szolgáltathat igazságot a romáknak

A bíróság szerint rendben volt, hogy a rendőrök nem intézkedtek a devecseri cigányellenes attaknál. A Helsinki Bizottság szerint meg nem, ezért a strasbourgi bírósághoz fordult. 2012 augusztusában szélsőjobbos támadók szidalmazták és fenyegették a helyi romákat. A cigány portákat és az ott lévőket meg is dobálták, de a rendőrség senkivel szemben nem intézkedett. Két roma sértett beperelte a rendőrséget a mulasztásért.Ma a Kúria jogerősen úgy ítélt, a rendőrség nem mulasztott. Tóth Kincső tanácsa szerint összeségében nem volt békétlen a rendezvény, ezért nem kellett feloszlatni a felhergelt és erőszakos tömeget. A Helsinki Bizottság ezzel szemben fenntartja, hogy - mint felvételek és tanúvallomások igazolják - a tömeg nem csak fenyegetően lépett fel a romákkal szemben, de testi épségüket is veszélyeztette, és foglyul ejtette őket portáikon. A Magyar Gárdát ennél közvetettebb okok miatt tiltották be. A mostani ítélet rendkívül rossz üzenet a társadalomnak, mert zöld utat biztosít a gyülekezési jog mögé bújó, csoportosan és felfegyverkezve elkövetett gyűlölet-bűncselekményeknek, valamint felmentést ad az ilyen ügyekben passzívan maradó rendőrségnek. Egyben azt üzeni a 700 ezres magyarországi cigány közösségnek, az állam nem védi meg őket.Kádár András Kristóf ügyvédnek, a Helsinki Bizottság társelnökének a bíróság mai tárgyaláson elmondott beszédet közöljük. 

Magyarország, te tranzitzóna!

Huszonhat év után szeptember 15. után országunkban megszűnt a menedékjog. Magyarország nem csak nem ad védelmet a hozzá fordulóknak, és be sem engedi őket területére, és akik mégis bejutnak ide, őket statáriális eljárásban utasítják el, büntetik meg. Sokan vélik úgy, ami most a menekülőkkel a „senkiföldjének” titulált szerb–magyar és a Sinistra körzetnek nyilvánított Dél-Alföldön tesznek, az a magyar polgárok érdekében történik, de legalább is a változásokhoz nincsen különösebb közünk. Tévednek. A helyzet az, hogy az új, viszolyogtató törvényi rendelkezések és felhatalmazások ellenünk, országlakosok ellen is irányulnak, továbbrombolják az állam szabályok uralta és kiszámítható működést, lezüllesztik a jogalkalmazó szerveket, önkényesen korlátozzák szabadságjogainkat. A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalja, mi változott, mi romlott el, kedd óta, hogyan működik a „letérített jog”.A Helsinki Bizottság a Menedék Migránsokat Segítő Egyesülettel szerdán közös állásfoglalásban bírálta az új igazságtalan és embertelen menekültügyi szabályozást, valamint a hatóságok gyakorlatát. Ahogyan írtuk: „A feltorlódó sokaságban – okkal – nőni fog a feszültség.” Azóta könnygázt és vízágyút is bevetettek a határnál rekedt külföldiek ellen. A közvéleményt most leginkább ez izgatja. Az ügyről közleményt adtunk ki.Fontosnak tartjuk azonban azt is, hogy a figyelem előtt rejtve maradó, de tömegek sorsát alapvetően befolyásoló változásokról is véleményt nyilvánítsunk. Így a szerdai közös nyilatkozathoz kiegészítésül „hibalistát” készítettünk: melyek azok a pontok az új regulákban, amelyek a leginkább sértik a más jogszabályokban garantált, legalább is deklarált jogokat.

Válasz az igazságügyi tárcának

Az Igazságügyi Miniszérium (IM) közleményben vitatja civil jogvédő szervezetünk bírálatát a határzárral kapcsolatos büntetőjogi módosításokról. Mi megfontoltuk a tárca  érveit, de nem találtuk őket meggyőzőnek, így kitartunk álláspontunk mellett, amelyet most mélyebben is kifejtünk.

Tömeges kriminalizálás okozta válsághelyzet

Nem csak a menekülőket és segítőiket fenyegetik szabadságvesztéssel az új határzárral kapcsolatos Btk.-módosítások, de nagy kihívás elé állítják a büntető igazságszolgáltatás szereplőit is. A Helsinki Bizottság áttekintette az új rendelkezéseket, véleményünket közzétesszük.

Rossz ötlet a menekülők GPS-es követése

Az LMP „válsághelyzet esetén” lehetővé tenné a menedékkérők nyomkövetését, mert megengedhetetlennek tartják, hogy az állam nem tud semmit hollétükről. Ilyen berendezéssel figyelnék meg azokat, akiknek egy hónap alatt nem sikerült lefolytatni a menekültügyi eljárását. Mindez drága és kivitelezhetetlen ötlet.

Próbababa-e a „próbarendőr”?

A puding próbája, ha megeszik. A rendőr próbája, ha bevetik? 860 ún. „próbarendőr” tesz ma esküt a miniszterelnök előtt, aztán irány nyomban a „frontvonal”, a déli határszakasz. De mit tehet ez a sok kiképzetlen zöldfülű ott, ahol sokszor még a rutinos rendőrök is tanácstalanok?

Felelős kormány így nem bánik (el) menekülőkkel és rendőrökkel

Két napja a Helsinki Bizottság jogászai a helyszínen győződtek meg arról, hogyan működik a röszkei „gyűjtőpont”. Azóta bizonyos tekintetben konszolidálódott a helyzet, de nem rendeződött megnyugtatóan, és a jogi káosz is változatlan. Íme, a látogatás gyorsjelentése.

„Kíváncsi vagyok, mi történne, ha a menekülők betartanák az előírásokat”

Vasárnap délelőtt a szegedi belváros egyik kávézójában találkoztunk. Éjjel háromkor ért haza, azoknak segített, akik nem akartak bemenni a „röszkei hangárba”. Mikor leülünk, csörög a telefon, szíriaiak keresik a határon elveszett rokonaikat. Kovács Tímea ügyvédet, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjét otthon férje és két fia várja. Meg pár betonkeverő, mert – hogy könnyebb legyen neki –, éppen építkezik. Szabadkozik, hogy még vizes a haja, a fotózást nehezen tűri, de kérdéseinkre készségesen válaszol.

Elég volt a kísérletezésből: a kormány forduljon Európához

A Helsinki Bizottság ma közleményben szólította fel a kormányt, hogy változtasson eddigi káros hozzáállásán, és használja ki végre a lehetséges nemzetközi segítséget, mielőtt végképp összeomlana a hazai menekültügyi rendszer és humanitárius katasztrófa alakulna ki. Íme, a szöveg.

Gyakori menekültügyi és migrációs kérdések a hozzánk érkező levelekben

13 olyan kérdésre adunk választ, amelyet gyakran intéznek a Helsinki Bizottság munkatársaihoz. A menedékkérők miért nem a rendes határátkelőket használják, miért nem repülővel jönnek? Mennyibe kerül ellátásuk az országnak? És egyéb toptémák.

Nehogy már a tálibok mondják meg, mit dolgozhatsz

Halálos fenyegetések, fegyveres támadás, állandó félelem – ilyenek voltak Namir mindennapjai Kabulban. Súlyos szívbetegsége miatt szükségessé vált műtétje miatt jött Európába, mert még megfelelő orvosi ellátásra sem volt lehetősége se hazájában, Afganisztánban, de még Pakisztánban sem. Nálunk kapott védelmet.