2017 óta önkényesen törölhetik a nyilvántartásból az elítéltek kapcsolattartóit. Például a börtön arra hivatkozhat, hogy a kapcsolattartás nem elég rendszeres vagy „nem indokolt”. Van, hogy az adatok elavulását hozzák fel, pedig nem is történt változás.
Nándor a saját bőrén tapasztalta, mennyire nehéz szociális helyzetbe sodródhat az, akit börtönbe zárnak. Azért vállalta, hogy erről nyilvánosan beszél, hogy mások már tájékozottabbak legyenek. Adósként a börtön nem ereszt szabadulás után sem.
Helénát és Henriket a börtön választotta el egymástól hosszú évekre. A pár bátran úgy döntött, hogy nem várnak a vőlegény szabadulásáig, így is megesküsznek, csakhogy váratlan akadályokba ütköztek. A nem mindennapi kapcsolatról és a még kevésbé mindennapi börtönesküvő szervezéséről kérdeztük a menyasszonyt.
Zsuzsa középiskolai tanár volt, de büntetett előélete miatt már sosem lehet újra az. Az élet úgy hozta, hogy édesapja ápolása miatt tartósan fizetés nélküli szabadságra kellett mennie, miközben kamasz gyermekeiről és az akkoriban munkaképtelen férjéről is egyedül kellett gondoskodnia. Miközben próbált valahogy a felszínen maradni, egy piramisjátékból eredő csalásba keveredett, amiért több évnyi börtönre ítélték.
Intimszoba, fegyvertelen felügyelők, kézműves foglalkozások. Kovács Petra és Krámer Lili kriminológusok, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai, meglátogattak egy portugál női börtönt – ezzel kapcsolatban mesélnek itthon elképzelhetetlen sajátságokról, a portugál börtönrendszerről, a magyar és portugál intézmények közötti különbségekről.
Nagyságrendekkel könnyebb és sokkal gyorsabban lehet börtönbe kerülni, ha valaki már eleve a társadalom perifériáján él. Még csak bűnt sem kell elkövetni hozzá, elegendő a szabálysértés legenyhébb formája is. Ilyet már biztosan mindannyian elkövettünk – valószínűleg következmények nélkül. Miért büntetik mégis azokat az élethelyzeteket, amikre a szociális ellátórendszernek kellene válaszolnia?
Nehéz elképzelnünk, hogy valaha börtönbe kerülhetünk mi magunk vagy egy családtagunk. Interjúalanyaink családját ugyanilyen váratlanul érte, amikor az anyát megvádolták. Az első naptól kezdve arra koncentrált, hogy a büntetése idejét épségben átvészelje. Nem volt könnyű dolga se neki se a családjának, akik hazavárták, és igyekeztek támogatni őt. Úgy érezték, mindannyian büntetésben vannak. A megrendítő családi történetet az érintettek mesélik el saját szavaikkal.
Bár a börtönben bizonyítottan életveszélyben van a többféle súlyos allergiában szenvedő nő, mégis 22 hónap óta tartja fogva a bíróság. De nem csak anafilaxiás allergiás rohamok veszélyeztetik az egészségét, hanem a kóros testsúlyvesztés is: a 167 centis asszony a fogsága első napján mért 56 kilóról 43,7 kilóra fogyott. A Magyar Helsinki Bizottság azon dolgozik, hogy a nő életének veszélyeztetése véget érjen végre, és bűnügyi felügyeletbe, azaz házi őrizetbe kerüljön.
Béla bekerülése óta a család Katalin fizetéséből él, ami fedezi azt is, hogy telefonon tudják tartani a kapcsolatot. A telefonálás költsége, ha mobilszámot hív, 75 forint percenként. Ha él a számára biztosított heti összesen 65 perc telefonálási lehetőséggel, az hetente 4875 forint, ami egy hónapra 19500 forintba kerül.
Megszűnik a rendőrségi fogdák zsúfoltsága – ígéri a készülő rendőrségi fogdarendelet. Valójában azonban ma már nem a fogdák, hanem a börtönök zsúfoltsága az igazi probléma.
„Persze, azoknak ott a börtönben mindenük megvan, háromszori étkezés, fűtés, egész nap bámulhatják a színes tévét, én meg 10-12 órát dolgozom naponta, hogy mindezeket előteremtsem.”
Ilyen és ehhez hasonló hozzászólásokat olvashatunk a börtönökről szóló cikkek kapcsán. Pedig sokan talán nem is sejtik, hogy a fogvatartottak milyen körülmények között töltik napjaikat. A Magyar Helsinki Bizottság több, mint tíz éve rendszeresen vizsgálja a fogvatartás körülményeit. Összességében legalább két évet töltöttünk a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben - ennyit szabhatnak ki például egy rablásért. Vizsgáljuk meg, hogy a tapasztalataink szerint egyetérthetünk-e azokkal, akik pár hónapot szívesen „üdülnének” a hazai börtönökben.
Ingyenes, fűtött szállás
A 2011. szeptemberi adatok szerint, a hazai börtönökben jelenleg 17.413 fogvatartott tölti a büntetését, miközben a férőhelyek száma 12.604, tehát az átlagos telítettség közel 140%-os. Az ”unortodox büntetőpolitikának” köszönhetően (ld. a Helsinki Bizottság munkatársának cikkét) nem valószínű, hogy ez a helyzet a közeljövőben változna. Nem ritkán az is előfordul, hogy a telítettség egyes intézményekben a 200%-ot is meghaladja, előfordul, hogy egy fogvatartott mozgástere nem éri el a három, a hozzánk érkezett panaszok szerint néha még a másfél négyzetmétert sem. Ez nem csak embertelen, de jogellenes is. Persze, nem csak mi állítjuk ezt. 2011-ben, az Emberi Jogok Európai Bírósága 12 ezer eurót ítélt meg egy fogvatartottnak, akinek 21 hónapig 2,76 m², további 21 hónapig 3,15 m², majd 9 hónapig 3,125 m² mozgástér állt a rendelkezésére, és egyik zárkájában sem volt a WC megfelelően leválasztva.
A büntetés-végrehajtási intézetek állapota nagyon eltérő: vannak új, PPP-beruházás keretében épült börtönök (pl. Szombathelyen), ahol minden zárkához elkülönített WC tartozik, de olyan is akad, ami még a XIX. század közepén épült (pl. a balassagyarmati 1842-ben, a szegedi 1854-ben, a váci 1855-ben). Láttunk már függönnyel leválasztott WC-t 14 fős zárkában, és háromszintes emeletes ágyat is.
Napi háromszori étkezés
A magyar állam minden fogvatartottnak napi háromszori étkezést biztosít, ebből csak az egyik meleg. Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága ülésén, 2010. november 18-án, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka elmondta, hogy az egy fogvatartottra jutó közvetlen költség napi 290 forint, és ennek kb. a felét, nagyjából 150 forintot fordítanak a törvényben előírt normáknak megfelelő étkeztetésre. Ez még akkor is nagyon kevés, ha több intézetben nem külsős cégtől rendelik meg az ételt, hanem maguk készítik el, és még arra is akad példa, hogy a börtönhöz tartozó területen megtermelik a szükséges zöldséget.
Heverészés egész nap
A munkaképes fogvatartottak kötelesek dolgozni, ha van munkalehetőség. Sokak számára ez az egyetlen bevételi forrás, ebből telefonálhatnak (a kinti áraknál többnyire drágábban), ebből fedezik a postai költségeiket és vásárolhatnak a börtön területén található boltban (az árak itt is gyakran magasabbak, mint a kinti áruházakban). A havi fizetés az előző évi, törvényes minimálbér egyharmada, 2012-ben 26 ezer forint. De ennél lehet kevesebb is, ha a fogvatartott nem teljes munkaidőben dolgozik, vagy teljesítmény alapján kapja a fizetését. A bér kb. 30%-át levonják rabtartás címén.
A dolgozó fogvatartott napirendje:
Az intézetek többségében, a fogvatartottak naponta egy órát töltenek a szabad levegőn, a börtön sétaudvarán. Mivel az előzetes letartóztatottak számára még a többi fogvatartottnál is nehezebb munkát biztosítani, ők - az egyórányi szabad levegőn tartózkodást leszámítva – többnyire az egész napot a zárkájukban töltik. Heverésznek…
„Nem kellett volna bűnözni”
”Megérdemlik” - mondják. Ennek kapcsán azért megjegyeznénk, hogy a fogvatartottak harmada előzetes letartóztatásban van, vagyis jogerős ítélet nélkül tölt el hosszú hónapokat, súlyosabb bűncselekmények gyanúja esetén akár éveket is a fentiekben vázolt körülmények között.
A jogerősen elítéltek esetében is fontos hangsúlyozni, hogy az ítélet szabadság elvonására irányul és nem arra, hogy túlzsúfolt, alapos felújításra szoruló épületekben, esetenként XIX. századi körülmények között tartsák fogva őket. Elég büntetés, hogy a börtönlakóknak a szeretteiktől és a külvilágtól elzárva, szigorú napirend szerint kell élniük, havonta egyszer- kétszer találkozhatnak egy-két órára a családjukkal, és a telefonálásra fordítható idő is korlátozott.
A megfelelő körülmények kialakítására esély sincs: nem várható csökkenés a fogvatartottak számában, a szűkös költségvetésből pedig nem teremthetők meg a szükséges személyi és anyagi feltételek. Az idei költségvetésben az állam körülbelül ugyanannyit szán a büntetés-végrehajtásra (beleértve a közel 18 ezer fogvatartottak ellátását, a büntetés-végrehajtásban dolgozó, közel 8 ezer ember fizetését és az elavult infrastruktúrából adódó, magas üzemeltetési költségeket is), mint két stadion felépítésére Budapesten és Debrecenben. A kormányzat hozzáállását az is jól tükrözi, hogy a kutyatartás feltételeit megszigorították, eszerint tilos kutyát tartósan tíz négyzetméternél kisebb területen tartani. A börtönökben élő fogvatartottakra vonatkozó jogszabályok azonban nem ilyen szigorúak. A törvény úgy fogalmaz, hogy egy felnőtt férfi fogvatartott számára, „lehetőség szerint” három négyzetméter szabad mozgásteret kell biztosítani.
Szerző: Esetlegedit