<iframe width="425" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/E6-5C0St8Ro" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
2015 a migráció éve volt. 180 ezer külföldit regisztráltak menedékkérőként hazánkban, de legalább néhány óráig akár kétszer annyian is itt lehetettek. Nagy többségük Szíriából, Afganisztánból, Irakból meg más háborús övezetekből érkezett, és Nyugatra tartott. A magyar kormány előbb megtagadta tőlük az elemi segítséget, megtette őket bűnbaknak, majd azt is megakadályozta, hogy beléphessenek az országba és menedékjogért folyamodhassanak. A Helsinki Bizottság ezzel szemben jogi segítséget nyújtott a menekülőknek, közreműködött a szétszakított családok egyesítésében és támogatta a civil segítőket, hogy pótolhassák a hiányzó állami ellátást.
Háromrészes filmünk 2015 legfontosabb történéseit eleveníti fel.
Támogasd a Helsinki Bizottságot, hogy ne szűnjön meg a menedékjog és józanság Magyarországon, a hazugság és rosszindulat pedig ne pöffeszkedhessen: http://www.tamogass.helsinki.hu/
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ismét elmarasztalta Magyarországot a börtönök „túlzsúfoltsága” miatt, és ezért kártérítést ítélt meg a fogvatartottaknak. A társadalom jelentős részéből dühöt és értetlenséget vált ki, hogy azok a „megátalkodott bűnözők” még nyerészkednek is fogságukon, miközben becsületes emberek százezrei kénytelek nyomorúságos körülmények között élni. A felháborodás jogos, csak célját téveszti.A következőkben röviden megmutatjuk, hogy a börtönzsúfoltság össztársadalmi probléma, és annak fenntartása senkinek nem áll érdekében, és – a mindenkori kormányon kívül – valamennyien veszítünk rajta. Az EJEB pedig nem azért marasztalta el Magyarországot, hogy fogvatartottak ezreit pénzhez juttassa, hanem azért, hogy rászorítsa a mindenkori magyar kormányt az esztelenül szigorú és börtöncentrikus büntetési rendszer megreformálására.
<iframe width="425" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/JxPiYrbokM4" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
2015 a migráció éve volt. 180 ezer külföldit regisztráltak menedékkérőként hazánkban, de legalább néhány óráig akár kétszer annyian is itt lehetettek. Nagy többségük Szíriából, Afganisztánból, Irakból meg más háborús övezetekből érkezett, és Nyugatra tartott. A magyar kormány előbb megtagadta tőlük az elemi segítséget, megtette őket bűnbaknak, majd azt is megakadályozta, hogy beléphessenek az országba és menedékjogért folyamodhassanak. A Helsinki Bizottság ezzel szemben jogi segítséget nyújtott a menekülőknek, közreműködött a szétszakított családok egyesítésében és támogatta a civil segítőket, hogy pótolhassák a hiányzó állami ellátást.
Háromrészes filmünk 2015 legfontosabb történéseit eleveníti fel.
Támogasd a Helsinki Bizottságot, hogy ne szűnjön meg a menedékjog és józanság Magyarországon, a hazugság és rosszindulat pedig ne pöffeszkedhessen: http://www.tamogass.helsinki.hu/
<iframe width="425" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/8W7ux5qQF8s" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
2015 a migráció éve volt. 180 ezer külföldit regisztráltak menedékkérőként hazánkban, de legalább néhány óráig akár kétszer annyian is itt lehetettek. Nagy többségük Szíriából, Afganisztánból, Irakból meg más háborús övezetekből érkezett, és Nyugatra tartott. A magyar kormány előbb megtagadta tőlük az elemi segítséget, megtette őket bűnbaknak, majd azt is megakadályozta, hogy beléphessenek az országba és menedékjogért folyamodhassanak. A Helsinki Bizottság ezzel szemben jogi segítséget nyújtott a menekülőknek, közreműködött a szétszakított családok egyesítésében és támogatta a civil segítőket, hogy pótolhassák a hiányzó állami ellátást.
Háromrészes filmünk 2015 legfontosabb történéseit eleveníti fel.
Támogasd a Helsinki Bizottságot, hogy ne szűnjön meg a menedékjog és józanság Magyarországon, a hazugság és rosszindulat pedig ne pöffeszkedhessen: http://www.tamogass.helsinki.hu/
Embertelen börtönkörülmények miatt 43 fogvatartottnak ítélt meg a strasbourgi bíróság összesen kb. 230 millió forintnyi kártérítést. Sokan háborognak. Pedig nem az emberi jogok meg a strasbourgi marasztalások miatt nincs pénz kórházakra, alacsonyak a fizetések, költünk 100 milliárdokat stadionokra, élsportra és „közmédiára”, verünk el milliárdokat hazug, uszító plakátokra. És nem a fogvatartottak jogainak érvényesítése miatt mentek el az országból félmillióan.
„Gonosz etűd.” Ez az elnevezése annak a szokatlan stílusgyakorlatnak és pedagógiai módszernek, amelyet Székely Iván honosított meg a sajtóetika-oktatásban. A hazai jogvédő szcéna egyik legszínesebb figurája arra buzdít, használjuk a módszert akár civil emberi jogi vagy kisebbségi aktivisták képzésére is.
Félnótásnak nézi az országot, amikor a kormány pénzt és józan észt nem kímélve azt harsogja: "a kötelező betelepítési kvóta 160 ezer betelepítést jelentené hazánkba". Ebből semmi nem igaz.
A horvát határ lezárása óta semelyik feltétele nincsen már meg „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek”, ám a válsághelyzetet máig nem oldotta fel a kormány. Ez legkevesebb mulasztásos törvénysértés.
A kormány eszement tervéről, hogy a kvótát perre viszi, ahelyett, hogy elfogadta volna. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász vendégposztja.
„Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani” – hangzik Rejtő Jenő hősének, Fülig Jimmynek az örökbecsű bölcsessége, midőn éppen helybenhagy egy a pofont óvatlanul jobbról váró maláj erőművészt. – És nem lehet minden rendőri pofon mellé nyomozó ügyészt állítani – ezt is tudjuk egy ideje. De azért mégiscsak különös, hogy a rendőrök, börtönőrök ellen bántalmazás, kényszervallatás és jogellenes fogvatartás miatt tett feljelentéseknek mindössze a 4 százaléka végződik vádemeléssel az utóbbi hat év átlagában.
Magyarországon kapott menedékjogot egy kubai egyetemista, akit a havannai rezsim azért zaklatott, mert mást mondott, mint az aktuális pártdirektíva előírta. A fiatalembert a Helsinki Bizottság képviselte. Kuba nemzetközi elszigetelődése oldódni látszik, ettől azonban még nem köszöntött be náluk a szabadság korszaka.Az Asszonyok Fehérben szervezet erőszakmentes aktivistáit vonszolják el a rendőrök 2014-ben
Az utóbbi hetekben kilenc európai országban is megakadályozták menedékkérők dublini szabályok szerinti visszaküldését Magyarországra. Nem véletlen, hogy miközben a regisztrált kérelmezők száma ötszörösére ugrott a tavalyinak, mégis alig nőtt az ide „visszadublinozottak” száma. Eközben a kormány bőszen fogadkozik: nem fog visszavenni senkit.
Az a kevés külföldi, aki Magyarországon marad, nem veszi el a magyarok munkáját, és ha többen lennének, akkor sem tennék, viszont profitálhatna belőlük a gazdaság – talán ez a legfontosabb megállapítása az Akadémia Migrációs Munkacsoportjának. Tegnap publikált jelentésük arra próbálja meg rávenni a kormányt, hogy ösztönözze és aknázza ki a szabályozott bevándorlást.
A kandi tekintetek elől elrejtve „működik” egy intézmény Budapesten, ahova elvileg az összes életvitelszerűen közterületen tartózkodó hajléktalant bevihetnék. A hely célja kettős, legalábbis papíron: itt folytatnák le a szabálysértési eljárást és itt biztosítanának egy éjszakára szálláshelyet a szabálysértőknek. Csakhogy az év első hónapjaiban senkit nem vittek ide. Van viszont biztonsági őr meg négy ügyintéző 24 órás készenlétben.
Szó sincs arról, hogy két bangladesi menedékkérő ügyfelünk strasbourgi ügye már véget ért volna, az most indult csak el igazán. A magyar hatóságok számos törvényt megsértettek, amikor fenyegetéssel villámgyorsan kiebrudalták őket „Szerbia irányába”.
Az Igazságügyi Minisztérium szerint minden rendben volt két bangladesi ügyfelünk Szerbiába történő kiebrudalásánál. Sőt, szerinte a Helsinki Bizottság „öncélúan” járt el, amikor jogi segítséget nyújtott a fogva tartott menedékkérőknek. Az igazság azonban most nem a minisztériumnál van.
Közvetlenül, veszélyeztetve, haladéktalanul és kellőképpen megindokolva – ezeket a megszorításokat is tartalmazza a genfi egyezménynek az a szabálya, amely kimondja, hogy menekült nem büntethető azért, mert illegális eszközöket vett igénybe belépéséhez. Hogyan kell-e feltételeket értelmezni?
Látszatra olajozottan működik a kormány menekültelhárító gépezete. Naponta tucatjával ítélik el és utasítják ki a határzárat tiltottan átlépőket. Szuperál a szerb határnál felhúzott elfogadhatatlansági gumifal is: akivel nincsenek ott kiskorú gyerekei, annak nem sikerül átverekedni magát a konténeres ügyintézésen, és azon nyomban visszapattan a biztonságos harmadik országnak nyilvánított Szerbiába. Csakhogy múlt héten történt egy s más, amely ad némi reményt a menekülőknek és a jogrendszerünkért aggódóknak.Ellátják a bajukat. Menekülők egy belgárdi parkban egy hónapja
Ötszáz embert végeztek ki közvetlen közelükben az Iszlám Állam terroristái. Két hete indultak neki az útnak azok a szíriai kurd családok hat gyerekkel, akik már nem bírták tovább, és Európában keresnek menedéket. Nekik megfelelne akár Magyarország is, ám menedékjog helyett büntetőítélet, kiutasítás és fogvatartás lett osztályrészük. A Helsinki Bizottság ügyfeleinek helyzetéről ügyvédjük számol be.Pusztítás szíriai kurd területen, Kobani városában
Mit kezdett eddig Európa a menekültválsággal, és mi jöhet még? Orbán Viktor „hat javaslatából” öt átment volna? Valóban vége a „nyitott kapuk korszakának”? A sürgető és gyakorlatias menekültügyi problémák nagyon is az Európai Unió lényegébe hasítanak.
Korábban két felvonásban is elemeztük (ebben és ebben), milyen emberi jogi problémák fakadnak a rossz szabályozásból. A tízedik napja folyó büntetőperek tanulságai igazolták balsejtelmeinket, mert valóban hatékony garanciák nélküli statáriális jellegű eljárásokban, futószalagon folyik a menekülők megbüntetése. A bűnük annyi, hogy útjuk során átlépik a szerb–magyar határra telepítet határzárat. A hatóságokat és a bíróságot nem érdekli, miért kényszerültek erre.
A bíróság szerint rendben volt, hogy a rendőrök nem intézkedtek a devecseri cigányellenes attaknál. A Helsinki Bizottság szerint meg nem, ezért a strasbourgi bírósághoz fordult. 2012 augusztusában szélsőjobbos támadók szidalmazták és fenyegették a helyi romákat. A cigány portákat és az ott lévőket meg is dobálták, de a rendőrség senkivel szemben nem intézkedett. Két roma sértett beperelte a rendőrséget a mulasztásért.Ma a Kúria jogerősen úgy ítélt, a rendőrség nem mulasztott. Tóth Kincső tanácsa szerint összeségében nem volt békétlen a rendezvény, ezért nem kellett feloszlatni a felhergelt és erőszakos tömeget. A Helsinki Bizottság ezzel szemben fenntartja, hogy - mint felvételek és tanúvallomások igazolják - a tömeg nem csak fenyegetően lépett fel a romákkal szemben, de testi épségüket is veszélyeztette, és foglyul ejtette őket portáikon. A Magyar Gárdát ennél közvetettebb okok miatt tiltották be. A mostani ítélet rendkívül rossz üzenet a társadalomnak, mert zöld utat biztosít a gyülekezési jog mögé bújó, csoportosan és felfegyverkezve elkövetett gyűlölet-bűncselekményeknek, valamint felmentést ad az ilyen ügyekben passzívan maradó rendőrségnek. Egyben azt üzeni a 700 ezres magyarországi cigány közösségnek, az állam nem védi meg őket.Kádár András Kristóf ügyvédnek, a Helsinki Bizottság társelnökének a bíróság mai tárgyaláson elmondott beszédet közöljük.
Huszonhat év után szeptember 15. után országunkban megszűnt a menedékjog. Magyarország nem csak nem ad védelmet a hozzá fordulóknak, és be sem engedi őket területére, és akik mégis bejutnak ide, őket statáriális eljárásban utasítják el, büntetik meg. Sokan vélik úgy, ami most a menekülőkkel a „senkiföldjének” titulált szerb–magyar és a Sinistra körzetnek nyilvánított Dél-Alföldön tesznek, az a magyar polgárok érdekében történik, de legalább is a változásokhoz nincsen különösebb közünk. Tévednek. A helyzet az, hogy az új, viszolyogtató törvényi rendelkezések és felhatalmazások ellenünk, országlakosok ellen is irányulnak, továbbrombolják az állam szabályok uralta és kiszámítható működést, lezüllesztik a jogalkalmazó szerveket, önkényesen korlátozzák szabadságjogainkat. A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalja, mi változott, mi romlott el, kedd óta, hogyan működik a „letérített jog”.A Helsinki Bizottság a Menedék Migránsokat Segítő Egyesülettel szerdán közös állásfoglalásban bírálta az új igazságtalan és embertelen menekültügyi szabályozást, valamint a hatóságok gyakorlatát. Ahogyan írtuk: „A feltorlódó sokaságban – okkal – nőni fog a feszültség.” Azóta könnygázt és vízágyút is bevetettek a határnál rekedt külföldiek ellen. A közvéleményt most leginkább ez izgatja. Az ügyről közleményt adtunk ki.Fontosnak tartjuk azonban azt is, hogy a figyelem előtt rejtve maradó, de tömegek sorsát alapvetően befolyásoló változásokról is véleményt nyilvánítsunk. Így a szerdai közös nyilatkozathoz kiegészítésül „hibalistát” készítettünk: melyek azok a pontok az új regulákban, amelyek a leginkább sértik a más jogszabályokban garantált, legalább is deklarált jogokat.
Az Igazságügyi Miniszérium (IM) közleményben vitatja civil jogvédő szervezetünk bírálatát a határzárral kapcsolatos büntetőjogi módosításokról. Mi megfontoltuk a tárca érveit, de nem találtuk őket meggyőzőnek, így kitartunk álláspontunk mellett, amelyet most mélyebben is kifejtünk.
Nem csak a menekülőket és segítőiket fenyegetik szabadságvesztéssel az új határzárral kapcsolatos Btk.-módosítások, de nagy kihívás elé állítják a büntető igazságszolgáltatás szereplőit is. A Helsinki Bizottság áttekintette az új rendelkezéseket, véleményünket közzétesszük.
Az LMP „válsághelyzet esetén” lehetővé tenné a menedékkérők nyomkövetését, mert megengedhetetlennek tartják, hogy az állam nem tud semmit hollétükről. Ilyen berendezéssel figyelnék meg azokat, akiknek egy hónap alatt nem sikerült lefolytatni a menekültügyi eljárását. Mindez drága és kivitelezhetetlen ötlet.
A puding próbája, ha megeszik. A rendőr próbája, ha bevetik? 860 ún. „próbarendőr” tesz ma esküt a miniszterelnök előtt, aztán irány nyomban a „frontvonal”, a déli határszakasz. De mit tehet ez a sok kiképzetlen zöldfülű ott, ahol sokszor még a rutinos rendőrök is tanácstalanok?
Két napja a Helsinki Bizottság jogászai a helyszínen győződtek meg arról, hogyan működik a röszkei „gyűjtőpont”. Azóta bizonyos tekintetben konszolidálódott a helyzet, de nem rendeződött megnyugtatóan, és a jogi káosz is változatlan. Íme, a látogatás gyorsjelentése.
Vasárnap délelőtt a szegedi belváros egyik kávézójában találkoztunk. Éjjel háromkor ért haza, azoknak segített, akik nem akartak bemenni a „röszkei hangárba”. Mikor leülünk, csörög a telefon, szíriaiak keresik a határon elveszett rokonaikat. Kovács Tímea ügyvédet, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjét otthon férje és két fia várja. Meg pár betonkeverő, mert – hogy könnyebb legyen neki –, éppen építkezik. Szabadkozik, hogy még vizes a haja, a fotózást nehezen tűri, de kérdéseinkre készségesen válaszol.
A Helsinki Bizottság ma közleményben szólította fel a kormányt, hogy változtasson eddigi káros hozzáállásán, és használja ki végre a lehetséges nemzetközi segítséget, mielőtt végképp összeomlana a hazai menekültügyi rendszer és humanitárius katasztrófa alakulna ki. Íme, a szöveg.
„Egy nap kétszer, háromszor. Van, hogy innen elmegyek a Nyugatiig, háromszor. Jó, nem egy nyakkendő, öltöny. Azt biztos nem igazoltatják.” A rendőrség diszkriminatív igazoltatási gyakorlata miatt eljárást indított a Magyar Helsinki Bizottság és A Város Mindenkié (AVM) az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) előtt, kutatással és utcai „teszteléssel” mutattak rá: a rendőrség rendszeres és zaklató igazoltatásokkal diszkriminálja a hajléktalan embereket. A rendőrség meg sem jelent az EBH előtt, hogy saját álláspontja mellett érveljen.
13 olyan kérdésre adunk választ, amelyet gyakran intéznek a Helsinki Bizottság munkatársaihoz. A menedékkérők miért nem a rendes határátkelőket használják, miért nem repülővel jönnek? Mennyibe kerül ellátásuk az országnak? És egyéb toptémák.
Halálos fenyegetések, fegyveres támadás, állandó félelem – ilyenek voltak Namir mindennapjai Kabulban. Súlyos szívbetegsége miatt szükségessé vált műtétje miatt jött Európába, mert még megfelelő orvosi ellátásra sem volt lehetősége se hazájában, Afganisztánban, de még Pakisztánban sem. Nálunk kapott védelmet.
Sokan nem értik a kormány magatartását, miért élezi a menekültügyi helyzetet, miért igyekszik ott is konfliktust gerjeszteni, ahol esély mutatkozna emberséges megoldásra. Ennek hatalompolitikai oka lehet. De egyre többen teszik fel azt a kérdést is, miért tétlenkednek a nagy hazai, sok esetben keresztény karitatív szervezetek, amelyeket politikai megfontolások nem korlátoznak, és máskor napok alatt megszerveznek költséges mentőakciót Nepálba vagy Dél-Amerikába.
Zemar öt éves volt, mikor egy rivális család vérbosszút fogadott családja ellen. Ez egy csapásra végeláthatatlan kálváriává változtatta az afgán fiú gyerekkorát. Története innen indul és a pakisztáni Pesaváron keresztül vezet a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tárgyalójáig, ahol végül menedékjogot kapott.
A kormány arra készül, hogy felélesztve az 1949 és 1989 között dívó rendőrállami gyakorlatot, bűncselekménynek nyilvánítsa az ország területére való beutazás szabályainak megsértését. A tiltott határátlépés a jogállami forradalom óta csak akkor büntethető, ha fegyveresen követik el. A vasfüggöny után újabb borzalom éled újjá.
Nyílt levélben fogalmaztuk meg Pintér Sándor belügyminiszterenek, a Magyar Helsinki Bizottság miért tartja elfuserált ötletnek kerítést, biztonsági határzárat, új vasfüggönyt építeni a szerb határra. Felkai László államtitkár alant közölt válaszából kiderül, hogy az Európai Unió Menekültügyi és Migrációs Alapja hét év alatt 7 milliárdot biztosít Magyarországnak 2020-ig menekültügyi célokra. A magyar kormány ehhez 2 milliárdot (ez az uniós támogatáshoz szükséges kötelező önrész) tesz még hozzá.Azt azért jó tudni, bár fura módon erről a levélíró nem emlékezik meg, hogy ezen túl is hozzájárul az állami költségvetés a menedékkérők és nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) ellátásához. Nem őrült öszegről van szó. Tavaly a BM BÁH adatai szerint összesen 2,6 milliárdot költött a központi büdzsé menekültügyi célokra. Ez a teljes költségvetés 2 tízezreléke volt vagy másképpen: 0,02%-a.Ezen túl Magyarországnak lehetősége lenne uniós krízispénzeket lehívni, ahogyan korábban ezt Málta, Ciprus, Olaszország vagy Spanyolország megtette. Meglátjuk, ebben mire jut majd a budapesti kormány.
Kósa Lajos januárban még azt állította, hogy a terorizmusnál nagyobb veszélyt jelent az országra a "bevándorlás", azaz a menedékkérők. "Nincs arra adat, hogy Magyarországon a terrorizmus miatt kellene aggódni" - mondta a Fidesz újsütetű menekültügyi tótumfaktuma. Azóta változott a képlet. A "megélhetési bevándorlók" egyenesen potenciális terroristák, az Iszlám Állam utazó bombái lettek. Nyilván, nem lehet kizárni, hogy némely irregurális vándor rossz szándékkal érkezik, noha a menedékkérők nemzetbiztonsági szűrése folymatos, de az üldözöttek egészének azonosítása üldözőikkel így is meglehetős cinizmusra és felelőtlenségre vall.
Szabadság, egyenlőség, testvériség! Kedves Barátaim!Ma van a francia forradalom 226. évfordulója. Annak a forradalomnak, amelynek egyik jelszava a testvériség volt, az érték, amire a kereszténység épül. A kormány mára megtagadta az európai keresztény civilizáció alapértékeit.A saját, egypárti Alaptörvényében még azt írta, hogy „Valljuk az elesettek megsegítését”. Ehhez képest ma az országunkba érkező menekültekről potenciális terroristaként beszél. Sőt a Helsinki Bizottság szakmai kritikájára válaszolva azt mondja, hogy nem fogja megvárni, míg az illegális bevándorlók fegyveresen érkeznek hazánkba. A kormány kommunikációjában mindenki illegális bevándorló, aki vízum nélkül érkezik Magyarországra, őket automatikusan fogdába zárná.Nyolc éve dolgozom menekültekkel, és soha olyan elgyötörtséget nem láttam, mint most a szír menekültek arcán. Cinikus és embertelen az, aki megélhetési bevándorlónak titulálja azt a szír családapát, akinek a felesége és öt gyereke halt meg a bombázásban.
Délután 6-kor kezdődik a készülő vasfüggöny és a kormány embertelen menekültpolitikája elleni tiltakozás. A tüntetők a budapesti Bazilika elől indulnak.
A kereszténység és a menedékjog nyilvánvalóan szoros kapcsolatáról most nem térünk ki. Csak annyit jegyzünk meg, hogy július 14. nem csupán a nagy francia forradalom, de Szent Kamill emléknapja is.
Ez a XVI. századi szent ifjúkorában leginkább a kockajáték mértéktelen élvezetével hívta fel magára a figyelmet, hogy aztán megvilágosodása után a szegények, hajléktalanok, betegek szolgálatával hirdesse a Megváltó dicséretét.
Rendtársaival együtt vörös keresztet hordott ruháján, innen a Vöröskereszt mai szimbóluma.
Jelmondatát tán érdemes felidézni az irgalmasságával és kereszténységével hivalkodó kormányunknak is: Segítséget nyújtva embertársainknak Krisztusnak nyújtunk segítséget!
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) elé idézték a Budapest Rendőr-főkapitányságot (BRFK), mert egy civil vizsgálat azt mutatja: hajléktalan embereket az átlagnál jóval gyakrabban igazoltatnak akkor is, ha semmiféle normát nem sértenek meg. A rendőrségnek most bizonyítani kell, gyakorlata nem diszkriminatív és nem zaklatás.
Kormánypárti politikusok már a parlament februári "migrációs vitanapján" azt állították, az ország költségvetését is veszélybe sodorják a menedékkérők. Valójában ettől még nagyon-nagyon messze vagyunk. Egyelőre tízezrelékekben mérhető a teher a központi büdzséhez viszonyítva. És az Európai Unió is csak idén 8 millió euróval (kb. 2,5 milliárd Ft-tal) segíti ki Magyarországot.
A magyarok azt hallhatják úton-útfélen, hogy az ország legnagyobb problémáját ma az ide érkező menekültek jelentik. Igaza lenne a kormánypropagandának? Nem, nincsen igaza.
Miközben a leghajmeresztőbb idegenellenes lózungokat és téveszméket terjesztik, nincsen olyan kormánypárti politikus, aki el ne mondaná: "természetesen a valódi menekülteket mi befogadjunk, mindig is befogadtuk, mert a mi szívünkben ott az irgalom". Ehhez képest a tavaly befejezett menekültügyi eljárások közül csak 9%-ban született pozitív döntés. Az uniós átlag ennek éppen az ötszöröse volt.
A miniszterelnök szerint a határ érvényes úti okmányok nélküli átlépésével a menedékkérő bűncselekményt követ el. Ez nem igaz. A kormány minden eszközzel távoltartaná a menedékkérőket - propagandával, pánikkeltéssel, vasfüggönnyel, jogsértéssel, embertelenséggel, hazudozással. Az üldözöttnek meg kell maradjon a joga ahhoz, hogy menedékjogot kérjen és kérelmét fair eljárásban bírálják el. A térítéken lévő törvénymódosítások éppen ezt akarják megakadályozni.
Ablonczy Bálint a Heti Válasz munkatársa publicisztikájában megszólította liberális jogvédő barátját. A virtuális címzett megszólal: Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvéd munkatársa válaszol.
Az MTVA vezérigazgatójához írt levelünkre máris válaszoltak, ha nem is személyesen ő, hanem az Alap Sajtóosztálya. Ők mindent rendben lévőnek találnak, a kritikát visszautasítják, viszont arra buzdítanak: „amennyiben továbbra is fenntartja a kiegyensúlyozottsággal összefüggő kritikáját, úgy kérjük, hogy azt az arra illetékes intézményhez jutassa el”. Meg fogjuk tenni: következik az MTV vérigazgatója, Medveczky Balázs. Okolásul azért közzétesszük a Sajtóosztály aláírás nélküli "válaszát". A rendszer működik.
A kormány azon dolgozik, hogy deklarálja, Szerbia és más balkáni országok biztonságosnak számítanak a menedékkérőknek. Ha ez megtörténne, akkor formálisan joga lehetne visszaküldeni ezekre a helyekre a menedékjogért folyamodókat - okoskodnak. Hiába az okoskodás, a valóság mást mutat.
A Heti Válasz alternatív konzultációt indított a bevándorlásról. A kezdeményezés jó. A hetilap megkereste kérdéseivel Pardavi Mártát, a Helsinki Bizottság társelnökét is. A kérdőív nem csak a bevándorlásra, hanem a menekültügyre is vonatkozik. Ez nem tragédia. Olykor a kérdések, máskor a válaszok nehezítették meg a válaszadó dolgát, de a téma fontosságára tekintettel nem lehetett kikerülni a válaszadást. A Heti Válasz sűrítve és korrekten közölte társelnökünk megjegyzéseit is. (Valami miatt csak a 6. kérdésnél maradt el az ő véleménye.) Azért közöljük válaszait most, mert a hetilap felvetette problémákra mások is gyakran rákérdeznek.
Honnan jönnek, mi elől menekülnek az üldözöttek, akiket a kormány egységesen "megélhetési bevándorlóknak" titulál? 2015 márciusától kezdve már főleg nem koszovóiak kérnek menedékjogot nálunk, a menekülők többsége Szíriából, Afganisztánból, Irakból érkezik.