2015. július 27.
Sokan nem értik a kormány magatartását, miért élezi a menekültügyi helyzetet, miért igyekszik ott is konfliktust gerjeszteni, ahol esély mutatkozna emberséges megoldásra. Ennek hatalompolitikai oka lehet. De egyre többen teszik fel azt a kérdést is, miért tétlenkednek a nagy hazai, sok esetben keresztény karitatív szervezetek, amelyeket politikai megfontolások nem korlátoznak, és máskor napok alatt megszerveznek költséges mentőakciót Nepálba vagy Dél-Amerikába.
2015. július 22.
Zemar öt éves volt, mikor egy rivális család vérbosszút fogadott családja ellen. Ez egy csapásra végeláthatatlan kálváriává változtatta az afgán fiú gyerekkorát. Története innen indul és a pakisztáni Pesaváron keresztül vezet a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tárgyalójáig, ahol végül menedékjogot kapott.
2015. július 17.
A kormány arra készül, hogy felélesztve az 1949 és 1989 között dívó rendőrállami gyakorlatot, bűncselekménynek nyilvánítsa az ország területére való beutazás szabályainak megsértését. A tiltott határátlépés a jogállami forradalom óta csak akkor büntethető, ha fegyveresen követik el. A vasfüggöny után újabb borzalom éled újjá.
Nyílt levélben fogalmaztuk meg Pintér Sándor belügyminiszterenek, a Magyar Helsinki Bizottság miért tartja elfuserált ötletnek kerítést, biztonsági határzárat, új vasfüggönyt építeni a szerb határra. Felkai László államtitkár alant közölt válaszából kiderül, hogy az Európai Unió Menekültügyi és Migrációs Alapja hét év alatt 7 milliárdot biztosít Magyarországnak 2020-ig menekültügyi célokra. A magyar kormány ehhez 2 milliárdot (ez az uniós támogatáshoz szükséges kötelező önrész) tesz még hozzá.Azt azért jó tudni, bár fura módon erről a levélíró nem emlékezik meg, hogy ezen túl is hozzájárul az állami költségvetés a menedékkérők és nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) ellátásához. Nem őrült öszegről van szó. Tavaly a BM BÁH adatai szerint összesen 2,6 milliárdot költött a központi büdzsé menekültügyi célokra. Ez a teljes költségvetés 2 tízezreléke volt vagy másképpen: 0,02%-a.Ezen túl Magyarországnak lehetősége lenne uniós krízispénzeket lehívni, ahogyan korábban ezt Málta, Ciprus, Olaszország vagy Spanyolország megtette. Meglátjuk, ebben mire jut majd a budapesti kormány.
2015. július 15.
Kósa Lajos januárban még azt állította, hogy a terorizmusnál nagyobb veszélyt jelent az országra a "bevándorlás", azaz a menedékkérők. "Nincs arra adat, hogy Magyarországon a terrorizmus miatt kellene aggódni" - mondta a Fidesz újsütetű menekültügyi tótumfaktuma. Azóta változott a képlet. A "megélhetési bevándorlók" egyenesen potenciális terroristák, az Iszlám Állam utazó bombái lettek. Nyilván, nem lehet kizárni, hogy némely irregurális vándor rossz szándékkal érkezik, noha a menedékkérők nemzetbiztonsági szűrése folymatos, de az üldözöttek egészének azonosítása üldözőikkel így is meglehetős cinizmusra és felelőtlenségre vall.
2015. július 14.
Délután 6-kor kezdődik a készülő vasfüggöny és a kormány embertelen menekültpolitikája elleni tiltakozás. A tüntetők a budapesti Bazilika elől indulnak.
A kereszténység és a menedékjog nyilvánvalóan szoros kapcsolatáról most nem térünk ki. Csak annyit jegyzünk meg, hogy július 14. nem csupán a nagy francia forradalom, de Szent Kamill emléknapja is.
Ez a XVI. századi szent ifjúkorában leginkább a kockajáték mértéktelen élvezetével hívta fel magára a figyelmet, hogy aztán megvilágosodása után a szegények, hajléktalanok, betegek szolgálatával hirdesse a Megváltó dicséretét.
Rendtársaival együtt vörös keresztet hordott ruháján, innen a Vöröskereszt mai szimbóluma.
Jelmondatát tán érdemes felidézni az irgalmasságával és kereszténységével hivalkodó kormányunknak is: Segítséget nyújtva embertársainknak Krisztusnak nyújtunk segítséget!
2015. július 13.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) elé idézték a Budapest Rendőr-főkapitányságot (BRFK), mert egy civil vizsgálat azt mutatja: hajléktalan embereket az átlagnál jóval gyakrabban igazoltatnak akkor is, ha semmiféle normát nem sértenek meg. A rendőrségnek most bizonyítani kell, gyakorlata nem diszkriminatív és nem zaklatás.
2015. július 9.
Kormánypárti politikusok már a parlament februári "migrációs vitanapján" azt állították, az ország költségvetését is veszélybe sodorják a menedékkérők. Valójában ettől még nagyon-nagyon messze vagyunk. Egyelőre tízezrelékekben mérhető a teher a központi büdzséhez viszonyítva. És az Európai Unió is csak idén 8 millió euróval (kb. 2,5 milliárd Ft-tal) segíti ki Magyarországot.
2015. július 8.
A magyarok azt hallhatják úton-útfélen, hogy az ország legnagyobb problémáját ma az ide érkező menekültek jelentik. Igaza lenne a kormánypropagandának? Nem, nincsen igaza.
2015. július 7.
Miközben a leghajmeresztőbb idegenellenes lózungokat és téveszméket terjesztik, nincsen olyan kormánypárti politikus, aki el ne mondaná: "természetesen a valódi menekülteket mi befogadjunk, mindig is befogadtuk, mert a mi szívünkben ott az irgalom". Ehhez képest a tavaly befejezett menekültügyi eljárások közül csak 9%-ban született pozitív döntés. Az uniós átlag ennek éppen az ötszöröse volt.
2015. július 6.
A miniszterelnök szerint a határ érvényes úti okmányok nélküli átlépésével a menedékkérő bűncselekményt követ el. Ez nem igaz. A kormány minden eszközzel távoltartaná a menedékkérőket - propagandával, pánikkeltéssel, vasfüggönnyel, jogsértéssel, embertelenséggel, hazudozással. Az üldözöttnek meg kell maradjon a joga ahhoz, hogy menedékjogot kérjen és kérelmét fair eljárásban bírálják el. A térítéken lévő törvénymódosítások éppen ezt akarják megakadályozni.
2015. július 2.
Ablonczy Bálint a Heti Válasz munkatársa publicisztikájában megszólította liberális jogvédő barátját. A virtuális címzett megszólal: Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvéd munkatársa válaszol.
2015. június 30.
Az MTVA vezérigazgatójához írt levelünkre máris válaszoltak, ha nem is személyesen ő, hanem az Alap Sajtóosztálya. Ők mindent rendben lévőnek találnak, a kritikát visszautasítják, viszont arra buzdítanak: „amennyiben továbbra is fenntartja a kiegyensúlyozottsággal összefüggő kritikáját, úgy kérjük, hogy azt az arra illetékes intézményhez jutassa el”. Meg fogjuk tenni: következik az MTV vérigazgatója, Medveczky Balázs. Okolásul azért közzétesszük a Sajtóosztály aláírás nélküli "válaszát". A rendszer működik.
2015. június 29.
A kormány azon dolgozik, hogy deklarálja, Szerbia és más balkáni országok biztonságosnak számítanak a menedékkérőknek. Ha ez megtörténne, akkor formálisan joga lehetne visszaküldeni ezekre a helyekre a menedékjogért folyamodókat - okoskodnak. Hiába az okoskodás, a valóság mást mutat.
2015. június 26.
A Heti Válasz alternatív konzultációt indított a bevándorlásról. A kezdeményezés jó. A hetilap megkereste kérdéseivel Pardavi Mártát, a Helsinki Bizottság társelnökét is. A kérdőív nem csak a bevándorlásra, hanem a menekültügyre is vonatkozik. Ez nem tragédia. Olykor a kérdések, máskor a válaszok nehezítették meg a válaszadó dolgát, de a téma fontosságára tekintettel nem lehetett kikerülni a válaszadást. A Heti Válasz sűrítve és korrekten közölte társelnökünk megjegyzéseit is. (Valami miatt csak a 6. kérdésnél maradt el az ő véleménye.) Azért közöljük válaszait most, mert a hetilap felvetette problémákra mások is gyakran rákérdeznek.
2015. június 25.
Honnan jönnek, mi elől menekülnek az üldözöttek, akiket a kormány egységesen "megélhetési bevándorlóknak" titulál? 2015 márciusától kezdve már főleg nem koszovóiak kérnek menedékjogot nálunk, a menekülők többsége Szíriából, Afganisztánból, Irakból érkezik.
2015. június 24.
A görög-török szárazföldi határ egy részén 2012-ben épült kerítés, a bolgár-török határ egy részén 2013-ban. A számok azt mutatják, műszaki zár ide vagy oda, az irreguláris vándorlást nem akadályozza meg.
Nincsen kormánypárti politikus, aki ki ne jelentené, hogy természetesen az „igazi menekülteket” befogadjuk, mindig is befogadtuk. A gyakorlat itt is más, mint a retorika. Olykor a menedékkérő ártatlanul is börtönbe kerül.
2015. június 22.
Magyar lány amcsi unokatesójával lóg; rendes proli gyerek románca a pakisztáni mosodással. Migrációs filmlistánk újabb darabjai.
2015. június 20.
Magyar banda a náci Németországban, orosz jevropényec nosztalgiától szenved. Migrációs filmlistánk újabb darabjai.
2015. június 19.
Az Index videóján volt látható egy líbiai menedékkérő, aki kávét akart inni egy debreceni presszóban, de nem szolgálták ki. A magyar állampolgár Krisztinát ez annyira szíven ütötte, hogy eldöntötte, meghívja a férfit kávézni, ne gondolja úgy, hogy itt mindenki idegengyűlölő. A Helsinki Bizottságot kérte, hogy segítsünk neki megtalálni Azizt. A találkozó megtörtént. Néhány csésze emberség.
A "nemzeti konzultációnak" titulált kutyakomédia még véget sem ért, s máris itt az újabb cirkusz. Mitől lett lett ennyire sürgős kerítésépíthetnékje a kormánynak, jelesül a miniszterelnöknek? Jogos kérdés, de nehéz választ adni rá. Íme, három információmorzsa, amely tán segíthet. Összefüggnének?
2015. június 18.
Tegnap jelentette be a Szijjártó Péter külgazdasági miniszter, hogy jövő hét szerdáig kell a belügyminiszternek elvégeznie a felkészülést, utána 4 méter magas kerítéssel történik meg a „fizikai lezárás” a 175 kilométeres szerb–magyar határ teljes vonalán. A Magyar Helsinki Bizottság érvei az új vasfüggöny ellen.
2015. június 17.
'48-asok menni Amerika, valamint nagyszívű zsidó madám gyámolít nagyszívű muszlim kisfiút, és viszont. Migrációs filmlistánk újabb darabjai.
2015. június 16.
Egyelőre nem látszanak a menedékkérőknek a Nyugatról visszapaterolt százezrei, amelyeket kormánypárti megszólalók előszeretettel vizionálnak. Mindezidáig százakban mérhető a visszavetteknek száma, akik itt adták be első menedékkérelmüket, de később másutt is megpróbálkoztak vele.
A filmet lényegében születése óta foglalkoztatja a migráció jelensége. A film képes árnyaltan és hatásosan bemutatni a vándorlás, a kiszakadás és a befogadás problémáit. A filmesek – olykor maguk is migránsok, „megélhetési bevándorlók” – gyakran vállalnak sorsközösséget a menekülőkkel, bevándorlókkal. Összegyűjtöttünk 20 migrációról szóló mozgóképet. Többségüket szeretjük, és a maga nemében mindegyik fontos alkotás.
2015. június 12.
Érdeklődve, olykor döbbenten halljuk a híreket az idegenellenes kormányplakátokat lefestőkkel és letépőkkel szembeni szélvészgyors rendőri fellépésről, operatív megfigyelésekről. Hogy a rendőrség megítélésének mennyire használnak ezek az akciók, nem tisztünk megítélni. Azt viszont határozottan állítjuk, hogy a plakátrongálás miatti előállítások jogellenesek voltak, és a plakátok lefestése nem minősül „grafitti-bűncselekménynek”.
2015. június 2.
A hivatal elutasította a tartózkodási kérelmét a nigériai férfinak, akinek így magyar feleségét és egyéves kisgyerekét kellett volna itt hagynia. A bíróság most úgy döntött, körültekintőbben kell eljárni a hatóságnak, nem alkalmazhat kettős mércét, és a döntésnél a családi együttélés elősegítése a feladata.
Mai ítéletében a miskolci közigazgatási bíróság hatályon kívül helyezte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) határozatát, amely egy nigériai apuka tartózkodásikártya-kérelmét utasította el. A hatóság arra hivatkozott, hogy a gyermekkel nincsen valódi kapcsolata a férfinak, a gyermek-szülői kapcsolatot csak érdekből, a tartózkodása legalizálása érdekében létesítette. Ha kérelmet jogerősen elutasítják, a férfinak, el kellett volna hagynia Magyarországot, és elszakítják a gyermekétől. Ezek után fordult segítségért a Magyar Helsinki Bizottsághoz. A férfit a bírósági perben Győző Gábor ügyvédünk képviselte.
A nigériai apukának az volt a „bűne”, hogy nem volt otthon, amikor hétköznap napközben (!) a BÁH munkatársai bejelentés nélkül két alkalommal felkeresték. Abban a borsodi faluban ugyanis, ahol élettársával, közös egy éves gyermekükkel, valamint élettársa családjával él együtt, nincs munka, ezért kénytelen gyakran Budapestre utazni, hogy fővárosi munkájával biztosítson megélhetést a családjának.
A BÁH ügyintézőit nem érdekelte, hogy az egyik alkalommal az élettársa jelezte, a férfi aznap reggel indult el Budapestre, és estére már itthon is lesz, jöjjenek ki akkor. Még a házba se mentek be, hogy ellenőrizzék, vannak-e ott a férfihez tartozó személyes tárgyak, ruhák. Nem kérdeztek meg szomszédokat, további családtagokat sem, hanem kijelentették, hogy a felperes biztosan nem lakik ott igazából.
Felrótták még a férfinak, hogy olyan lényeges kérdésekben keveredett ellentmondásba az élettársával, mint például hogy reggel vagy este ment-e be a kórházba meglátogatni újszülött gyermekét. A BÁH-ot az sem érdekelte, hogy arról egybehangzóan nyilatkoztak többek között, hogy az apuka rendszeresen kel fel éjszaka is a síró gyerekhez.
Csorba Anna bíró az ítélet szóbeli indokolásában kifejtette, hogy egy kiskorú gyermekkel való kapcsolat valóságosságának a megítélését nem lehet pusztán a gyermek anyjával való megismerkedésre vonatkozó „szavahihetőségi teszt” alapján elvégezni; ilyen esetben nagyon alapos, körültekintő, a gyermeket középpontba helyező vizsgálatot kell lefolytatni, ami ebben az esetben nem történt meg. Kifejtette, hogy nem lehet kettős mércét alkalmazni: ha a „tisztán” magyar állampolgár családtagokkal bíró családok esetében teljesen elfogadott, hogy a családtag akár több hónapra is külföldön vállaljon munkát a család eltartása érdekében, akkor nem lehet felróni egy külföldinek sem, hogy Budapesten keres megélhetést, és emiatt nincsen rendszeresen otthon. A bíró rámutatott arra is, hogy amennyiben a családi kapcsolat valós, a magyar hatóságoknak a családi együttélés elősegítése a feladata.
2015. május 27.
A „nemzeti konzultációval” a kormány a saját megtévesztő álláspontját sulykolja migrációs témákról. A gyakran ismételt kérdésekre most a Magyar Helsinki Bizottság válaszait olvashatja. Szándékunk az ismeretterjesztés, ezért ez a kiskáté.
2015. május 23.
Nem Pesten történt az eset, hanem a napfényes Kaliforniában. Pár évvel ezelőtt egy idegenbe szakadt ‘56-os honfitársunk (manapság “menekültnek”, “bevándorlónak” mondanák őt) elméje zavarodottá vált, és egy helyi kórház pszichiátriáján kezelték.
2015. május 21.
Giró-Szász András kormányszóvivő olyan állításokat tulajdonít a Magyar Helsinki Bizottságnak, amiket sohasem mondtunk. Aztán pedig kozmetikázott adatokkal megcáfolja őket, miközben a lényeget újra eltakarja az ország lakossága elől, azok elől, akiket beosztása szerint tájékoztatni kellene.
2015. május 20.
Hanna vagyok. Menekültek leszármazottja. Anyai nagyapám ősei francia hugenották voltak, a protestánsok üldözése miatt hagyták el hazájukat, és a már akkor is vallási türelmet gyakorló Erdélyben telepedtek le.Hugenották lemészárlása Szent Bertalan éjén 1572. augusztus 23-án
Ha 1500 fővel több rabot kellene börtönökben elhelyezni a mostani kb. 18 ezerhez képest, akkor változatlan, 144%-os börtönzsúfoltság mellett is 21,5 százalékkal nőnének a költségek. Amennyiben azonban csak az előírt létszámot tartanák fogva, és a telítettség nem lépné túl a 100%-ot, a mostanihoz képest elítéltenként 39%-kal kellene többet költeni a fogvatartásra – derül a Budapest Intézet kutatásából, amely a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából készült.
2015. május 15.
Többen kérditek: a „nemzeti konzultációra” miért az üres vagy szóróanyagos válaszborítékot javasoljuk? Nem fogja-e majd a kormány „válaszként" értékelni a tiltakozó akciót?
2015. április 29.
Rogán Antal a halálbüntetésről szóló magasröptű vitában azt mondta, hogy 2014-ben 7000-rel több fogvatartott volt, mint 2010-ben, és ez azért van, mert bevezették a „három csapást”, nem pedig azért, mert több bűncselekményt követtek el. Vagyis azért vannak tele a börtönök, mert a kevesebb bűnt szigorúbban rendeli büntetni a Fidesz. A helyzet az, hogy ebben a formában mindegyik állítása – legyünk megengedőek – totális tévedés.
2015. április 28.
Férj feleséggel, anya nagyobbacska fiacskával, apa kisfiával, báty az öccsel. Négy találkozás egy időben. Négy év után először ölelhette magához az afganisztáni Mersah Mohamad Fahim a feleségét, Mairát. Az apjával Magyarországon menekültként elismert 8 éves Jan pedig életében tán most először szorongathatta meg igazán erősen öccsét, Asmatot, aki egyéves sem volt, amikor utoljára látott.Fotó: Bődey János
2015. április 23.
A bíróság úgy döntött, „felülvizsgálatra alkalmatlan”, jogszabálysértő határozatot hozott a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) Kaya Turan kiutasítása ügyében. A mai ítélet esélyt ad arra, hogy ne kelljen innen elmenni a 20 éve itt élő kurd férfinak és családjának, a Helsinki Bizottság ügyfeleinek.
2015. április 17.
Sokan csodálkoznak rá és kérdezik tőlünk: vajon miért nem magyar állampolgár már réges-rég a 20 év óta itt élő és tavaly kiutasított Kaya Turan és családja? A válasz a rendkívül megszorító hazai állampolgársági gyakorlatban keresendő. Az állampolgársághoz először letelepedési engedély kell. Kayáék már azt sem kaptak.
2015. április 15.
„A hazai börtönök túlzsúfoltsága miatt az Európai Unió újabb börtönök építésére kötelezte hazánkat” – hangzott el a műsorvezető felvezetése a „közszolgálati” Kossuth Rádió hétfő esti adásában (A nap történeteiben). Mindebből jószerivel csak annyi igaz, hogy a magyar börtönök túlzsúfoltak.
2015. április 14.
Sokszor kérdezitek, mi a bajunk az előzetes letartóztatás tömeges alkalmazásával, hiszen az esetek túlnyomó többségében úgyis bebizonyosodik a gyanúsított bűnössége. Íme, egy eset, amelyet ma tett közzé a rendőrség hivatalos honlapja. Nyilván, mert kiemelt jelentőségűnek tartotta, hogy Suki zászlós tetten ért egy nőt Tatabányán, aki fehérneműket lopott.
2015. április 13.
Ayman behívót kapott Bassár el-Aszad állami hadseregétől. A fiatal férfi nem akart az övéi ellen harcolni a szíriai polgárháborúban. És különösen nem akart az Iszlám Állam terroristái közé kerülni. Előbb bujkált, majd elmenekült hazájából. Néhány hete menedékjogot kapott Magyarországon.
2015. április 8.
Akár fél évig is őrizetben tartható a menedékkérő, s ha kérelmét elutasítják, őt pedig kiutasítják Magyarországról, újabb egy évet raboskodhat. A hatóságok sokszor olyanokat is elzárnak, akiknek esélyük sincs a hazaútra. Az olasz Szenátus vizsgálata bizonyítja, a hosszas idegenrendészeti őrizet nem pusztán embertelen, de értelme sincsen. Rácsok a nyírbátori idegenrendészeti őrzött szálláson. Fotó: Móricz-Sabján Simon
2015. április 2.
A miniszterelnök otthona előtt békésen sem lehet tüntetni – szögezte le a rendőrség. De ha a felhergelt tömeg alakzatban masírozik cigányok otthonaihoz, ott ordítva fenyegetőzik, köveket hajigál, a rendőröknek nem kötelező beavatkozni. Erről bírósági ítélet szól. Az Orbán-ház: Nincs itt semmi látnivaló. Tessék másutt tüntetni. Devecseren nem szólunk bele!
2015. március 23.
Nincs új a nap alatt. Már a XIX. század végén túlzsúfoltsággal küszködtek a hazai börtönök. Az állam költséges börtönépítésekbe kezdett. Jórészt akkoriban húzták fel azokat a megyeszékhelyi börtönöket, amelyekben ma a legnagyobb a zsúfoltság. Igaz, a cellák akkor magánzárkának készültek, és ma akár 4–6 fogvatartottat helyeznek el bennük.
2015. március 13.
Menekültjogot kapott az az eritreai nő, akit hazájában krónikus betegsége ellenére is behívtak volna katonának. Köztudomású, hogy az eritreai hadseregben a nők nem kizárólag katonáskodnak, hanem szexuális rabszolgaságra is kényszerítik őket.
2015. március 8.
Nyakunkon a „megélhetési bevándorlók” – állítja a Fidesz. S annak szemléltetésére, hogy mire számítsunk, mindent bevet. A kormányfő menekülttáborrá alakuló országot vizionál, de akad olyan képviselő is, aki menedékkérők elbliccelt pizzaszámlái miatt kesereg. Ennél azért komolyabb a helyzet a határszélen meg az ország felhőrégióiban is.
2015. március 3.
Az etiópiai Qwara és 7 éves kislánya egy éve került Magyarországra. Most menekültként ismerte el őket a magyar hatóság. Mindketten a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.
2015. január 26.
A Helsinki Bizottság cikkíró versenyt hirdetett egyetemistáknak. Az „Észak-fok, titok, idegenség” című pályázatunkon migrációs témájú cikkekkel, migránsportrékkal lehetett pályázni. A zsűri végül egy díjat osztott ki. Az 50 ezer forintos pályadíjat Borsi Rebeka Katalin, az ELTE III. éves hallgatója nyerte el az alant olvasható interjújával. A nyertesnek gratulálunk, a többi pályázónak pedig köszönjük az érdekes és tartalmas pályaműveket. Az 1973-as uruguayi puccs idején
2015. január 25.
Az ácsi polgármester vélhetőleg roma származása miatti igazoltatása nettó rasszizmusnak tűnik, ami amúgy – Kovács Zoltán államtitkár minapi európai parlamenti felszólalása szerint – itthon általában csökkenő tendenciát mutat. Sokan csak legyintenek az egész esetre, nem értve, mi baja lehet az embernek azzal, hogy igazoltatják. Vajon ugyanezt gondolnák, ha két roma rendőr „levillogná” őket az útról és azt mondaná, hogy „Jó napot kívánok! Magyarigazoltatás. Láttuk, hogy maga magyar sofőr, szóval kérem a forgalmit, személyit”?
2015. január 19.
Újabb vasárnap, újabb miniszterelnöki kirohanás az Unión kívülről érkező migránsok ellen. Orbán Viktor – szívében irgalommal – a keresztény liturgia és a formálódó kereszténydemokrata kiskereskedelem e kiemelt napján arról beszélt, hogy „nem akarjuk, hogy a megélhetési bevándorlók célországa legyen Magyarország”. És meghallgattatott.