Ma befejeződött az ún. „röszkei zavargók pere”. Tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott megsértése miatt indított büntetőeljárásban most először született ítélet. Mind a tíz vádlottra szabadságvesztést és kiutasítást róttak ki. Hat vádlott 1 év 2 hónap letöltendő börtönt kapott, a hetedik három évet. A Helsinki Bizottság három szíriai ügyfele 1–1 év börtönbüntetést kapott felfüggesztve. Az ítélet nem jogerős.

Pénteken ítélet születhet a  „röszkei zavargók” bűnperében Szegeden. A külföldieket tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott megsértésével vádolják. Közülük három súlyosan beteg szíriai embert Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság ügyvédje védi. Ő számol be a történtekről és a várható fejleményekről.Fotó: delmagyar.hu

A Helsinki Bizottság nepáli ügyfelének négy év után sikerült magához ölelni feleségét. A családegyesítés, különösen oltalmazottaknál, rendkívül nehéz. Ráadásul Mingmának nem csak a menekülése útja volt göröngyös, de az itteni menekültügyi eljárás is tele volt buktatókkal és csapdákkal. Meglehet, ha nincs a tavalyi nepáli földrengés, ma sem ő, sem felesége nem lehetne itt.

Történetünk hőse, Laci a Helsinki Bizottság ügyfeleiből lett összegyúrva. Most múlt 18 éves, érettségire készül, de nagy bajban van. Büntetlen előéletű, rendőrrel sose volt dolga, viszont rablással vádolják. A törvény és a józan ész szerint kerülhetett volna ugyan házi őrizetbe, mégis előzetes letartóztatását rendelték el. Szokásosnak mondható mindez, még akkor is, ha ennek a borsos árát nemcsak ő, hanem az egész társadalom fizeti.

Hétfőn a Helsinki Bizottság szervezésében menekültnapi rendezvényt tartottunk. A filmvetítés és pódiumbeszélgetés után Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szólt a közönséghez, barátainkhoz. Íme, a beszéd.

Hétfőn, a menekültek világnapján temették el Szegeden azt a 22 éves szíriai férfit, aki eddig tisztázatlan körülmények között fulladt a Holt-Tiszába. Túlélő családtagjai azt állítják, egyenruhások kétszer is vissza akarták őket kényszeríteni Szerbiába, másodjára gázspray-vel is lefújták őket. Tragikus története nem példa nélküli sem itt, sem másutt. 20 év alatt 55 ezer menekült pusztult el útközben.A vízbe veszett szíriai menekült szegedi temetése. Élt 22 évet

Az Eurostat adatai szerint az Európában tavaly beadott menedékkérelmek közül mintegy 380 ezer érkezett 18 év alattiaktól. Magyarországon minden negyedik kérelmező volt gyerek.

Jövő hétfőn ünnepeljük a menekültek világnapját. 1951. június 20-án fogadták el a genfi menekültügyi egyezményt. Az ENSZ-tagállamok 2001-től, az aláírás 50. évfordulójától emlékeznek meg a menekültekről és a befogadókról. Az egyezmény első komoly próbája az 1956-os magyar forradalom eltiprása utáni tömeges menekülés idején volt. Összeállításunk híres menekült magyarokról szól. Többségükön még nem segíthetett a genfi egyezmény. Mert üldözöttek, nevezzük őket bujdosónak vagy menekültnek, mindig is voltak. Segíteni nekik mindig nemes dolog volt, 1951 óta már jogi kötelezettség is.

Miközben az uniós tagállamok közül tavaly Magyarországon regisztrálták a második legtöbb menedékkérelmet, csak a 13. helyen álltunk befejezett menekültügyi eljárások listáján. Abban pedig  végképp sereghajtónak számítunk, hogy a kérelmezők milyen arányban kapnak itt védelmet.Befejezett menekültügyi eljárások az első hatósági döntésig 2015-ben. Forrás: Eurostat

Iránban veszélyes nyíltan keresztény hitet vallani. Rezának már azért is menekülnie kellett, mert a Bibliát olvasta és pólókat nyomott kereszttel a mellükön. Majdnem egy évet kellett várnia, hogy menekültként ismerjék el a magyar hatóságok.Egy híres magyar igazhitű konvertita: Kmety György / Iszmail pasa

Ha kihágást követsz el, jó eséllyel szabálysértési bírságot kapsz. Ha nem tudsz fizetni, börtönbe zárnak. Mi van, ha inkább ledolgoznád? Lehetőség van rá. Bár az, mint a Helsinki Bizottság kutatásából kiderül, inkább csak elvi.

Bűnösnek mondta ki kedden a bíróság azt a két bicskei fiatalt, akik végigvertek egy afrikai menedékkérőt a városon. Az enyhébb minősítésnek köszönhetően az elkövetők egyelőre megúszták a börtönt. Az áldozatot Győző Gábor, a Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte az eljárás során. Ő értékeli az elsőfokú ítéletet.

A Magyar Helsinki Bizottság javaslatcsomagot készített az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) a büntetés-végrehajtási (bv.) intézetek vészes túlzsúfoltságának csökkentésére. Kevesebb embernek, rövidebb ideig kellene rács mögött lennie. A terhelést és a költségeket az is nagyban csökkentené, ha nem börtönben, hanem a fogvatartott otthonában hajtanák végre a büntetést.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa már 2011-ben számos olyan problémát nevesített, amely visszaköszön idén is. Ismét téma a nők esélyegyenlőségének hiánya, a gyűlölet-bűncselekményekkel és a családon belüli erőszakkal szembeni erőtlen állami kiállás vagy a romák diszkriminációja. Ezzel együtt most már a menekülőkkel szembeni durva állami fellépés számít a legégetőbb hazai emberi jogi problémának. A 221 Magyarországnak címzett ajánlásból 37 foglalkozik a témával.

Bűncselekmény hiányában végérvényesen megszüntették annak a férfinak a büntetőügyét, aki szlovák rendszámú Porschéjából kiugorva megtámadott egy autóst. Ő „fel merészelt venni” egy elcsigázott menekülő családot az autópályán. Mi történik itt?

„És tényleg süt a nap” – mondta Anthony Ray Hinton, amikor 2015. április 3-án reggel fél tízkor kilépett a Jefferson megyei börtön ajtaján. 30 évet töltött ártatlanul a halálsoron.  Ő az egyike azon 156 halálraítéltnek, akit 1973 óta később felmentettek az Egyesült Államokban. Egy friss kutatás szerint a halálbüntetés messze leginkább a feketéket fenyegeti. Louisianában például hatszor nagyobb az esélye annak, hogy a legsúlyosabb büntetést kapják, és ebben a déli államban még soha nem ítéltek halálra fehér embert, ha fekete volt az áldozata.

A Moszkvai Helsinki Csoport 40 éve is a szabadság elrablói ellen harcolt, ahogyan ma is azt teszi. Brezsnyev kommunista diktatúrája és Putyin illiberális rezsimje egyaránt a nép ellenségének kiáltja ki ezeket a nagyszerű nőket és férfiakat, akik mindig példát mutattak kelet-európai sorstársaiknak hozzáértésből és bátorságból. 

Új oldaláról mutatkozik be a Készenléti Rendőrség: Tescóba igyekvő, a zebra helyett úttesten áthaladó menedékkérőket bírságol 50 ezer forintra. A külföldiek zaklató és eltúlzott helyszíni bírságolása nem új rendőrségi gyakorlat. A Helsinki Bizottság 2013 őszén már felhívta a debreceni rendőrök figyelmét, hogy eljárásuk ugyan formálisan lehet jogszerű, de diszkriminatív és nem felel meg a tisztességes eljárás követelményének.A körmendi csekk most hétfőről

Túlzsúfoltak a magyar börtönök, és ez rendszerszintű probléma, sürgősen csökkenteni kellene a fogvatartottak számát a magyar államnak – mondta ki a strasbourgi bíróság egy éve. A Magyar Helsinki Bizottság szerint túl sok embert tartunk fogva indokolatlanul ítélet nélkül, előzetes letartóztatásban. Nagy kérdés, hogy számuk két éve kezdődő csökkenése tartós fordulatot jelent-e.

Az idei Pulitzer-díjat a magyarázó riport kategóriában egy alig két éve alapított online újság, a Marshall Project munkája kapta megosztva a Pro Publicával, amelyben egy sorozatos nemi erőszak nyomozását mutatják be. És az eseten keresztül azt, hogy a rendőrség mennyi hibát követett el, és mennyire nem volt képes megérteni az erőszak áldozatát. A sztoriból hamarosan hollywoodi krimi lesz, már készül a forgatókönyv.

Az almának nincsenek céljai, és valóban nem lehet körtének tekinteni. Azért nem, mert a természet annak alkotta őket, amik. A zsiráf sem lehet mocsári zuzmó, ebből azonban nem következik semmi az ember által teremtett szabályokra és intézményekre. Martin Luther King. Körtékhez és almákhoz szónokolt?

A tények ellenére a bevándorlási hivatal mindeddig kitartott amellett, hogy a Helsinki Bizottság iraki kurd–arab ügyfelét semmi bántódás nem érné hazájában. A hatóságnak most kell a harmadik határozatát meghoznia ugyanabban az ügyben. Ügyfelünk esete is mutatja, a dublini rendszer azoknál sem működik, akiket visszaadnak Magyarországnak, hogy itt bírálják el menedékkérelmüket. A Helsinki Bizottság ügyvédje mondja el az igaz történetet.

Finnország legfelső közigazgatósági bíróságának április huszadikai döntése értelmében az északi országból egyetlen menedékkérőt sem lehetne visszaküldeni Magyarországra, mert a menekültügyi eljárásban és a befogadási feltételeknél rendszerszintű problémák vannak nálunk. A finn ítélet szerint hazánk a menedékkérőknek nem biztonságos.

A világ legrégebb óta működő demokráciájában, az Egyesült Államokban, ebben a kipróbált jogállamban is születnek téves bírósági ítéletek. Cinikusan akár tekinthetnénk ezt az igazságszolgáltatás kálójának. De nem Amerikában. Több civil kezdeményezés küzd azért, hogy legalább később igazságos döntés szülessen, és az ártatlanok kiszabadulhassanak. Egyik leghatékonyabb szervezet ezek közül az Innocence Poject. Náluk járt kollégánk.  

Hetekbe tellett, mire az illetékes okmányiroda hajlandó volt végre kiállítani egy hontalan menekültnek a szabályosan, Magyarországon megszerezett gépjárművezetői engedélyét. Úgy tűnik, hiába vannak polgárbarát szabályok. A hazai bürokrácia most éppen egy külföldit tanított meg kesztyűbe dudálni.

A Freedom House értékelése szerint folytatódik a magyar demokráciának az a lejtmenete, amely 2009 óta tart. Azóta nem volt olyan év, amikor ne romlott volna az a mutató, index, amellyel a demokratikus állapotokat jellemzik. Idén már Bulgáriában is kedvezőbb demokratikus viszonyok vannak, mint nálunk.

Nem csak alkotmányos, hanem tapasztalati érvek is szólnak az ellen, hogy a kormány biankó felhatalmazást, teljhatalmat kapjon terrorvészhelyzet idején. Az Orbán-kormány az eddig szűkebbre szabott jogosítványain is túlterjeszkedett, és nem a kritikus helyzet kezelésére, hanem fenntartására, egyenesen látszatkrízis gerjesztésére használta fel. Felér egy beismeréssel, hogy az egész országra kiterjesztett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet indokát önkényesen tíz évre titkosította.

Kikértük, mire is hivatkozott a rendőrség és a bevándorlási hivatal vezetője, amelynek nyomán a kormány egész országra kiterjedően elrendelte a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Az indok továbbra is ismeretlen, viszont megtudtuk, tíz évre titkosították. Az elfogadhatatlan titkolózás a kormány jó szándékát kérdőjelezi meg, és további kétségeket ébreszt a terrorvészhelyzet jogintézményének lehetőségével szemben. 

A röszkei és tompai tranzitzónánál hetek óta menekülők százai várnak bebocsáttatásra. Ám erre csak a családosoknak van esélyük, és közülük sem mindenkinek. Mindössze napi 20–30 embert engednek be a hatóságok, a többieknek ott kell rostokolniuk a határszélen, már magyar felségterületen. Az egyedül érkező férfiak csak a szerencsében bízhatnak. Egyikükkel, egy 21 éves szíriai szolgálatmegtagadóval beszélt Kovács Tímea, a Helsinki Bizottság szegedi ügyvédje a „tranzit tranzitjában”.

Vajon lehetséges-e egy olyan országot biztonságosnak tekinteni a menekülőknek, amelyik százával küldi vissza a szír menekülteket a határról, és többüket agyonlövi? Törökországgal most ezt történik. Az unióval kötött megállapodás után nem kellett sokat várni, kormányunk deklarálta, mától Törökország is biztonságos harmadik országnak számít a menedékkérőknek. Elvileg tehát oda is vissza lehet küldeni az onnan érkező és nálunk próbálkozó menekülő embert.

„Hazámban fegyveresek tartottak fogva. Úgy vertek a börtönben, hogy a kezeimet hátrakötözték a hátamhoz és a szememet bekötötték. Hogy itt most újra be vagyok zárva, folyamatosan gyötörnek az emlékeim. Állandóan újraélem őket, éjszaka nem tudok aludni. Ha elalszom, rémálmokra riadok fel. Miután felébredek, letaglóz, mint egy áramütés, hogy ismét börtönben vagyok, attól rettegek, hogy megint bántani fognak.” Egy Debrecenben fogva tartott menekülő így vallott a Cordelia Alapítvány és a Magyar Helsinki Bizottság kutatóinak, akik hazájukban megkínzott, itt pedig őrizetbe kényszerített menedékkérők helyzetét vizsgálták.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Helsinki Bizottság január közepén egyezséget kötött. Ennek az a célja, hogy hajléktalan és más, rossz szociális helyzetű emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő joga valóban érvényesüljön a rendőri intézkedések, így az igazoltatások során. Egyszerűbben fogalmazva: hogy a hajléktalan embereket ne igazoltassák csak azért, mert hajléktalanok, ne sújtsa őket a mostani zaklató, önkényes rendőri gyakorlat.Ugyan nem tudni, hogy az egyezségnek köszönhetően-e, de hajléktalan barátaink némi javulásról számoltak be. Azért van itt még mit tenni. Egyik kollégánk így idézte fel két héttel ezelőtti személyes élményét.

A kormány jogellenesen és értelmetlenül készül kihirdetni a migrációs válsághelyzetet az ország egész területén A kormány mai bejelentése szerint az egész ország területére kihirdeti a migrációs válsághelyzetet. Ha ez alatt a kormány a 2015 szeptemberében elfogadott „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” bevezetését érti, akkor a saját maga által néhány hónapja hozott szabályokat hágja át a legalapvetőbb jogállami garanciákat is figyelmen kívül hagyva. A menedékjogi törvény pontosan megszabja, hogy erre a lépésre milyen feltételek mellett kerülhet sor, és e feltételek egyike sem teljesül a hivatalos statisztikák alapján. A bejelentés a menekülőkből bűnbakot képző kommunikációs hadjárat újabb állomása, amely kizárólag arra alkalmas, hogy elterelje a figyelmet az ország lakosságát valóban érintő problémákról.

Megszűnne a menekültek és oltalmazottak segítése Magyarországon. Szigorított börtönkörülmények közé zárnák az őrizetben tartott menedékkérőket. A kormány jogszabálytervezete mindent elkövet, hogy aki véletlenül menedéket kapna itt, minél hamarabb álljon tovább. A Helsinki Bizottság véleményezte a készülőben lévő barbár rendelkezéseket.

Igazoltatással, jogsértő bilincseléssel és előállítással kezdődött, majd az erőszakoskodó rendőr elítélésével folytatódott az az ügy, amely aztán tegnap ért véget. A bíróság jogerősen félmilliós kártérítést ítélt meg a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. Tanulságos történet. 

Egy 8 éves kislány tavaly nyáron szexuális bűncselekmény áldozata lett. Tapintatra, segítségre szorul. Ám sajnálatos módon az eljáró hatóságok kellő empátia hiányában és a jogszabályok figyelmen kívül hagyásával csak megnehezítették a trauma feldolgozását. Hogy működik nálunk az áldozatvédelem?

Mennyi is valójában százezer ukrán meg ezer kopt család? A retorika, a nyelvtan, a jogtudomány, a közgazdaság után most a matematikát formálná a maga képére a kormánypárt. Nagy divatja lett az irracionális számoknak. Nehéz ennek a megértése.   De próbáljuk meg.

„A magyar határzár megbukott” – számolt be az itteni migrációs helyzetről a BBC. Az új számok alátámasztják mindezt: ha nem is akkora tömegben, mint nyáron, de újra egyre többen próbálkoznak errefelé továbbjutni Nyugatra.

Michel Forst, az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentéstevője nyolc napon át vizsgálta az emberi jogi aktivisták és csoportok magyarországi helyzetét. A tapasztalatairól szóló előzetes jelentés kikerült a jelentéstevő honlapjára. Érdemes elolvasni a teljeset -- a magyar változat is letölthető. Ebből szemezgetünk. 

A kormány arra készül, „nemzeti konzultációval” kérdezi meg a lakosságot, támogatná-e a terrorveszély elrendelését lehetővé tevő alkotmánymódosítást. Az eredmény aligha lehet kérdéses. Már csak azért sem, mert ilyesfajta kérdésekre nemrég adott választ az ország népe.

Migrációs válságban gyors és egyszerű megoldás nem létezik. „A bezárkózás szinte mindig megbosszulja magát. A berekesztett élet vagy kitör, vagy elpusztul. Csak rövid távon nyugtatja meg a kedélyeket” – mondja Mustó Péter jezsuita szerzetes Somogyvári Zoltán kollégánknak. A Jezsuita Menekültszolgálat által közölt terjedelmes beszélgetésből az egyik érdekes részt most utánközöljük. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a teljes szöveget, bölcs és gondolatébresztő.Mustó családjával 1944 végén menekült el az országból, és az NSZK-ban talált új hazát. Most az állítja, sok mindenben különbözik az ő menekülésüktől a mai üldözötteké, de a lényeg ugyanaz: „ha a bajba jutott embert látod bennük, akkor nincs különbség 1940, 1945, 1956 vagy 2015 között”.

A magyar kormány 1,6 milliárdot ajánlott fel a „hosszú távú” szíriai rendezés segítésére. Nagyjából annyit, amennyit elherdált idegenellenes kampányára, és töredék annyit, amennyit a déli határzárra vert el. Pontos számok nem ismeretesek, de a „migránshelyzet váratlan költségeinek” túlnyomó részét nem a menekültekre költötték.A kormány nem tisztelte a pénztárcánkat

A forradalom utáni hónapokban a képen látható fiúhoz hasonlóan akár 20 ezren is lehettek olyan magyar gyerekek, akik felnőtt hozzátartozó nélkül lépték át a határt és tartottak Nyugatra. Sorstársaik ma is útnak indulnak.

Többnyire egyszerű dolgunk van, ha látni akarjuk a gyerekünket, beszélgetni akarunk a feleségünkkel vagy meg akarjuk ölelni a férjünket. Hazamegyünk, és ők otthon lesznek. De mit tehetnek azok, akiket éveken át államhatárok választanak el egymástól? A menekült családok egyesítése sokszor kínkeserves folyamat. Nagy öröm, ha sikerül.

Európában élő 71 bevándorló és menekült közösség, valamint az őket támogató 43 civil szervezet közös nyilatkozatot adott ki a Kölnben meg más városokban nőket ért támadásokról. Az aláírók mélységesen elítélik a nők elleni erőszak minden formáját, és szolidaritást vállalnak az áldozatokkal. Egyúttal figyelmeztetnek: a menekültek általánosító összemosása a tettesekkel igazságtalan és veszélyes válasz. A közös nyilatkozathoz a Magyar Helsinki Bizottság is csatlakozott.

A taxisok Uber elleni demonstrációjának jogszerűségével és rendőrségi kezelésével kapcsolatban többféle álláspont is megjelent a nyilvánosságban. Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy kibogozzuk a felmerülő jogi problémákat. Ez talán még akkor is hasznos, ha a demonstráció ma véget ért.

Egy százaléka sem jött be annak, amivel a kormánypártok nyáron riogattak, hogy Nyugatról hamarosan 200 ezer menedékkérőt fognak visszaküldeni ide. Persze, azóta más nóta járja: országunk vezetői egyszerre mondanak nemet a dublini meg a kvótarendszerre is.

Jó hírneve megsértése miatt adott be keresetet tavaly májusban a Magyar Helsinki Bizottság. Az alperes a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség volt. A bíróság ma kimondta a jogsértést, a pártot nyilvános bocsánatkérésre és egymilliós sérelmi díjra kötelezte. Az ítélet nem jogerős.Fotó: Túry Gergely/hvg.hu

Lendületes publicisztikában bírálja a strasbourgi bíróságot és a Magyar Helsinki Bizottságot Somogyi János „nyugalmazott ügyvéd". A Magyar Időkben közölt írása nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és szervezetünk is egy kiterjedt liberális összeesküvés részese, amely a magyar kormány ellen irányul. Munkatársaink válaszát a napilap december 29-én korrekten közölte. Hogy mi mégis a válaszcikk itteni utánközlése mellett döntöttünk, annak három oka is van. Egyrészt, jóváhagyásunkkal a szerkesztőség terjedelmi okokból rövidítette írásunkat; másrészt, az a lap online változatában (szemben dr. Somogyi írásával) máig nem érhető el. De legfőképpen azért, mert nem szeretnénk, ha egykori kollégánk légből kapott „adatokkal alátámasztott", cáfolatlanul hagyott fantazmagóriája vonatkozási pontként szolgálna a konspirációs teóriák szűzi lelkű híveinek.