Civil választási tanulságok 4 pontban
Sikert és népszerűséget nem csak a primitív propaganda hozhat. Kitartással és hozzáértéssel bonyolult kérdések is megoldhatók, nehéz érdekellentétek is kezelhetők.
Sikert és népszerűséget nem csak a primitív propaganda hozhat. Kitartással és hozzáértéssel bonyolult kérdések is megoldhatók, nehéz érdekellentétek is kezelhetők.
Rendőrök úgy emeltek ki, fektettek földre és bilincseltek meg egy 57 kilós asszonyt, hogy az egyik karja gyakorlatilag kitört vállból, a másik meg könyöknél eltörött. Az eset nem 2006 forró őszén történt Budapesten, hanem pár éve egy vidéki városban. „Magdolna” most kameránknak mondja el, mit tettek vele.
Különleges büntetőper tárgyalása indul holnap. A vádlott egy ma 35 éves férfi, akit 13 éves korától kezdve többször szexuálisan molesztált a papja. Ez már akkor is gyermek ellen elkövetett szexuális erőszaknak számított, amit külön súlyosított, hogy Balázs atya, az akkori kispap mindezt egy rábízott gyerek sérelmére követte el. Ő a világi büntetőjog értelemében mégis büntetlen maradt, büntetés most egykori áldozatát, Pető Attilát fenyegeti.
Abouzar Soltani és 12 éves fia, Armin 988 nap után kapott menedékjogi védelmet Magyarországon. Ebből 553 napot töltöttek jogellenesen fogva tartva a röszkei tranzitzónában. Kivételes történet az övék. Mégis sok általános tanulsággal szolgál arról, hogyan működik nálunk a menekültügyi rendszer, mennyire érvényesülhet az Alaptörvényünkbe is belefoglalt menedékjog.
A szólásszabadságot és a gyermekjogokat is súlyosan korlátozná a kormány az új, az orosz homofób propagandatörvényre hasonlító szabályozással, amivel betiltja az iskolai LMBTQI témájú felvilágosító programokat és társadalmi célú reklámokat. Civil szervezetek hívására hétfőn sok ezren tüntettek a Kossuth téren az ellen, hogy a kormányerő a pedofilellenes törvényt összemossa a melegek és a transzneműek jogfosztásával. A hétfői tüntetésen beszédet mondott Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza is. Íme, beszéde.
A fogvatartás törvényessége nem csak azért elvárás, mert jogállamban ez evidencia. Hanem azért is, mert a törvényes fogvatartás nyújt esélyt arra, hogy a fogvatartottak jobb emberek legyenek akkor, amikor szabadulnak, mint amikor bekerültek. Vagy legalább ne legyenek rosszabbak.
A XX. század egyik legjelentősebb jogvédőjének, Szergej Adamovics Kovaljovnak (1930) a bűnperét ezen a napon kezdték el tárgyalni 1975-ben, a Helsinki Záróokmány aláírásának évében. Akkor már egy éve le volt tartóztatva és kilenc évig nem szabadulhatott még.
Szent Miklós figurája itt a Magyar Helsinki Bizottságban is kedvelt, már csak azért is, mert a hagyomány szerint ő nem csak a tanulók, gyerekek, leányok, hajósok, pékek és gyógyszerészek, de a foglyok és jogászok patrónusa is. A mikuláséji jutalmazás szép és máig élő tradíció, mert adni, segíteni tényleg jó.
A fizikustehetségként induló Jurij Orlovot 1956-ban kidobják a pártból és munkahelyéről, mert Sztálint és Beriját nyilvánosan gyilkosoknak nevezi. Így aztán Örményországban futhatott csak be tudományos karriert. 1973-ban nyílt levelet ír Brezsnyevnek a szovjet szellemi elmaradottság okairól, de nem ezért rúgták ki, hanem azért, mert megalapította az Amnesty International helyi csoportját.
Nem eléggé ismeretes, de Kölcsey Ferenc nem csak költőként, gondolkodóként és politikusként számít a legnagyobb magyarok közé, hanem jogvédőként is. Ebbéli tehetségét a hatalommal szembeni perekben csillogtatta.
Nemrég hunyt el Erdélyi Miklós hódmezővásárhelyi ügyvéd, aki számos civil tevékenysége mellett a Magyar Helsinki Bizottság Egyesület tagja is volt. Kedves barátunkra alapító elnökünk, Kőszeg Ferenc emlékezik.
– A maximálisan szabad hatalom felelőssége eltűrni az érvekkel alátámasztott bírálatot, és nem szankciókkal válaszolni, ellenséget, árulót kiáltani, hanem megfontolni, nem lehet-e a kritikusnak igaza – mondta Kádár András Kristóf a Polgári Magyarországért Alapítvány december 9-iki konferenciáján. Az alábbiakban közöljük előadása szerkesztett változatát.
Az állam még jogállamként is túlhatalommal rendelkezik, és hajlamos polgárainak az emberi jogait figyelmen kívül hagyni, olykor lábbal tiporni; hátha még ez az állam nem jogállam. A feladat örök: a 25 éve legálisan működő Magyar Helsinki Bizottság a magyar államnak és szerveinek működését ellenőrzi, s ha kell, ügyfelei érdekében fellép az állammal szemben. Perben áll vele, de nem haragban. Az ország professzionális civil jogvédői így dolgoznak. Film.