presshelsinki összes cikke

Vissza a jövőbe
2016. július 28.

Letartóztatom! Akkor is, ha nem kell

Több mint 120 ezer embert tartanak fogva bűnösséget kimondó ítélet nélkül az Európai Unióban. Ez a teljes börtönnépesség bő egyötöde. Az előzetes letartóztatásra vonatkozó jogszabályokkal és a nemzeti gyakorlatokkal egyaránt gond van – derül ki a brit Fair Trials kutatásából. A szervezet minden tagállam számára kötelező uniós jogszabály megalkotását javasolja, amely kodifikálná a strasbourgi bíróság esetjogában megjelenő sztenderdeket.

2016. július 26.

Nem tudni, hogyan lesz magyar bíró Strasbourgban

Még a látszatát is elkerüli annak a kormány, hogy betartani szándékozna a strasbourgi bírójelölés szabályait. Hetyke viselkedése könnyen odavezethet, hogy jövőre a magyar ügyekben már nem fog ítélkezni magyar bíró az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB). Vagy tán éppen ez lenne az „echte magyarérdek”?

2016. július 21.

Hogy lesz a menekültből magyar állampolgár? – Megnéztük: szinte sehogy

Magyarország a nemzetközi jog alapján köteles minden lehetséges módon megkönnyíteni, hogy az itt élő menekültek és hontalanok bizonyos idő elteltével állampolgárságot szerezzenek. A világon elsőként megnéztük, hogy ezt a kötelezettséget egy állam hogyan teljesíti. A válasz röviden: a magyar látványosan rosszul. Az elmúlt öt évben csak néhány tucat sok éve itt élő menekültnek és hontalannak sikerült megugrania a lécet.

2016. július 13.

Aljas dolgok történnek a magyar határon

Egy szíriai fiatalember halála hívta fel a közvélemény figyelmét arra, hogy valami nagyon nagy baj van a szerb–magyar határon. Egy hónapja az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága adott hangot aggodalmainak, ma pedig a Human Rights Watch tette közzé megdöbbentő jelentését: a magyar oldalon egyenruhások rendszeresen és módszeresen bántalmazzák a menedékkérőket. Egyelőre a magyar állam szerint minden rendben van.

2016. július 12.

Varga Mihály magyarázza a mechanizmust

Mi tegyen egy itt működő és adózó multi, ha sürgősen és rövid időre szüksége van, mondjuk, szakképzett varrónőkre, szabókra? Hozza ide a kihasználatlan kapacitásait, „vendégmunkásait” más országokból? Vagy várjon, míg lesz hadra fogható magyar munkaerő? Esetleg reménykedjen, hogy 15-20 éven belül megfordulnak a negatív hazai demográfiai trendek? A kormány tanulságos eligazítást tartott, mi a teendő. Hadd értse, akinek értenie kell.Dr. Agy az új gazdasági mechanizmust magyarázza

2016. július 8.

Önkényes volt a bilincselés és az előállítás

A rendőrségnek mégis helyt kell adnia László panaszának, akit önkényesen bilincseltek meg és állítottak elő a budaörsi kapitányságra. A bíróság igazat adott a Helsinki Bizottság ügyfelének, mert a rendőri intézkedések nyilvánvalóan jogszerűtlenek voltak. Az eset éppen két éve történt.

2016. július 6.

Igazságos jóvátétel Strasbourgból az ártatlan kamionosnak

Embertelen körülmények között és túlságosan hosszú ideig tartották fogva azt a kamionsofőrt, aki miután megtudta, hogy keresik, maga jelentkezett a rendőrségen. Utóbb minden vád alól felmentették. A Helsinki Bizottság ügyfelének strasbourgi ítélete újabb figyelmeztetés a magyar államnak: nagy bajok vannak az előzetes letartóztatások gyakori alkalmazásával és a börtönzsúfoltsággal.

2016. július 4.

Újabb drámai fordulatok a „röszkei zavargók” ügyében

Múlt pénteken nyolc első fokon elítélt, ún. „röszkei zavargót” helyezett menekültügyi őrizetbe a bevándorlási hivatal. Vagyis a bíró döntésével szemben továbbra is rács mögött maradtak. Hatan közülük ma mégis szabadulhattak. Mindannyian a Helsinki Bizottság ügyfelei már.Fotó:  Segesvári Csaba / delmagyar.hu

2016. július 1.

13 abszurditás a „röszkei zavargók” elleni bűnperben

Ma befejeződött az ún. „röszkei zavargók pere”. Tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott megsértése miatt indított büntetőeljárásban most először született ítélet. Mind a tíz vádlottra szabadságvesztést és kiutasítást róttak ki. Hat vádlott 1 év 2 hónap letöltendő börtönt kapott, a hetedik három évet. A Helsinki Bizottság három szíriai ügyfele 1–1 év börtönbüntetést kapott felfüggesztve. Az ítélet nem jogerős.

2016. június 29.

„Nem csináltak semmit” – a „röszkei zavargók” peréről

Pénteken ítélet születhet a  „röszkei zavargók” bűnperében Szegeden. A külföldieket tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott megsértésével vádolják. Közülük három súlyosan beteg szíriai embert Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság ügyvédje védi. Ő számol be a történtekről és a várható fejleményekről.Fotó: delmagyar.hu

2016. június 28.

A földrengéstől kapott esélyt

A Helsinki Bizottság nepáli ügyfelének négy év után sikerült magához ölelni feleségét. A családegyesítés, különösen oltalmazottaknál, rendkívül nehéz. Ráadásul Mingmának nem csak a menekülése útja volt göröngyös, de az itteni menekültügyi eljárás is tele volt buktatókkal és csapdákkal. Meglehet, ha nincs a tavalyi nepáli földrengés, ma sem ő, sem felesége nem lehetne itt.

2016. június 22.

Képregény az előzetes letartóztatásról

Történetünk hőse, Laci a Helsinki Bizottság ügyfeleiből lett összegyúrva. Most múlt 18 éves, érettségire készül, de nagy bajban van. Büntetlen előéletű, rendőrrel sose volt dolga, viszont rablással vádolják. A törvény és a józan ész szerint kerülhetett volna ugyan házi őrizetbe, mégis előzetes letartóztatását rendelték el. Szokásosnak mondható mindez, még akkor is, ha ennek a borsos árát nemcsak ő, hanem az egész társadalom fizeti.

2016. június 21.

A menekültekkel vagyunk

Hétfőn a Helsinki Bizottság szervezésében menekültnapi rendezvényt tartottunk. A filmvetítés és pódiumbeszélgetés után Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szólt a közönséghez, barátainkhoz. Íme, a beszéd.

Halál a magyar határon

Hétfőn, a menekültek világnapján temették el Szegeden azt a 22 éves szíriai férfit, aki eddig tisztázatlan körülmények között fulladt a Holt-Tiszába. Túlélő családtagjai azt állítják, egyenruhások kétszer is vissza akarták őket kényszeríteni Szerbiába, másodjára gázspray-vel is lefújták őket. Tragikus története nem példa nélküli sem itt, sem másutt. 20 év alatt 55 ezer menekült pusztult el útközben.A vízbe veszett szíriai menekült szegedi temetése. Élt 22 évet

2016. június 20.

Minden harmadik menedékkérő gyerek

Az Eurostat adatai szerint az Európában tavaly beadott menedékkérelmek közül mintegy 380 ezer érkezett 18 év alattiaktól. Magyarországon minden negyedik kérelmező volt gyerek.

2016. június 16.

Magyar menekült nemzeti tizenegy

Jövő hétfőn ünnepeljük a menekültek világnapját. 1951. június 20-án fogadták el a genfi menekültügyi egyezményt. Az ENSZ-tagállamok 2001-től, az aláírás 50. évfordulójától emlékeznek meg a menekültekről és a befogadókról. Az egyezmény első komoly próbája az 1956-os magyar forradalom eltiprása utáni tömeges menekülés idején volt. Összeállításunk híres menekült magyarokról szól. Többségükön még nem segíthetett a genfi egyezmény. Mert üldözöttek, nevezzük őket bujdosónak vagy menekültnek, mindig is voltak. Segíteni nekik mindig nemes dolog volt, 1951 óta már jogi kötelezettség is.

2016. június 9.

Csak a lett hatóságok kevésbé irgalmasak, mint a magyarok

Miközben az uniós tagállamok közül tavaly Magyarországon regisztrálták a második legtöbb menedékkérelmet, csak a 13. helyen álltunk befejezett menekültügyi eljárások listáján. Abban pedig  végképp sereghajtónak számítunk, hogy a kérelmezők milyen arányban kapnak itt védelmet.Befejezett menekültügyi eljárások az első hatósági döntésig 2015-ben. Forrás: Eurostat

2016. június 8.

Megvilágosodás: menekültként ismertek el egy iráni keresztényt

Iránban veszélyes nyíltan keresztény hitet vallani. Rezának már azért is menekülnie kellett, mert a Bibliát olvasta és pólókat nyomott kereszttel a mellükön. Majdnem egy évet kellett várnia, hogy menekültként ismerjék el a magyar hatóságok.Egy híres magyar igazhitű konvertita: Kmety György / Iszmail pasa

2016. június 3.

Munka is, közérdekű is, mégsem lehet

Ha kihágást követsz el, jó eséllyel szabálysértési bírságot kapsz. Ha nem tudsz fizetni, börtönbe zárnak. Mi van, ha inkább ledolgoznád? Lehetőség van rá. Bár az, mint a Helsinki Bizottság kutatásából kiderül, inkább csak elvi.

2016. május 25.

Elillant a gyűlölet, amikor eszméletlenre verték

Bűnösnek mondta ki kedden a bíróság azt a két bicskei fiatalt, akik végigvertek egy afrikai menedékkérőt a városon. Az enyhébb minősítésnek köszönhetően az elkövetők egyelőre megúszták a börtönt. Az áldozatot Győző Gábor, a Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte az eljárás során. Ő értékeli az elsőfokú ítéletet.

2016. május 23.

11 javaslat a kormánynak a börtönzsúfoltság enyhítésére

A Magyar Helsinki Bizottság javaslatcsomagot készített az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) a büntetés-végrehajtási (bv.) intézetek vészes túlzsúfoltságának csökkentésére. Kevesebb embernek, rövidebb ideig kellene rács mögött lennie. A terhelést és a költségeket az is nagyban csökkentené, ha nem börtönben, hanem a fogvatartott otthonában hajtanák végre a büntetést.

2016. május 20.

A kormány bűnlajstroma: menekültek, nők, romák, civilek

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa már 2011-ben számos olyan problémát nevesített, amely visszaköszön idén is. Ismét téma a nők esélyegyenlőségének hiánya, a gyűlölet-bűncselekményekkel és a családon belüli erőszakkal szembeni erőtlen állami kiállás vagy a romák diszkriminációja. Ezzel együtt most már a menekülőkkel szembeni durva állami fellépés számít a legégetőbb hazai emberi jogi problémának. A 221 Magyarországnak címzett ajánlásból 37 foglalkozik a témával.

2016. május 18.

„Segítesz egy menekült családot? Megöllek!”

Bűncselekmény hiányában végérvényesen megszüntették annak a férfinak a büntetőügyét, aki szlovák rendszámú Porschéjából kiugorva megtámadott egy autóst. Ő „fel merészelt venni” egy elcsigázott menekülő családot az autópályán. Mi történik itt?

2016. május 13.

Harminc év ártatlanul a halálsoron

„És tényleg süt a nap” – mondta Anthony Ray Hinton, amikor 2015. április 3-án reggel fél tízkor kilépett a Jefferson megyei börtön ajtaján. 30 évet töltött ártatlanul a halálsoron.  Ő az egyike azon 156 halálraítéltnek, akit 1973 óta később felmentettek az Egyesült Államokban. Egy friss kutatás szerint a halálbüntetés messze leginkább a feketéket fenyegeti. Louisianában például hatszor nagyobb az esélye annak, hogy a legsúlyosabb büntetést kapják, és ebben a déli államban még soha nem ítéltek halálra fehér embert, ha fekete volt az áldozata.

2016. május 12.

Isten éltesse a 40 éves Moszkvai Helsinki Csoportot!

<iframe width="425" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/m1866BA7-6I" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

40 éve, 1976. május 12-én alakult meg a nemzetközi Helsinki-mozgalom első civil szervezete, a Moszkvai Helsinki Csoport. A brezsnyevi szovjet diktatúra mindent elkövetett, hogy elhallgattassa az emberi jogok valódi hőseit, bebörtönözte, száműzte őket. De nem ők adták fel, a szovjet rendszer dőlt össze.

Ma részben ugyanezek a nagyszerű és bátor emberek küzdenek Putyin illiberális rezsimjével, amely álnokul nemzeti érdekekre hivatkozva korlátozza a szabadságjogokat, és a nép ellenségeinek kiálltja ki a jogvédőket. Minket nem lehet megtéveszteni: ahogyan régen, úgy a Magyar Helsinki Bizottságnak ma is követendő példát mutatnak az emberi jogok orosz heroldjai.

Kőszeg Ferenc, alapító elnökünk köszöntője.

(Az angol változat orosz feliratozással itt látható.)

Ők a mi igazi orosz hőseink, nem Putyin

A Moszkvai Helsinki Csoport 40 éve is a szabadság elrablói ellen harcolt, ahogyan ma is azt teszi. Brezsnyev kommunista diktatúrája és Putyin illiberális rezsimje egyaránt a nép ellenségének kiáltja ki ezeket a nagyszerű nőket és férfiakat, akik mindig példát mutattak kelet-európai sorstársaiknak hozzáértésből és bátorságból. 

2016. május 11.

Szénné bírságolják a menedékkérőket Körmenden

Új oldaláról mutatkozik be a Készenléti Rendőrség: Tescóba igyekvő, a zebra helyett úttesten áthaladó menedékkérőket bírságol 50 ezer forintra. A külföldiek zaklató és eltúlzott helyszíni bírságolása nem új rendőrségi gyakorlat. A Helsinki Bizottság 2013 őszén már felhívta a debreceni rendőrök figyelmét, hogy eljárásuk ugyan formálisan lehet jogszerű, de diszkriminatív és nem felel meg a tisztességes eljárás követelményének.A körmendi csekk most hétfőről

2016. május 9.

Jó hír: eltűnt 1645 letartóztatott

Túlzsúfoltak a magyar börtönök, és ez rendszerszintű probléma, sürgősen csökkenteni kellene a fogvatartottak számát a magyar államnak – mondta ki a strasbourgi bíróság egy éve. A Magyar Helsinki Bizottság szerint túl sok embert tartunk fogva indokolatlanul ítélet nélkül, előzetes letartóztatásban. Nagy kérdés, hogy számuk két éve kezdődő csökkenése tartós fordulatot jelent-e.

2016. május 6.

Tudjuk, mit nézel jövő nyáron

Az idei Pulitzer-díjat a magyarázó riport kategóriában egy alig két éve alapított online újság, a Marshall Project munkája kapta megosztva a Pro Publicával, amelyben egy sorozatos nemi erőszak nyomozását mutatják be. És az eseten keresztül azt, hogy a rendőrség mennyi hibát követett el, és mennyire nem volt képes megérteni az erőszak áldozatát. A sztoriból hamarosan hollywoodi krimi lesz, már készül a forgatókönyv.

2016. május 3.

Orbán hasonlata, Martin Luther King és az emberi jogok

Az almának nincsenek céljai, és valóban nem lehet körtének tekinteni. Azért nem, mert a természet annak alkotta őket, amik. A zsiráf sem lehet mocsári zuzmó, ebből azonban nem következik semmi az ember által teremtett szabályokra és intézményekre. Martin Luther King. Körtékhez és almákhoz szónokolt?

2016. április 28.

Hogyan pingpongoznak a menekülttel?

A tények ellenére a bevándorlási hivatal mindeddig kitartott amellett, hogy a Helsinki Bizottság iraki kurd–arab ügyfelét semmi bántódás nem érné hazájában. A hatóságnak most kell a harmadik határozatát meghoznia ugyanabban az ügyben. Ügyfelünk esete is mutatja, a dublini rendszer azoknál sem működik, akiket visszaadnak Magyarországnak, hogy itt bírálják el menedékkérelmüket. A Helsinki Bizottság ügyvédje mondja el az igaz történetet.

2016. április 25.

Magyarország nem biztonságos a menekülőknek

Finnország legfelső közigazgatósági bíróságának április huszadikai döntése értelmében az északi országból egyetlen menedékkérőt sem lehetne visszaküldeni Magyarországra, mert a menekültügyi eljárásban és a befogadási feltételeknél rendszerszintű problémák vannak nálunk. A finn ítélet szerint hazánk a menedékkérőknek nem biztonságos.

2016. április 19.

Az Ártatlanság Projekt

A világ legrégebb óta működő demokráciájában, az Egyesült Államokban, ebben a kipróbált jogállamban is születnek téves bírósági ítéletek. Cinikusan akár tekinthetnénk ezt az igazságszolgáltatás kálójának. De nem Amerikában. Több civil kezdeményezés küzd azért, hogy legalább később igazságos döntés szülessen, és az ártatlanok kiszabadulhassanak. Egyik leghatékonyabb szervezet ezek közül az Innocence Poject. Náluk járt kollégánk.  

2016. április 13.

XXX-es történet: hontalan kálváriája a magyar jogosítvánnyal

Hetekbe tellett, mire az illetékes okmányiroda hajlandó volt végre kiállítani egy hontalan menekültnek a szabályosan, Magyarországon megszerezett gépjárművezetői engedélyét. Úgy tűnik, hiába vannak polgárbarát szabályok. A hazai bürokrácia most éppen egy külföldit tanított meg kesztyűbe dudálni.

2016. április 12.

Freedom House: távol Európától a magyar demokrácia

A Freedom House értékelése szerint folytatódik a magyar demokráciának az a lejtmenete, amely 2009 óta tart. Azóta nem volt olyan év, amikor ne romlott volna az a mutató, index, amellyel a demokratikus állapotokat jellemzik. Idén már Bulgáriában is kedvezőbb demokratikus viszonyok vannak, mint nálunk.

2016. április 7.

Mi következik a 10 évre titkosított válsághelyzetből?

Nem csak alkotmányos, hanem tapasztalati érvek is szólnak az ellen, hogy a kormány biankó felhatalmazást, teljhatalmat kapjon terrorvészhelyzet idején. Az Orbán-kormány az eddig szűkebbre szabott jogosítványain is túlterjeszkedett, és nem a kritikus helyzet kezelésére, hanem fenntartására, egyenesen látszatkrízis gerjesztésére használta fel. Felér egy beismeréssel, hogy az egész országra kiterjesztett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet indokát önkényesen tíz évre titkosította.

2016. április 5.

Tíz évre titkosították, miért is van most válsághelyzet

Kikértük, mire is hivatkozott a rendőrség és a bevándorlási hivatal vezetője, amelynek nyomán a kormány egész országra kiterjedően elrendelte a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Az indok továbbra is ismeretlen, viszont megtudtuk, tíz évre titkosították. Az elfogadhatatlan titkolózás a kormány jó szándékát kérdőjelezi meg, és további kétségeket ébreszt a terrorvészhelyzet jogintézményének lehetőségével szemben. 

2016. április 4.

Egyetlen vízcsap, a kormány ennyit ad a menekülőknek

A röszkei és tompai tranzitzónánál hetek óta menekülők százai várnak bebocsáttatásra. Ám erre csak a családosoknak van esélyük, és közülük sem mindenkinek. Mindössze napi 20–30 embert engednek be a hatóságok, a többieknek ott kell rostokolniuk a határszélen, már magyar felségterületen. Az egyedül érkező férfiak csak a szerencsében bízhatnak. Egyikükkel, egy 21 éves szíriai szolgálatmegtagadóval beszélt Kovács Tímea, a Helsinki Bizottság szegedi ügyvédje a „tranzit tranzitjában”.

2016. április 1.

Olyan országot tartunk biztonságosnak mától, ahol tüzet nyitnak a menekülőkre

Vajon lehetséges-e egy olyan országot biztonságosnak tekinteni a menekülőknek, amelyik százával küldi vissza a szír menekülteket a határról, és többüket agyonlövi? Törökországgal most ezt történik. Az unióval kötött megállapodás után nem kellett sokat várni, kormányunk deklarálta, mától Törökország is biztonságos harmadik országnak számít a menedékkérőknek. Elvileg tehát oda is vissza lehet küldeni az onnan érkező és nálunk próbálkozó menekülő embert.

2016. március 30.

Kínzásból őrizetbe: hogyan bánunk a kínzásáldozat menedékkérőkkel?

„Hazámban fegyveresek tartottak fogva. Úgy vertek a börtönben, hogy a kezeimet hátrakötözték a hátamhoz és a szememet bekötötték. Hogy itt most újra be vagyok zárva, folyamatosan gyötörnek az emlékeim. Állandóan újraélem őket, éjszaka nem tudok aludni. Ha elalszom, rémálmokra riadok fel. Miután felébredek, letaglóz, mint egy áramütés, hogy ismét börtönben vagyok, attól rettegek, hogy megint bántani fognak.” Egy Debrecenben fogva tartott menekülő így vallott a Cordelia Alapítvány és a Magyar Helsinki Bizottság kutatóinak, akik hazájukban megkínzott, itt pedig őrizetbe kényszerített menedékkérők helyzetét vizsgálták.

2016. március 10.

Kismama közterületi képzést tart igazoltató rendőröknek

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Helsinki Bizottság január közepén egyezséget kötött. Ennek az a célja, hogy hajléktalan és más, rossz szociális helyzetű emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő joga valóban érvényesüljön a rendőri intézkedések, így az igazoltatások során. Egyszerűbben fogalmazva: hogy a hajléktalan embereket ne igazoltassák csak azért, mert hajléktalanok, ne sújtsa őket a mostani zaklató, önkényes rendőri gyakorlat.Ugyan nem tudni, hogy az egyezségnek köszönhetően-e, de hajléktalan barátaink némi javulásról számoltak be. Azért van itt még mit tenni. Egyik kollégánk így idézte fel két héttel ezelőtti személyes élményét.

2016. március 8.

Lenullázzák a menekültellátást

Megszűnne a menekültek és oltalmazottak segítése Magyarországon. Szigorított börtönkörülmények közé zárnák az őrizetben tartott menedékkérőket. A kormány jogszabálytervezete mindent elkövet, hogy aki véletlenül menedéket kapna itt, minél hamarabb álljon tovább. A Helsinki Bizottság véleményezte a készülőben lévő barbár rendelkezéseket.

2016. március 4.

Rendőri önkényeskedés: kártérítést fizet a főkapitányság

Igazoltatással, jogsértő bilincseléssel és előállítással kezdődött, majd az erőszakoskodó rendőr elítélésével folytatódott az az ügy, amely aztán tegnap ért véget. A bíróság jogerősen félmilliós kártérítést ítélt meg a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. Tanulságos történet. 

2016. március 2.

Így hallgatják ki a szexuális bűncselekmény 8 éves áldozatát

Egy 8 éves kislány tavaly nyáron szexuális bűncselekmény áldozata lett. Tapintatra, segítségre szorul. Ám sajnálatos módon az eljáró hatóságok kellő empátia hiányában és a jogszabályok figyelmen kívül hagyásával csak megnehezítették a trauma feldolgozását. Hogy működik nálunk az áldozatvédelem?

2016. február 29.

Mit is jelentenek Kósa Lajos satöbbijei?

Mennyi is valójában százezer ukrán meg ezer kopt család? A retorika, a nyelvtan, a jogtudomány, a közgazdaság után most a matematikát formálná a maga képére a kormánypárt. Nagy divatja lett az irracionális számoknak. Nehéz ennek a megértése.   De próbáljuk meg.

2016. február 23.

A pengés drót nem bizonyult pengés megoldásnak

„A magyar határzár megbukott” – számolt be az itteni migrációs helyzetről a BBC. Az új számok alátámasztják mindezt: ha nem is akkora tömegben, mint nyáron, de újra egyre többen próbálkoznak errefelé továbbjutni Nyugatra.

2016. február 16.

Hagyja abba a kormány a civil jogvédők zaklatását

Michel Forst, az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentéstevője nyolc napon át vizsgálta az emberi jogi aktivisták és csoportok magyarországi helyzetét. A tapasztalatairól szóló előzetes jelentés kikerült a jelentéstevő honlapjára. Érdemes elolvasni a teljeset -- a magyar változat is letölthető. Ebből szemezgetünk. 

2016. február 11.

Marketingakció az újabb „nemzeti konzultáció”

A kormány arra készül, „nemzeti konzultációval” kérdezi meg a lakosságot, támogatná-e a terrorveszély elrendelését lehetővé tevő alkotmánymódosítást. Az eredmény aligha lehet kérdéses. Már csak azért sem, mert ilyesfajta kérdésekre nemrég adott választ az ország népe.

2016. február 9.

„Én is menekült vagyok”

Migrációs válságban gyors és egyszerű megoldás nem létezik. „A bezárkózás szinte mindig megbosszulja magát. A berekesztett élet vagy kitör, vagy elpusztul. Csak rövid távon nyugtatja meg a kedélyeket” – mondja Mustó Péter jezsuita szerzetes Somogyvári Zoltán kollégánknak. A Jezsuita Menekültszolgálat által közölt terjedelmes beszélgetésből az egyik érdekes részt most utánközöljük. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a teljes szöveget, bölcs és gondolatébresztő.Mustó családjával 1944 végén menekült el az országból, és az NSZK-ban talált új hazát. Most az állítja, sok mindenben különbözik az ő menekülésüktől a mai üldözötteké, de a lényeg ugyanaz: „ha a bajba jutott embert látod bennük, akkor nincs különbség 1940, 1945, 1956 vagy 2015 között”.

2016. február 5.

Mennyibe kerül Magyarországnak a migrációs válság?

A magyar kormány 1,6 milliárdot ajánlott fel a „hosszú távú” szíriai rendezés segítésére. Nagyjából annyit, amennyit elherdált idegenellenes kampányára, és töredék annyit, amennyit a déli határzárra vert el. Pontos számok nem ismeretesek, de a „migránshelyzet váratlan költségeinek” túlnyomó részét nem a menekültekre költötték.A kormány nem tisztelte a pénztárcánkat

Tovább a múltba