Nem gyereknek való vidékre száműznék a javítóintézeteket
A kormány szerint a hangos botrányoknak véget vet majd, hogy a javítóintézeteket a büntetés-végrehajtáshoz rakják át. Csakhogy a börtönökben is többször fordul elő, hogy a dolgozók bántalmazzák a rájuk bízott embereket, és a börtönök nem állnak készen a gyerekek fogadására és fejlesztésére.
A miniszterelnök többedjére mondja el, hogy a Szőlő utcai javítóintézetben történt súlyos és sorozatos visszaélések után „rendszerszintű reformot kellett csinálnunk” (mármint a kormánynak). A gyermekvédelemtől „be kell terelni az egész ügyet a büntetés-végrehajtás keretei közé. [...] Lehet, hogy fiatalok[ról van szó], de alapvetően mégis bűnelkövetők, ezért a büntetés-végrehajtáson keresztül kell őket kezelni. Ezeket a lépéseket megtettük, a rendszert átalakítottuk, és szerintem ez jobb lesz, mint volt.”
A Magyar Helsinki Bizottság szerint viszont semmi oka a derűlátásra a kormányfőnek. A büntetés-végrehajtás nincs felkészülve a speciális igényű csoport, a gyerekek nevelésére, felügyeletére. Igazából a börtönök eddig is gyakorlatilag képtelenek voltak speciális igényű fogvatartottak (pl. fogyatékossággal élők, fiatalok, betegek, idősek) megfelelő ellátására.
Feketelista
Egyetlen elfogadható indoka lehetne csak annak, hogy a javítóintézetekből börtönt csináljanak, és ez az, hogyha az új irányítás mellett garantálni tudnák a visszaélések, a gyerekeket érő erőszak és megalázás teljes visszaszorítását, feltárását és megelőzését. Az új gazda, a hazai büntetés-végrehajtás azonban ezen a téren sem jeleskedik. Néhány példa az elmúlt évekből csak a Magyar Helsinki Bizottság jogeseteiből.
- Az őrök tiltott tárgyakat keresve A.-t és társait a panaszuk szerint 2023-ban naponta meztelenül guggoltatták az egyébként is bekamerázott munkavégzés után a szombathelyi börtönben. 2019-ben A.-t a feljelentése szerint bántalmazták a tiszalöki börtönben. Ezt követően papíron öt évig nyomoztak a tettes után, a sértett J.-t is csak három év után hallgatták ki, aztán eredmény nélkül zárták le az eljárást. Mivel itthon ennyire tétlen volt a nyomozás, a strasbourgi bírósághoz fordult.
- B. cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, őt a feljelentése szerint a tiszalöki börtönben bántalmazták leckéztetésből, a verés után vizet locsoltak a földre, amit neki kellett „felszednie”. Több mint két évig meg sem hallgatták, ezért a strasbourgi bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. A bántalmazás után több mint 3 év telt el, mire meghallgatták. A nyomozás folyamatban van.
- C. 2023-ban azzal fordult a Helsinki Bizottsághoz, hogy bántalmazták a börtönőrök a tiszalöki börtönben, mert szólt, hogy nincs áram a zárkában. A verés után vérzett a feje, fájt a bordája. Aztán egy olyan felügyelő vitte el orvoshoz, aki egyike volt a bántalmazóknak, mégis végig ott volt C. vizsgálatánál, és arra sarkallta, mondja, hogy a stokiról esett le, így sérült meg. Szerencsére vannak tanúk, fotók, végül eljárás is indult, de a nyomozás még azóta is folyik.
- D. börtönmunka közben elaludt. Arra ébredt, hogy a börtönőrök emiatt összerugdossák. Leszakadt a lépe. A tetteseket életveszélyt és maradandó egészségkárosodást okozó súlyos testi sértés miatt ítélték el. Személyiségi jogi perben elsőfokon 5 millió Ft sérelemdíjat ítélt meg a bíróság neki, és bocsánatkérésre kötelezte az intézetet.
- E.-t, a pszichés zavarokban szenvedő fogvatartottat az őrök bántalmazták a sopronkőhidai börtönben 2016-ban.Végig húzták a folyosón és a lépcsőn is. Több helyen megsérült, arcán diónyi duzzanat keletkezett. Nyakáról, tarkójáról, bal könyöke felett a karjáról és hátáról leégett a bőr. A bántalmazásról kamerafelvétel is készült. Csak az egyik bántalmazó börtönőrt ítélték el, aki mindössze 200 ezer forintos pénzbüntetést kapott, emellett állományban maradhatott. Hosszú pereskedés után 2022-ben a börtönnek egymilliós sérelemdíjat kellett fizetnie az áldozatnak.
- F.-et a gyulai börtönben ököllel ütötték, megrugdosták az őrök. Sérüléseit nem látta el a börtönorvos, arra hivatkozva, hogy nem látszanak, bár egy nappal később a civil kórházban több sérülést is rögzítettek. Jelenleg bíróság előtt van az ügy. Kulcsfontosságú lenne egy kamerafelvétel, de éppen az a rész hiányzik, amikor a bántalmazás történt. A börtön mindezt áramkimaradással magyarázza, ám az igazságügyi szakértők szerint bizonyítékhamisításról van szó, és a felvételekhez értelemszerűen csak a börtönszemélyzet férhetett hozzá .
- Az autista G.-t testvére tudomása szerint többször bántalmazták az őrök, miközben pszichiátriai kezelés alatt állt a fogvatartása alatt. A gondnoka feljelentést tett. 2025-ben az egyik ápoló eltörte a bordáját, amit csak a testvér többszöri kérésére röntgeneztek meg, az orvosi papírokhoz azonban nem engedik hozzájutni.
- H.-t és zárkatársát az egyik őr bántalmazta a tiszalöki börtönben 2023-ban, mert ő szóvá tette, hogy nem engedik börtönfodrászhoz. A sértettet három hónappal később hallgatták meg, azóta nincs hír az eljárásról. A férfi 2023 júniusában igazságügyi orvosszakértő kirendelését és helyszíni szemle lefolytatását kérte, 2025 márciusában és decemberében érdeklődött az ügyészségen az ügy állásáról. Levelére nem kapott választ.
- A gondnokság alatt álló I.-t 2020-ban a sátoraljaújhelyi börtönben bántalmazták az őrök, mert megtagadta, hogy a kabátját a szekrénybe tegye: ököllel ütötték és belerúgtak, megbilincselték. Az egyik kezét kiszabadította, és megfogta az egyik őr karját és maga elé húzta. Hivatalos személy elleni erőszak miatt őt már 2023-ban elítélték 1 év 6 hónapra, de sértettként csak 3 év és 4 hónap után hallgatták ki. Aztán a nyomozást úgy szüntették meg, hogy az őröket meg sem hallgatták. I. 2024-ben fordult a strasbourgi bírósághoz az eljárás tisztességtelensége miatt.
Nyilvánvalóan nem állíthatjuk, hogy valamennyi ügyben meg lehetne állapítani az elkövetők büntetőjogi felelősségét, azt azonban igen, hogy az ügyek jellege és száma, a bűncselekménytípus nagyfokú látenciája nem hagyhat kétséget afelől, hogy a felügyelői bántalmazás a magyar börtönökben is erősen jelen van, amely a fogva lévő kiskorúakat még inkább fenyegeti.
Külső szem
De ha ennyi nem lenne elég, érdemes felidézni az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága (CPT) 2023-as magyarországi látogatásának jelentését, amely aggasztó képet festett a tiszalöki börtönről:
„Számos hiteles állítás érkezett a személyzet általi fizikai bántalmazásról. Az állítólagos bántalmazás pofonokból, ütésekből, rúgásokból és fejre és testre mért gumibotütésekből állt, néhány esetben úgy, hogy a fogvatartottat kezén és lábán megbilincselték. Az állítólagos bántalmazásra a kamerák által nem lefedett területeken került sor, nevezetesen a fegyelmi/biztonsági blokk raktárhelyiségében, az orvosi szobában, a közös zuhanyzókban és a zárkákban. [...]
A CPT-t aggasztja, hogy a tiszalöki börtönben nem volt meg a fogvatartottakkal szembeni, a személyzet általi bántalmazás elleni küzdelem néhány alapvető előfeltétele, mint például a sérülések megfelelő orvosi nyilvántartása. A delegáció továbbá megjegyezte, hogy számos panaszt már több mint egy éve vizsgálnak.”
Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetről ezt írja a CPT-jelentés: „A bizottság továbbá úgy véli, hogy az IMEI különösen alkalmatlan gyerekek fogadására, és javasolja, hogy sürgősen tegyenek lépéseket azon gyakorlat megszüntetésére, hogy gyerekeket ebben a létesítményben ne helyezzenek el.”
A CPT megfigyelői találkoztak egy 16 és egy 17 éves gyerekkel, akik a nyíregyházi börtönben töltötték letartóztatásukat. A felügyelet melletti napi sétájuk után – illegális tárgyak kutatására hivatkozva – rendszeresen levetkőztetve guggoltatták őket.
„Egyikük 11, másikuk 60 napig volt egyedül a zárkájában. A fogva tartott gyerek egyedüli elhelyezése, akár speciális, akár nagyobb normál zárkában, az olyan, mintha magánzárkában tartanák. Ennek soha nem szabadna megtörténnie”
– fogalmaz a jelentés. Az is kiderül, hogy napi 23 órát kellett a zárkába bezárva tölteni a tinédzsereknek, ahol még tv sem volt. Ezek a körülmények teljesen alkalmatlanok gyerekek fogva tartására, ezért a CPT arra kérte a kormányt, hogy hagyjanak fel a gyerekek felnőtt börtönökben történő elhelyezésével.
Isteni vétek
És ezzel vissza is kanyarodtunk az alapkérdéshez. Vajon egy ilyen állapotú büntetés-végrehajtás, amely képtelen kezelni „a sorból kilógó”, intenzív gondoskodást igénylő fogvatartotti csoportokat (fogyatékosokat, betegeket, időseket és fiatalkorúakat), mire megy majd az új feladattal, amihez szakmai hozzáértés, speciális felkészültség mellett nagyfokú empátiára is szükség volna?
A válasz: a hazai börtönök a mai állapotukban képtelenek a szükséges nevelési feladatok ellátására, egyéni fejlesztésre, de nincs biztosítéka annak sem, hogy képesek legyenek megvédeni a gyerekeket az erőszaktól. Fenn kell tehát tartani a javítóintézetek elkülönítését a börtönöktől szervezeti értelemben is. Ezzel ellentétes lépések a gyerekek, ezáltal a teljes társadalom érdekeit hagyják figyelmen kívül.
Mert téved a miniszterelnök: azok, akiket még a bíróságok javítóintézetbe küldenek és nem fiatalkorúak börtönébe, mégis leginkább gyerekek, mintsem bűnelkövetők. Bűn lenne őket börtönbe zárni. Nem más, mint Pintér Sándor mondta minap az aszódi lakossági fórumán: „egy ilyen intézetnek a felszámolása egy isteni vétek lenne”.
Kik vagyunk?
Ez a Magyar Helsinki Bizottság blogja. Civil jogvédő egyesületünk abban segít, hogy ne hatalmaskodhassanak feletted az állami szervek vagy a rendőrség, hogy az üldözés elől menekülők védelmet kapjanak, és újra együtt lehessenek családjukkal. Segítünk, hogy legyen következménye annak, ha megsértik a jogaidat. Jogászainkkal azon dolgozunk, hogy mindig legyen hová fordulnod, ha sérelem ér.
Soundcloud
Iratkozz fel hírlevélre!
Első kézből kaphat havi összefoglalót arról, mi történik Magyarországon és a világban. Hatósági visszaélések, jogállamiság és minden más, ami emberi jogaink védelmével kapcsolatos.