börtön
„Az empátia és belátás teljes hiánya” a börtönben
A miskolci börtön úgy kezelte az egyik elítéltjét, mintha teljesen egészséges lenne, noha egyik lábát amputálták. A bíróság súlyosan elmarasztalta a börtönt, ám kártérítést nem kell fizetnie. A fogvatartott fellebbezett.
A fogyatékossággal élő ember és a fogyatékkal működő bürokrácia
Az államnak kutyakötelessége minden lehetséges eszközzel segíteni a fogyatékossággal élő embereket. Ehhez képest nálunk szabálysértésekért is börtönbe kerülnek, bár azt a törvény teljességgel kizárja.
A gyereknek a javítóintézet a jobb, nem a börtön
A bűnelkövető gyereknek a javítóintézet inkább ad esélyt a társadalmi beilleszkedéshez, mint a fiatalkorúak börtöne. Előbbiben inkább számítanak gyerekeknek, utóbbiban inkább tekintik őket rabnak.
„Mi a különös méltánylást érdemlő körülmény, ha a feleségem halálos betegsége nem az?”
Szűcs Zoltán 73 éves nagyapa, aki korábban a NAV-nál dolgozott. A baracskai börtönben töltötte csalás miatt kiszabott büntetését, amikor kiderült, hogy a felesége stroke-ot kapott. A házastárs aztán tavaly év végén elhunyt. Zoltán egy éven át többször is kérte, hadd látogathassa meg őt. Az utolsó pillanatig reménykedtek, hogy elbúcsúzhatnak egymástól, de a bv. intézet nem engedte nekik.
Három testvér, egy temetés
Három fogva tartott testvér közül egyiknek sem engedélyezték, hogy ott lehessen édesanyjuk temetésén, noha a törvény szerint azt csak kivételesen lehet megtiltani. Az elsikkasztott kegyeleti jog.
Tulipán-díj a FECSKE-nek
Idén a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) nyerte a budapesti Holland Nagykövetség Emberi Jogi Tulipán díját. Kik ők?
Személyes jogi segítségnyújtás a börtön előtt
A Magyar Helsinki Bizottság munkatársai egy börtön előtt adtak jogi tanácsot a látogatásra érkező, a fogvatartás körülményeit panaszoló hozzátartozóknak. Ez volt az első, de nem az utolsó. Kovács Petra beszámolója a “Venyige” előtt tartott kitelepülésről.
Kérdezz-felelek a fogvatartottak látogatófogadásáról
A fogvatartottak látogatófogadásának minősége kulcsfontosságú az emberséges fogvatartás és az elítéltek családi kapcsolatainak megőrzése szempontjából. A hazai szabályozás azonban túlzó módon korlátozza az érintkezést.
Börtönsztori Leonnal
Leon nehéz gyerekkor után javítóintézetbe került, onnan pedig a fiatalkorúak börtönébe, majd a felnőtt börtönt is megjárta. Eddig elég kiszámítható történet, ugye? A legtöbben sosem állnának fel egy ilyen helyzetből, és érnék el mindazt, amit Leon elért.
A börtön nyomva tartja a törlés gombot
2017 óta önkényesen törölhetik a nyilvántartásból az elítéltek kapcsolattartóit. Például a börtön arra hivatkozhat, hogy a kapcsolattartás nem elég rendszeres vagy „nem indokolt”. Van, hogy az adatok elavulását hozzák fel, pedig nem is történt változás.
Hogyan lesz adósságcsapda a börtön?
Nándor a saját bőrén tapasztalta, mennyire nehéz szociális helyzetbe sodródhat az, akit börtönbe zárnak. Azért vállalta, hogy erről nyilvánosan beszél, hogy mások már tájékozottabbak legyenek. Adósként a börtön nem ereszt szabadulás után sem.
Ki mondaná ki rabruhában a boldogító igent?
Helénát és Henriket a börtön választotta el egymástól hosszú évekre. A pár bátran úgy döntött, hogy nem várnak a vőlegény szabadulásáig, így is megesküsznek, csakhogy váratlan akadályokba ütköztek. A nem mindennapi kapcsolatról és a még kevésbé mindennapi börtönesküvő szervezéséről kérdeztük a menyasszonyt.
“Azt mondták minden látogatás után, hogy olyan vagyok, mint akinél becsavarták a villanykörtét”
Zsuzsa középiskolai tanár volt, de büntetett előélete miatt már sosem lehet újra az. Az élet úgy hozta, hogy édesapja ápolása miatt tartósan fizetés nélküli szabadságra kellett mennie, miközben kamasz gyermekeiről és az akkoriban munkaképtelen férjéről is egyedül kellett gondoskodnia. Miközben próbált valahogy a felszínen maradni, egy piramisjátékból eredő csalásba keveredett, amiért több évnyi börtönre ítélték.
"Hamarabb látogathattunk meg egy portugál börtönt, mint egy magyart"
Intimszoba, fegyvertelen felügyelők, kézműves foglalkozások. Kovács Petra és Krámer Lili kriminológusok, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai, meglátogattak egy portugál női börtönt – ezzel kapcsolatban mesélnek itthon elképzelhetetlen sajátságokról, a portugál börtönrendszerről, a magyar és portugál intézmények közötti különbségekről.
A szegénységet nem lehet rács mögé dugni
Nagyságrendekkel könnyebb és sokkal gyorsabban lehet börtönbe kerülni, ha valaki már eleve a társadalom perifériáján él. Még csak bűnt sem kell elkövetni hozzá, elegendő a szabálysértés legenyhébb formája is. Ilyet már biztosan mindannyian elkövettünk – valószínűleg következmények nélkül. Miért büntetik mégis azokat az élethelyzeteket, amikre a szociális ellátórendszernek kellene válaszolnia?
Kik vagyunk?
Ez a Magyar Helsinki Bizottság blogja. Civil jogvédő egyesületünk abban segít, hogy ne hatalmaskodhassanak feletted az állami szervek vagy a rendőrség, hogy az üldözés elől menekülők védelmet kapjanak, és újra együtt lehessenek családjukkal. Segítünk, hogy legyen következménye annak, ha megsértik a jogaidat. Jogászainkkal azon dolgozunk, hogy mindig legyen hová fordulnod, ha sérelem ér.
Soundcloud
Iratkozz fel hírlevélre!
Első kézből kaphat havi összefoglalót arról, mi történik Magyarországon és a világban. Hatósági visszaélések, jogállamiság és minden más, ami emberi jogaink védelmével kapcsolatos.