Ayman behívót kapott Bassár el-Aszad állami hadseregétől. A fiatal férfi nem akart az övéi ellen harcolni a szíriai polgárháborúban. És különösen nem akart az Iszlám Állam terroristái közé kerülni. Előbb bujkált, majd elmenekült hazájából. Néhány hete menedékjogot kapott Magyarországon.

Akár fél évig is őrizetben tartható a menedékkérő, s ha kérelmét elutasítják, őt pedig kiutasítják Magyarországról, újabb egy évet raboskodhat. A hatóságok sokszor olyanokat is elzárnak, akiknek esélyük sincs a hazaútra. Az olasz Szenátus vizsgálata bizonyítja, a hosszas idegenrendészeti őrizet nem pusztán embertelen, de értelme sincsen. Rácsok a nyírbátori idegenrendészeti őrzött szálláson. Fotó: Móricz-Sabján Simon

A miniszterelnök otthona előtt békésen sem lehet tüntetni – szögezte le a rendőrség. De ha a felhergelt tömeg alakzatban masírozik cigányok otthonaihoz, ott ordítva fenyegetőzik, köveket hajigál, a rendőröknek nem kötelező beavatkozni. Erről bírósági ítélet szól.  Az Orbán-ház: Nincs itt semmi látnivaló. Tessék másutt tüntetni. Devecseren nem szólunk bele!

Nincs új a nap alatt. Már a XIX. század végén túlzsúfoltsággal küszködtek a hazai börtönök. Az állam költséges börtönépítésekbe kezdett. Jórészt akkoriban húzták fel azokat a megyeszékhelyi börtönöket, amelyekben ma a legnagyobb a zsúfoltság. Igaz, a cellák akkor magánzárkának készültek, és ma akár 4–6 fogvatartottat helyeznek el bennük.

Menekültjogot kapott az az eritreai nő, akit hazájában krónikus betegsége ellenére is behívtak volna katonának. Köztudomású, hogy az eritreai hadseregben a nők nem kizárólag katonáskodnak, hanem szexuális rabszolgaságra is kényszerítik őket.

Nyakunkon a „megélhetési bevándorlók” – állítja a Fidesz. S annak szemléltetésére, hogy mire számítsunk, mindent bevet. A kormányfő menekülttáborrá alakuló országot vizionál, de akad olyan képviselő is, aki menedékkérők elbliccelt pizzaszámlái miatt kesereg. Ennél azért komolyabb a helyzet a határszélen meg az ország felhőrégióiban is.

Az etiópiai Qwara és 7 éves kislánya egy éve került Magyarországra. Most menekültként ismerte el őket a magyar hatóság. Mindketten a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.

Tisztelt Képviselő Asszony, Képviselő Úr! 2015. február 20-án az Országgyűlés politikai vitát tart „Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra” címmel”. Hetek óta folyik a nagy figyelmet kapott vita, melyben a bevándorlás, a menekültügy, az európai uniós tagságával összefüggő migrációs folyamatok összekeverednek. Mi, bevándorlókkal és menekülőkkel foglalkozó civil szervezetek arra kérjük, hogy a téma súlyának és összetettségének kijáró felelősséggel vegyen részt a parlamenti vitában. Ehhez próbálunk segíteni Önnek azzal, hogy felhívjuk figyelmét néhány méltatlanul homályban hagyott tényre és körülményre. Magyarországnak nincs szüksége riogatásra. 

A Helsinki Bizottság cikkíró versenyt hirdetett egyetemistáknak. Az „Észak-fok, titok, idegenség” című pályázatunkon migrációs témájú cikkekkel, migránsportrékkal lehetett pályázni. A zsűri végül egy díjat osztott ki. Az 50 ezer forintos pályadíjat Borsi Rebeka Katalin, az ELTE III. éves hallgatója nyerte el az alant olvasható interjújával. A nyertesnek gratulálunk, a többi pályázónak pedig köszönjük az érdekes és tartalmas pályaműveket. Az 1973-as uruguayi puccs idején

Az ácsi polgármester vélhetőleg roma származása miatti igazoltatása nettó rasszizmusnak tűnik, ami amúgy – Kovács Zoltán államtitkár minapi európai parlamenti felszólalása szerint – itthon általában csökkenő tendenciát mutat. Sokan csak legyintenek az egész esetre, nem értve, mi baja lehet az embernek azzal, hogy igazoltatják. Vajon ugyanezt gondolnák, ha két roma rendőr „levillogná” őket az útról és azt mondaná, hogy „Jó napot kívánok! Magyarigazoltatás. Láttuk, hogy maga magyar sofőr, szóval kérem a forgalmit, személyit”?

Újabb vasárnap, újabb miniszterelnöki kirohanás az Unión kívülről érkező migránsok ellen. Orbán Viktor – szívében irgalommal – a keresztény liturgia és a formálódó kereszténydemokrata kiskereskedelem e kiemelt napján arról beszélt, hogy „nem akarjuk, hogy a megélhetési bevándorlók célországa legyen Magyarország”. És meghallgattatott.

Elfogtunk egy levelet. A címzettje Áder János köztársasági elnök. A szerzője Demény Péter budapesti lakos. Apropója pedig Orbán Viktor bevándorló-ellenes nyilatkozata, majd annak feltétlen és egységes támogatása párttársaitól. A levélíró azt kéri az államfőtől, a parlamentben ítélje el az idegenellenes politikai megnyilatkozásokat.

A tegnapi milliós párizsi megemlékezésnek világos üzenete a gyűlölet elutasítása és a közös kiállás a demokratikus alapértékek mellett. Amikor a világ állami és vallási vezetői szokatlan egységben állnak ki a szólásszabadság és a tolerancia mellett, Magyarország miniszterelnökének egyetlen gondolata támad: a bevándorlás a felelős a terrorizmusért, ezért azt meg kell szüntetni. Orbán Viktor bevándorlókat démonizáló nyilatkozata nem szól másról, mint a bűnbakkeresésről és az ország eminens érdekeinek figyelmen kívül hagyásáról. A bevándorlás ugyanis Magyarország számára minden tényszerű mutató szerint jó: migránsok nélkül kevesebben, szegényebbek és iskolázatlanabbak lennénk, és az államkasszába is kevesebb pénz folyna be. Az aradi 13 "külföldi gyökerűek" nélkül. Csonka Magyarország

„Ezt dobta a gép.” Ennél azért valamivel kidolgozottabban dől el, a fiatalkorú bűnelkövetők közül ki kerül börtönbe, ki pedig javítóba előzetes letartóztatása alatt. Jó tudni, óriási a különbség. A gyereknek, ha már fogva tartják, az a legjobb, ha javítóintézetbe kerül, de „mindenekfelett álló érdekét” olykor prózai dolgok írják felül.

– A maximálisan szabad hatalom felelőssége eltűrni az érvekkel alátámasztott bírálatot, és nem szankciókkal válaszolni, ellenséget, árulót kiáltani, hanem megfontolni, nem lehet-e a kritikusnak igaza – mondta Kádár András Kristóf a Polgári Magyarországért Alapítvány december 9-iki konferenciáján. Az alábbiakban közöljük előadása szerkesztett változatát.

"A fékek és ellensúlyok rendszere az amerikaiak találmánya, amit Európa – talán szellemi középszerűségből – átvett és az európai politikára alkalmazott" – elmélkedett Orbán Viktor miniszterelnök a Bloombergnek. Középszerűségről vagy szellemi restségről azonban nem lehet szó. Mint számos "amerikai találmánynak", ennek is  megvannak a maga szerves európai előzményei. A hatalommegosztás elvét már Arisztotelésznél megtalálni, és olyan liberális gondolkodók dolgozták ki, mint Locke és Montesquieu. Tőlük, európai mestereiktől emelték át az alkotmányozásnál az amerikai alapító atyák.

Alkotmányellenes rendelkezés alapján tartják fogva szeptember óta S. Sándort. Sem ő, sem ügyvédje nem lehetett jelen az előzetes letartóztatás elrendelésén. A fogva tartott férfi a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult. A jogvédő szervezet szeretné elérni a büntetőeljárási törvény módosítását is. 

Három éves múlt és Szíriában született. Egyidős a polgárháborúval. Shakirah családja földönfutó lett és szétszóródott. Volt három hónap, amikor apja Irakban, anyja Svédországban, a kislány Magyarországon. Múlt hét óta anya és lánya újra együtt van.

Mobil, láncfűrész és közoktatás mellett jól működő büntetőpolitikát is találunk a finneknél. Nemrég még a legtöbb szabadságvesztést itt hajtották végre, mostanra elérték, hogy az unióban náluk kerülnek a legkevesebben börtönbe, fiatalok pedig csak elvétve. Nemcsak a fiatal bűnelkövetőt segítik, hanem a családját is.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint embertelen bánásmódnak minősül a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés, amely megfoszt a szabadulás ésszerű esélyétől. Vajon a – házelnök szavai szerint – „strasbourgi idiótáknak” a „felháborító döntése” (©miniszterelnök) csakis a saját szórakozásukra és az igazságszerető emberek bosszantására született volna?Fiatalkorúak kivégzése Iránban 2005-benA strasbourgi bíróság fontos lépést tett a jogállami büntetések humanizálása felé. Rögzítette, hogy ugyan lehet élete végig börtönben az elkövető, de emberi lénytől nem vehetjük el igazságosan a reményt, vagyis nem semmisítjük meg emberségében (jogi értelemben: emberi méltóságában) – minderről korábban már részletesebben is írtunk. Nem az áldozatok és a túlélő családtagok jogai versenyeznek tehát a bűnösök jogaival. Az ítélet nem a bűnről, hanem a büntetésről rendelkezik, a modern büntetési rendszerről, amelyet egy demokratikus, az emberi jogokat tiszteletben tartó jogállam tart fenn és a büntetésről, amelyet végrehajt.

Balog Zoltán miniszter szíves figyelmébe, aki kívánatosnak tekinti a cigány gyerekek oktatási elkülönítését: Ez "csak arra jó, hogy elősegítse és állandósítsa azt a patológiát, amelyet állítólag orvosolni óhajt. Az olyan gyerekek, akiket nevelhetetlennek minősítenek, rendszerint valóban nevelhetetlenné válnak. Azaz nevelési atrófia lép fel. Köztudomású dolog, hogy ha valakinek úgy elkötik a karját vagy a lábát, hogy nem tudja használni, akkor e végtagja előbb-utóbb használhatatlanná válik. Ugyanez érvényes az emberi intellektusra is." Az üzenet 1965-ben született. 

„Enni, az a válasz, a világ válasza. Mint egy ölelés. Jóllakni, az béke. Szebb, mint a szerelem. Jó az étel, istenáldotta jó.” Kornis Mihály a Magyar Helsinki Bizottság 25. születésnapjának ünnepi műsorában olvasta fel írását. Az író tiszteletdíját a Gyermekétkeztetési Alapnak ajánlotta fel.   

A Helsinki Bizottság hat jeles írót (Cserna-Szabó Andrást, Darvasi Lászlót, Erdős Virágot, Grecsó Krisztiánt, Parti Nagy Lajost, Térey Jánost) arra kért föl, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a civil szervezet számára különösen becses cikkeire írjanak verset, novellát, irodalmi szöveget. Ezeket a 25 éves egyesület születésnapi ünnepségén adták elő Keszég László rendezésében. Közreműködött: az Amoeba zenekar, Rezes Judit, Keresztény Tamás, Kiss Diána Magdolna és Szilágyi Kata. Az est Kornis Mihály felolvasásával indult.Az elkészült művek közül Erdős Virág verse, Parti Nagy Lajos írása, Darvasi László novellája, Térey János strófákba tördelt rövidprózája és Cserna-Szabó András elbeszélése után adjuk közre Grecsó Krisztián esszéjét, amit a 9. cikk inspirált a gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadságról.

„Szegénynek, kitaszítottnak, megbélyegzettnek a büntetőeljárásban is rosszabb lenni, mint jómódúnak és kiváltságosnak.” Kollégánk publicisztikája a múlt heti HVG.ben jelent meg Tigrisre már nincs szükség címmel. Helyhiány miatt az írás eredeti, hosszabb változatát a hetilap nem közölhette. Így most itt adjuk közre a kéziratot, hogy azok is elolvashassák, akiknek a hetilapban publikált, értőn szerkesztett változat felkeltette az érdeklődését. Meg, persze, mások is.

A Helsinki Bizottság hat jeles írót (Cserna-Szabó Andrást, Darvasi Lászlót, Erdős Virágot, Grecsó Krisztiánt, Parti Nagy Lajost, Térey Jánost) arra kért föl, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a civil szervezet számára különösen becses cikkeire írjanak verset, novellát, irodalmi szöveget. Ezeket a 25 éves egyesület születésnapi ünnepségén adták elő Keszég László rendezésében. Közreműködött: az Amoeba zenekar, Rezes Judit, Keresztény Tamás, Kiss Diána Magdolna és Szilágyi Kata. Az est Kornis Mihály felolvasásával indult.Az elkészült művek közül Erdős Virág verse, Parti Nagy Lajos írása, Darvasi László novellája és Térey János strófákba tördelt rövidprózája után Cserna-Szabó András elbeszélését adjuk közre, amit a 2. cikk inspirált az élethez való jogról.

A Helsinki Bizottság hat jeles írót (Cserna-Szabó András, Darvasi László, Erdős Virág, Grecsó Krisztián, Parti Nagy Lajos, Térey János) arra kért föl, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a civil szervezet számára különösen becses cikkeire írjanak verset, novellát, irodalmi szöveget. Ezeket a 25 éves egyesület születésnapi ünnepségén adták elő Keszég László rendezésében. Közreműködött: az Amoeba zenekar, Rezes Judit, Keresztény Tamás, Kiss Diána Magdolna és Szilágyi Kata. Az est Kornis Mihály felolvasásával indult.Az elkészült művek közül Erdős Virág verse, Parti Nagy Lajos írása, Darvasi László novellája után Térey János strófákba tördelt rövidprózáját adjuk közre, amit az 5. cikk inspirált a szabadsághoz és biztonsághoz való jogról.

A Helsinki Bizottság hat jeles írót (Cserna-Szabó András, Darvasi László, Erdős Virág, Grecsó Krisztián, Parti Nagy Lajos, Térey János) arra kért föl, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a civil szervezet számára különösen becses cikkeire írjanak verset, novellát, irodalmi szöveget. Ezeket a 25 éves egyesület születésnapi ünnepségén adták elő Keszég László rendezésében. Közreműködött: az Amoeba zenekar, Rezes Judit, Keresztény Tamás, Kiss Diána Magdolna és Szilágyi Kata. Az est Kornis Mihály felolvasásával indult.Az elkészült művek közül Erdős Virág verse és Parti Nagy Lajos írása után Darvasi László novelláját adjuk közre, amit a 3. cikk inspirált a kínzás tilalmáról.

A Helsinki Bizottság hat jeles írót arra kért föl, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a civil szervezet számára különösen becses cikkeire írjanak verset, novellát, irodalmi szöveget. Ezeket a 25 éves egyesület születésnapi ünnepségén adták elő Keszég László rendezésében. Közreműködött: az Amoeba zenekar, Rezes Judit, Keresztény Tamás, Kiss Diána Magdolna és Szilágyi Kata.Az elkészült művek közül Erdős Virág verse után másodikként Parti Nagy Lajos írását adjuk közre, amit a 3. cikk inspirált a kínzás tilalmáról:

A Helsinki Bizottság hat jeles írót arra kért föl, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a civil szervezet számára különösen becses cikkeire írjanak verset, novellát, irodalmi szöveget. Ezeket a 25 éves egyesület születésnapi ünnepségén adták elő Keszég László rendezésében. Közreműködött: az Amoeba zenekar, Rezes Judit, Keresztény Tamás, Kiss Diána Magdolna és Szilágyi Kata.Közreadjuk az írásműveket; először Erdős Virág versét, amit a 14. cikk inspirált a megkülönböztetés tilalmáról:

20 órától kezdődik a berlini Rotfront lemezbemutató bulija a hajón. (Gyülekezés 19:30-tól.) Előzenekar az ígéretes szegedi Gypo Circus.  Jegyet itt is vehetsz, és a drágábbikkal az emberi jogok ügyét meg a 25 éves Helsinki Bizottságot támogatod.

A Magyar Helsinki Bizottság barátainak és partnereinek szóló szülinapi esztrádműsor 19 órakor kezdődik. Helyhiány miatt, sajnos, csak zárt körben. De a műsor élő közvetítését itt láthatod!

Cserna-Szabó András, Darvasi László, Erdős Virág, Grecsó Krisztián, Parti Nagy Lajos, Térey János emberi jogi ihletésű szövegeit színészek és zenészek adják elő Keszég László rendezésében. Az estet Kornis Mihály nyitja meg, házigazdája Rezes Judit, zenél az Amoeba.

2014. szeptember 28-án adták át a kasseli Operaházban Kőszeg Ferencnek, a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnökének a kasseli polgárok Az értelem prizmája elnevezésű díját. Az alábbiakban a világhírű karmester, Fischer Ádám Laudatióját, Erhard Busek, Ausztria volt alkancellárja ünnepi beszédét és Kőszeg Ferenc válaszbeszédét közöljük.  Fischer Ádám: LaudatioMélyen tisztelt hölgyeim és uraim, kedves kasseli barátaink!Miközben készültem, hogy beszédet mondjak kedves és tisztelt barátomról, Kőszeg Ferencről, nem tudtam, milyen aktuális lesz ma a téma. Mint Önök közül sokan bizonyára olvasták néhány nappal ezelőtt a Frankfurter Allgemeine Zeitungban: a magyar kormány az utóbbi időben odáig ment el, hogy független polgárjogi és emberi jogi szervezeteket célzottan zaklat, munkájukat szisztematikusan hátráltatja. Irodáikban rendőri razziák voltak, olyan zaklatásokra került sor, amelyekről senki sem gondolta, hogy lehetségesek. Ezzel olyan messzire mentek, hogy két nappal ezelőtt az amerikai elnök az egyik beszédében is szóba hozta a történteket, ami ismét dühödt reakciókat váltott ki hivatalos magyar helyekről. Ebben a pillanatban, most, amikor Önök előtt beszélek, nem lehet előre látni, hogyan bonyolódik tovább a konfliktus, csak az világos: attól, hogy a kasseli polgárok Kőszeg Ferencet tüntették ki, és így kifejezték a szolidaritásukat is a Magyarországon szorongatott polgárjogi mozgalmakkal, az esemény különös súlyt kapott.  

2010 novemberéig fogvatartottanként legalább 3 négyzetméter mozgástér volt az előírás. A kormány nyelvi leleménye óta ez lehetőség szerint 3 négyzetméterre csökkent. Az Alkotmánybíróság szerint nincsen ez jól.A Helsinki Bizottság a kezdetektől támadta a fogvatartás rendjét szabályozó IM rendelet 2010. októberi módosítását. Az Orbán-kormány úgy kívánta „kezelni” az egyre nagyobb börtönzsúfoltságot, hogy abszurd, gumiszabályokat állapított meg. Eszerint „a zárkában (lakóhelyiségben) elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre lehetőleg hat köbméter légtér, és lehetőség szerint a férfi elítéltek esetén három négyzetméter, a fiatalkorúak, illetve a női elítéltek esetén három és fél négyzetméter mozgástér jusson.”

A vasárnap esti Fidesz-székházrongálás miatt hat embert tartanak fogva. Legkevesebb négyükről tudni, hogy rég szabadlábra bocsáthatnák őket. Nem teszik. Miért nem?Fotók: Hegedűs Dániel– Nem futballhuligánokat, hanem politikai aktivistákat vett őrizetbe a rendőrség a Fidesz székházánál vasárnap történtek miatt – mondta Rogán Antal a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában hétfő este.A Fidesz frakcióvezetője mindig képes meglepni a szende állampolgárt. Most például a tegnapi nyilatkozatával. Mert mégiscsak pikáns politikustól, azaz főállású és fizetett politikai aktivistától azt hallani, hogy a politikai aktivista az annyira kártékony fenomén, ami még garázda futballhuligánnal is rosszabb. Persze, előfordulhat, hogy a politikai aktivista (politikus) rendkívül kártékony. Találunk rá példát eleget. De Rogán mást is állít: itt, kérem, nem azokat a józanságukat vesztett, tagbaszakadt fiatalokat, a Fidesz-székház elleni hardweres támadás élharcosait tartóztatta le a rendőrség, akiket számos fotón és filmfelvételen látni, hanem valaki másokat. És a hírekből úgy tudni, valóban nem az araszos vállú monitorvetők vannak már két napja őrizetben, hanem ahogyan a kormánypárti ultra, Bayer Zsolt fogalmaz a maga keresetlen stílusában: „lúdtalpas, kígyóvállú, ultraliberális gennyládák” volnának rács mögött a Gyorskocsi utcában.Rogán és Bayer eredeti módon interpretálnak, de jól tájékozottak.

Kőszeg Ferenc kasseli kitüntetése után Orbán Viktor miniszterelnök írásban gratulált a díjazottnak. A Helsinki Bizottság alapító elnöke levélben mondott köszönetet, egyben szóvá tette a civil szervezetek ellen folyó kormányzati offenzívát. A kormányfő viszontválaszolt. Íme, a tanulságos levelezés.

Laudáció a kasseli polgárok díjával kitüntetett magyar jogvédő tiszteletére – kevés aktuális borongással, annál több Timurral és Rákosi Viktorral.A kasseli polgárok díjának idei nyertese Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnöke. Vasárnap a hesseni város operaházában ünnepélyes keretek között adták át neki az ún. „értelem prizmáját”, Karl Oskar Blase plasztikáját. A Helsinki Bizottság szívből gratulál a díjazottnak.Kőszeg Ferenc világéletében meg volt győződve arról, hogy tudatos élete a német megszállás napjával kezdődött, felnőtt élete pedig 1956. november 4-ével, „mikor arra ébredt / a város: lövik szét” (Petri György). Ezt tőle magától tudhatjuk. Mert, mint annyi mást magáról és másokról, akikkel élete során összefutott, ezt is megírta.Furcsa módon a Helsinki Bizottság megszervezésében vállalt elsőrendű szerepéről alig írt valamit Feri, így az ránk marad. Mi itt a Magyar Helsinki Bizottságnál különösen hálásak vagyunk neki, nélküle ugyanis biztosan nem létezne szervezetünk.

Pocsék börtönkörülményei miatt Magyarországot többször marasztalta el a strasbourgi bíróság. Küszöbön áll több döntés is, amely újabb súlyos pénzekbe kerülhet. A HírTv száguldó riportműsora a mélybe szállt, hogy az ország bukszájáért aggódókat tájékoztassa.

A kormányfő szisztematikusan akadályozza, hogy a romák rendes munkához, családjaik legális bevételhez jussanak, de velük takarózik, ha úgy adódik. Feltesszük, nem azért, mert rosszat akar nekik. Csak valahogy elfogultságain képtelen úrrá lenni, és nem érti, hol él.

Most a Készenléti Rendőrség nyomoz a „norvég civilek” ügyében. Az új gyanú: hűtlen kezelés. Meddig juthat még a magyar kormány és alárendelt szervei a Btk. lapozgatásában? Mert itt megint melléfogtak.

Megszűnik a rendőrségi fogdák zsúfoltsága – ígéri a készülő rendőrségi fogdarendelet. Valójában azonban ma már nem a fogdák, hanem a börtönök zsúfoltsága az igazi probléma.

Sikkasztás miatt rendelt el feljelentés-kiegészítést az ügyészség a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) pénzeinek felhasználása kapcsán. Hogy miért nem utasította el eleve a „feljelentést” a nyomozóhatóság? Megvan az oka annak is.  

A kormányfő által bejelentett illiberális állam nem szolgálná a magyarok érdekeit, nem sikeresebbé tenné, hanem megnyomorítaná a nemzetet. Mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy az emberi jogok védelme „hazafias tett”, cselekvés azért, hogy országunk jobb hely legyen a benne élők számára.

Szépen beszél Lázár János egykori munkájáról, amit fogdamegfigyelőként a Helsinki Bizottságnak végzett. Ez derék. Megjegyzi még, hasznosnak tartaná, ha a civil szervezetek ma is ilyen ügyekkel foglalkoznának, nem pedig pártpolitikával. Tiszta haszon, hogy mi a Helsinkinél azóta is ilyenekkel foglalkozunk.

Az állam kötelessége kiállni amellett, hogy a bűnüldözés nem alapulhat előítéleteken, etnikai alapú bűnözési hajlandóság pedig nincs. Az államnak e kötelezettsége akkor is fennáll, ha Magyarországon nagyon sokan ezzel ellentétesen gondolkodnak.

A 2014-es világbajnokságon szereplő 736 játékos közül 478 migráns (65%), vagyis nem otthon él és dolgozik. A játékosok 11%-a pedig nem is abban az országban született, amelyiknek a mezét viseli a tornán.

„Nem csak nem beszéltek a zsidókról, hanem egyúttal hallgattak is róluk. És arról, hogy valóban, ahogyan mások sem, a túlnyomó többség: ők sem csináltak semmit.” Mink András beszéde a Csillagos Házak Napján a Bajcsy-Zsilinszky út 34. előtt. Szerkesztett változat.

„A Harmadik Birodalom két háborút vívott, egyiket a szövetségesek, másikat a zsidók ellen. Magyarország mindkettőben a nácik oldalán állt. Noha áldozatból egyik fronton sem volt hiány, a zsidók elleni harcban jóval nagyobb hatékonysággal és mélyebb elkötelezettséggel vett részt, mint a harcmezőkön.” Zádori Zsolt beszéde a Csillagos Házak Napján a Bajcsy-Zsilinszky út 34. előtt.

„Sosem voltam csillagos ház lakója. Szó se róla: az akkor hatályos törvény értelmében ott lett volna a helyem.” Kőszeg Ferencnek, a Helsinki Bizottság alapító elnökének beszéde a Csillagos Házak Napján a Bajcsy-Zsilinszky út 34. előtt.

Úgy értesültünk, Orbán Viktor miniszterelnök a menekültek világnapján a debreceni menekülttáborban tartott beszédet. Állítólag még sörmeccsre is sor került a tábor virágos kedvű lakói és az ország emberséges irányítói között.A kormányszóvivő egyelőre sem megerősíteni sem cáfolni nem tudta a szokatlan és titkos látogatást, amire a sajtó teljes kizárásával került sor. A szónoklatot egyházi és állami méltóságok, valamint külföldi diplomaták mellett nagy tetszéssel fogadta a debreceni befogadó állomáson lévő mintegy ötszáz menedékkérő és a menekültügyi őrzött befogadó központban fogva tartott közel kétszáz külföldi. A magyar kormányfő új korszakról beszélt a hazai menekültügyben, ezért döntöttünk a nem ellenőrzött, kétes eredetű hangfelvétel leiratának sietős közlése mellett.