Bátraké a szerencse: küzdelem a bírók függetlenségéért és véleménynyilvánítási jogáért a Kúrián

Háromból három eljárásban veszített vagy áll vesztésre a Kúria elnöke azokban az ügyekben, amelyek központi kérdése, hogy az ország legfőbb bírói fórumán el lehet-e hallgattatni igazgatási és munkaügyi eszközökkel az igazságügyi rendszerrel szemben kritikát megfogalmazókat.

Nagy csesztetés Nagycserkeszen

Van-e köze Kóka József roma származásának ahhoz, hogy szénné bírságolták a rendőrök? Nehéz határozott választ adni. De az már így is látható, hogy a rendőrök mást értenek jogegyenlőségen, mint Deák Ferenc. ‌

„Kirívóan súlyos hatósági visszaélés” ellenére sem jár kártalanítás

A hazai jogállamiságra vet különösen rossz fényt az a tehetetlenkedés, ahogyan egy olyan ember ügyében jártak el, akit a bíróságok által is elismerten 12 napon át tartottak fogva jogtalanul. Végül az Alkotmánybíróság sem látott lehetőséget a kártalanítására.

Az állam cserben hagyta az áldozatot

Videofelvétel ellenére sem látta bizonyítottnak a bíróság, hogy rendőrök bántalmaztak egy férfit, aki később meghalt. Az ügyész még a tárgyaláson bejelentette, hogy fellebbeznek. Aztán most a főnöke megírta a bíróságnak, hogy mégsem.

A szörnyetegek ma az Országházban laknak

A szólásszabadságot és a gyermekjogokat is súlyosan korlátozná a kormány az új, az orosz homofób propagandatörvényre hasonlító szabályozással, amivel betiltja az iskolai LMBTQI témájú felvilágosító programokat és társadalmi célú reklámokat. Civil szervezetek hívására hétfőn sok ezren tüntettek a Kossuth téren az ellen, hogy a kormányerő a pedofilellenes törvényt összemossa a melegek és a transzneműek jogfosztásával. A hétfői tüntetésen beszédet mondott Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza is. Íme, beszéde.

December 18.: ma van a migránsok nemzetközi napja

Ez a világnap arról a legalább 150 milliónyi munkavállalóról szól, aki külföldön él és dolgozik. Ők jelentik az összes nemzetközi migráns kétharmadát. Vannak köztük menekültek és irreguláris vándorok is, de a többség bevándorló. Közéjük értendő honfitársaink százezres nagyságrendű tömege is, akik Európa más országaiban keresik kenyerüket, talán éppen azért, hogy itt élhessenek.

November 27.: Széchenyi az etnicista túlzások ellen beszél az Akadémián (1842)

Széchenyi Akadémiai beszéde vitán felül „aktuálpolitikai célokat szolgált”, és leginkább Kossuthot és követőit támadta, mégis olyan fontos dologról foglalt állást, amely „holtáig” kulcsproblémája maradt a „történelmi Magyarországnak”, és amelyet végül nem sikerült megoldani.

Október 17.: Deák Ferenc születése napja (1803)

Deák Ferenc ma elsősorban a kiegyezés politikai és közjogi előkészítőjeként ismeretes. Nem mondhatni, hogy igazságtalanul. De Deáknak előtte is utána is volt élete, politikai teljesítménye. Márpedig mindazt jogállami és emberi jogi szempontból is nagyra kell értékelnünk. Ha nem is makulátlan, a magyar liberalizmus egyik csúcsteljesítménye az övé.

Szeptember 30.: az „oxfordi csata” (1962)

Ez az Oxford nem az az Oxford. 1848 óta itt működik a University of Mississippi, becenevén az Ole Miss. 1962-ben két okból is bekerült a hírekbe. Egyrészt, az állam büszkesége, a Rebels amerikai foci csapata veretlenül nyerte az egyetemi bajnokságot. Másrészt, a Nemzeti Gárda és szövetségi csapatok ütköztek meg dühös fiatalokkal, akik nem akarták elfogadni, hogy a fekete James Meredith beiratkozhasson az addig tökéletesen szegregált egyetemre.

Szeptember 4.: egységesítik a beleegyezési korhatárt (2002)

Bizonyos vonatkozásban az azonos neműek közti szexuális kapcsolat egészen 2002-ig más büntetőjogi megítélés alá esett, mint heteroszexuális aktus. Addig ugyanis a Btk. szerint a 18 évnél idősebb személy, aki egy 14 és 18 év közötti azonos nemű személlyel létesített szexuális kapcsolatot, három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható volt akkor is, ha fiatalabb partnere beleegyezett az aktusba. Az Alkotmánybíróság eltörölte ezt az igazolhatatlan különbségtételt. Ez helyes volt tőle. Az már nem, hogy minderre 9 évig kellett várni.

Augusztus 28.: százezrek tüntetnek az amerikai feketék egyenlő jogaiért (1963)

„Nem kábíthatjuk magunkat a fokozatosság ópiumával. A demokrácia ígéretét most, azonnal be kell váltani. Most, azonnal ki kell jutnunk a faji elkülönítés sötét és elhagyott völgyéből, és rá kell lépnünk az egyenlőséghez vezető napsütötte ösvényre” – szögezte le ifj. Martin Luther King (1929–1968) a washingtoni menetnek elmondott, sokat idézett beszédében („Van egy álmom”) 1963. augusztus 28-án. Ebben nem csak a faji diszkrimináció ellen emelte fel szavát, hanem a tűrhetetlen szegénység ellen is. King tiszteletes és társai ugyanis fundamentális emberi jogi problémának tekintették a strukturális szegénységet is. Nem véletlen, hogy a szervezők a tüntetésnek a „washingtoni menet a munkáért és a szabadságért” nevet adták.

Kettős látás gárdaügyben