emberi jogok

Az uniós sámán ragaszkodik mind a hat ujjához

A kormány kénytelen elviselni a civil szakértőket az uniós pénzek állami költését ellenőrző Monitoring Bizottságokban. Ez azonban nem tartja vissza attól, hogy hazug kampányt folytasson ellenük. Videó.

“A mai fiataloknak már csak jogaik vannak…!”

Hol a határ a szükséges kellemetlenség és a megalázó bánásmód között? Milyen súlyos jogsértés esetében érdemes panaszolni a rendőri intézkedést vagy hatósági eljárást? Egyáltalán kérdés-e, hogy “milyen súlyos”? A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele úgy döntött egy számára megrázó élmény után, nem hagyja magát.

Lassú magyar blamázs Strasbourgban

A kormány pocsék demokratikus és jogállami teljesítménye miatt kínos vizsgálat folyik a magyar állam ellen az Európa Tanácsban. Mindez tovább szűkíti a hazai választásos autokrácia mozgásterét.

Juci és Laci kalandjai Nemjogállamországban

A Magyar Helsinki Bizottság hatrészes, egyperces animációkból álló sorozata jogállamról és Magyarországról mesél. Valóságos példákkal illusztrált, közérthető, mégis feszes bemutatása mindez azoknak a jogállami kritériumoknak, amelyekről Varga Judit igazságügyi miniszternek ugyan nincsen tudomása, de amelyek teljesülése jogállammá emel egy országot.

Az uniós lopáselhárítás sikere is múlik majd a szerdai ítéleten

Az Európai Unió Bírósága szerdán hirdet ítéletet azokban a perekben, amit a magyar és a lengyel kormány indított az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szemben a jogállamisági feltételrendszer megfúrásáért. A főtanácsnok két hónapja azt javasolta, hogy az uniós bíróság utasítsa el Budapest és Varsó keresetét. Mire számíthatunk, ha így lesz, mire, ha nem?

A látszat csal: az alkotmányos konfliktus nem „a migránsokról” szól

Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy uniós jogba ütközik a menedékkérők válogatás nélküli visszakényszerítése Szerbiába. A kormány újabb jogsértéssel válaszolna a helyzetre: lengyel mintára az Alkotmánybíróságot kívánja eszközként használni arra, hogy kibújhasson a kötelező bírósági ítélet végrehajtása alól. A Magyar Helsinki Bizottság beadvánnyal fordult az ügyben az Alkotmánybírósághoz az emberi jogok védelme és az uniós jog tiszteletben tartása érdekében.

Kanttól a bivalytagú Dórikáig - hangoskönyv

A méltóság mázsakönyve, A Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi kalendáriuma novemberben jelenik meg. Sodró Eliza, Mácsai Pál és Kurta Niké színművészek kilenc szöveget olvastak fel a kötetből. Az írások először a 444-en működő Helsinki Figyelőben jelentek meg.

Rajzolj nekünk emberi méltóságot!

Mi fán teremnek a „lerajzolt” emberi jogok? Mi köze van a szentábrázolásoknak a kortárs könyvillusztrációkhoz? A Magyar Helsinki Bizottság felkérésére négy fiatal női képzőművész illusztrálta a civil jogvédők emberi jogi kalendáriumát. A könyv alapját a 444 egyik blogjának, a Helsinki Figyelőnek a 366 posztja képezi.

„Csak az ökör következetes, a kalendáriumszerző az nem” – podcast

Az emberi jogi gondolkodás egyidős a történelem emberével. Bár emberi jogokról csak a felvilágosodás óta beszélünk, isteni törvényekről vagy természetjogról már korábban is sok szó esett. Az emberi jogi dilemmákat pedig ott találjuk Gilgames és Enkidu kalandjaiban, az Iliászban vagy Mózes történeteiben is – mondja Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi kalendáriumának szerzője a podcastunkban. A méltóság mázsakönyve novemberben fog megjelenni, kiadásáért közösségi adománygyűjtés folyik. A könyv alapját a 444 egyik blogjának, a Helsinki Figyelőnek a 366 posztja képezi.

Egy megrázó élmény arra késztette a férfit, hogy a fogyatékossággal élők mellé álljon

Zhaslant egy éjjel egy csapat rendőr ébresztette és a terrorizmussal kapcsolatos indítékairól faggatta. A hamis bizonyíték ellenére a bíróság nyolc év börtönbüntetésre ítélte. Sok év kellett ahhoz, hogy végül kártérítésben részesüljön a szörnyű megpróbáltatásokért.

A munkáltató elbocsátja a tanárokat a szülési szabadságuk alatt, majd eltűnik

Lengyelországban a nők munkahelyi védelme valójában egy fiktív dolog. Minden ötödik nő tapasztal hátrányos megkülönböztetést a szülési szabadságról való visszatérése után. Iwona éppen ezért nem adta fel, mikor kiderült, hogy megszüntették a szerződését.

A falusiak a megbetegedések miatt szembeszállnak a mezőgazdasági vállalattal

Az ukrán falu békés nyaralóhely volt. A táj gyönyörű, a levegő pedig tiszta. Ez azonban 2011-ben megváltozott, amikor egy orosz befektető érkezett a településre. A csatornagázok szaga elviselhetetlenné vált. A szabadban száradó ruhákat is átjárta a szag. A trágya és a vegyszerek megmérgezték a vízforrásokat. Aztán egyre több ember lett beteg a környéken.

A pár a buldózerek elé állt, hogy megállítsa a pusztítást

Birhan és Tuğba arról mesél, hogy egy nap, öt évvel azután, hogy elhagyták Isztambult, kotrógépek és láncfűrészek zavarták meg brutális módon vidéki nyugalmukat.

A nők igazságot követeltek lerombolt hegyi falujukért

Az orosz hatóságok terrorellenes művelete a kis hegyi faluban azzal végződött, hogy lakhatatlanná vált a település. A helyiek a fenyegetések ellenére összefogtak és öt év elteltével végre kártérítést kaptak.

Egy férfi küzdelme az otthona megtartásáért

Baku mellett, egy nagy olajmező mellett áll egy nagy, sárga téglaház kovácsoltvas korlátokkal. A második világháború előtt épült, több generáció otthona. Alif Almanov 1968 óta büszke tulajdonosa. Alif szenvedélyesen meséli történetét, olyan mélységgel, ami súlyos sebekről árulkodik, és az is egyértelmű, hogy nem fogja feladni az igazságért folytatott harcát.

A környékbeliek összefogtak, hogy leállítsák a jogsértő megfigyelőrendszert Rotterdamban

A holland kormány kifejlesztett egy digitális felügyeleti rendszert, melynek célja a társadalombiztosítási csalások előrejelzése volt. Tavaly februárban a bíróság végül úgy ítélte meg, hogy a rendszer sérti az emberi jogok európai egyezményét. Olvasd el a teljes történetet!

December 17.: az emberi méltóság fogalmát értelmezi az Alkotmánybíróság (1991)

A kivétel nélkül minden embert megillető emberi méltóság sérthetetlensége alapjog a liberális demokráciákban. De nem csak az. Olyan jog felett álló alkotmányos elvnek és értéknek kell tekinteni, amelyből egyéb alapvető jogok következnek.

How to Care for Your Human Rights - Podcast

What have we done with our new freedoms after the transition? Are human rights still important in Eastern Europe? What explains the half-turn towards autocracy in these countries? Is there a social need for freedom, human rights, the rule of law and democracy 30 years after the regime change? András Bozóki, Thomas O. Melia, and Kim Lane Scheppele.

December 11.: kihallgatják XVI. Lajost az ellene folyó perben (1792)

Az egykori XVI. Lajos csak egyetlenegyszer szólhatott érdemben bírái előtt. Noha utóbb halálra ítélték, fellebbezési eljárás nem lehetett: másnap ment a vérpadra. Ő és majd a felesége elleni „per” is tartalmát és eredményét tekintve hasonlított a Ceaușescu házaspár ellenihez, csak több szereplővel, több patetikus gesztussal és hosszabb ideig tartott a cirkusz.

December 10.: elfogadják az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát (1948)

A háború keserű tapasztalata, a hidegháború és a nukleáris fenyegetés késztette az ENSZ tagállamait, hogy elfogadják az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A „nemzetek” deklarálták az alapjogoknak egy olyasfajta katalógusát, amelyet irányadónak tekintenek politikai berendezkedéstől, fejlettségtől, földrajzi helyzettől vagy hagyományoktól függetlenül. A nyilatkozat ösztönzést adott ahhoz is, hogy kiépüljön az emberi jogok nemzetközi garanciarendszere.

December 9.: megkezdődik a jogvédő Szergej Kovaljov pere (1975)

A XX. század egyik legjelentősebb jogvédőjének, Szergej Adamovics Kovaljovnak (1930) a bűnperét ezen a napon kezdték el tárgyalni 1975-ben, a Helsinki Záróokmány aláírásának évében. Akkor már egy éve le volt tartóztatva és kilenc évig nem szabadulhatott még.

November 29.: a „bársonyos forradalom” győzelme (1989)

A diákok békés prágai tüntetését szétveri a rendőrség 1989. november 17-én. Még aznap megalakul a Polgári Fórum (OF), amely már többpártrendszert, szabad választásokat és emberi jogokat követel. A hatalom kénytelen tárgyalni vele. 24-én lemond a teljes pártvezetés, 26-án már 750 ezres tömeg tüntet a Vencel téren, 27-én általános sztrájk, 29-én a parlament törli az alkotmányból a párt vezető szerepét.

November 25.: Povl Bang-Jensen rejtélyes halála (1959)

Povl Bang-Jensen dán politikust és diplomatát, a háború alatti antifasisztát és 1958-ig az ENSZ munkatársát halva találták Long Island-i otthonához közel. Jobb oldali halántékán golyó ütötte lyuk, zsebében búcsúlevél családjához. A rendőrség szerint öngyilkosság történt. Bang-Jensen balkezes volt, és korábban arról nyilatkozott, hogy nem áll szándékában megölni magát. Ő volt az 1956-os forradalom eltiprását kivizsgáló ENSZ-különbizottság motorja.

Bidenék a Fehér Házban. Mi fog itt változni? Podcast

Járvány, gazdasági válság, elmélyülő etnikai és politikai ellenségeskedés – leginkább ezekkel a gondokkal kell megküzdenie John Bidennek és csapatának. A megválasztott elnök azt ígéri, megerősíti „Amerika lelkét és gerincét”, a középosztályt, valamint külföldön újra kivívja országa tiszteletét, otthon pedig egységet teremt. Fehér Zoltán politológussal, Meszerics Tamás történésszel és Tábor Áron amerikanistával beszélget Ónody-Molnár Dóra újságíró.

November 21.: Voltaire születése (1694)

„Mi a türelem? Az emberiség legfőbb osztályrésze, kincse. Valamennyien gyöngék vagyunk, valamennyien tévedünk; bocsássuk meg kölcsönösen egymásnak ostobaságainkat, ez a természet legfőbb törvénye.”

November 11.: az ausztrál őslakosokat megfosztják alapvető jogaiktól (1869)

Az ausztrálok „őslakosokat védő törvénye” teremtett jogalapot a „bennszülöttek” szisztematikus és kegyetlen jogfosztásához. Ennek nyomán az állam kénye-kedve szerint lehetett például kiszakítani a családjából a „vegyes származású” gyereket jó száz éven át.

Trump a porcelánboltban? Podcast az amerikai jogállam négy évéről

Lényegileg változott-e valami az amerikai jogállami működésben Donald Trump elnöksége során? Erről beszélgetünk vendégeinkkel: Fehér Zoltán politológussal (Boston), Meszerics Tamás történésszel és Tábor Áron amerikanistával.

November 9.: leomlott a berlini fal (1989)

A fal leomlása maga volt a csoda, amihez képest fogható kevés történt az európai történelem vérzivataros évezredei alatt. Aki akkor élt, annak nem kell ezt bizonygatni, és talán azok is megéreznek valamit a szabadság kéjgázos kitöréséből, akik csak képekről, filmekből ismerhetik meg az akkor történteket.

November 6.: Bibó István elhagyja a Parlamentet (1956)

„S mit vésnek fel majd az én fejfámra? Bibó István. Élt: 1945–1948.” Szomorkás öniróniával így összegezte teljesítményét maga Bibó életútinterjújában. De ebben nem volt igaza. 1956 forradalmi napjaiban is „feltámadt”, és politikai értelemben letartóztatásáig, 1957. május 23-áig „életben maradt”.

November 2.: Vasak elsőként használja „a harmadik generációs emberi jogok” kifejezést (1977)

Szabadság, egyenlőség, testvériség. Nyugati világ, szovjet világ, harmadik világ. Emberi jogok első generációja, második generációja és harmadik generációja. Karel Vasak jogtudós arra tett kísérletet, hogy célzatuk és születési körülményeik alapján osztályozza az emberi jogokat.

November 1.: kiadják Burke Töprengések a francia forradalomról c. könyvét (1790)

Edmund Burke konzervativizmusa és a ma tán avíttasan ható arisztokratizmusa mellett az alkotmányosság szenvedélyes híve is volt. Éleslátó reakciósként már akkor feltárta a forradalom zsarnoki jellegét, amikor még kevesen látták azt.

Október 30.: János Károly átveszi az államfői hatalmat Francótól (1975)

Mióta a betegeskedő I. János Károly 2014-ben lemondott a trónjáról, egyre nagyobb botrányokba sodródik. Korrupció, kínos nőügyek, orvvadászatok híreivel kerül címlapra. Már családja és fia, a regnáló spanyol király is elhatárolódott tőle. Szánalmas pojáca lett. Így múlik el a világ dicsősége. Pedig egykoron fontos szerepet vállalt Spanyolország talpra állításában, és abban, hogy hazája a gazdag és demokratikus országok elitklubjában foglal ma helyet.

Október 28.: szétverik a prágai ellenzéki tüntetést (1989)

A független Csehszlovákia kikiáltásának 71. évfordulóján hatalmas tüntetést tartottak Prágában. A kommunista pártállam ezt kihívásnak tekintette. Jó okkal. Mert a tiltakozó, de békés tömeg emberi jogokat, szabadságot és változásokat követelt. Ezt a tüntetést még sikerült szétvernie a hatalomnak, de két hónap sem telt bele, és összeomlott a magára maradó rezsim.

Október 23.: emberi jogokat követelnek Budapest utcáin (1956)

1956 a totalitarizmus elleni elementáris lázadás volt, így a forradalom követelései szükségszerűen irányultak az emberi és polgári jogok vissza- és megszerzésére is.

Október 22.: a műegyetemi nagygyűlésen megfogalmazzák a forradalom követeléseit (1956)

A vidéki egyetemeken, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Sopronban, valamint a budapesti Műegyetemen már a forradalom kitörése előtt megfogalmazták a forradalom első számú követeléseit. Később ez utóbbi pontok lettek a legismertebbek és legfontosabbak.

Október 21.: hatályba lép az Ember és Népek Jogainak Afrikai Kartája (1986)

Már 1979-ben megfogalmazódott egy afrikai emberi jogi szerzőség gondolata. Majd az Afrikai Egységszervezet (a későbbi Afrikai Unió) égisze alatt 1981-ben megalkották és Nairobiban aláírták az Ember és Népek Jogainak Afrikai Kartáját. A szerződés 1986-ban e napon lépett hatályba, azóta ezt tekintik az emberi jogok afrikai napjának.

Október 11.: Eleanor Roosevelt születése napja (1884)

Amikor paralízises férje már nem tudott mindenhova eljutni, ahova el akart volna menni, akkor azt mondta: „én vagyok a férjem lába és szeme”, és ő ment le a bányába, autózott el az ördögszekér járta farmokra és ő rázott kezet Amerika népével. Merthogy az ő férje Franklin Delano Roosevelt volt, aki az ország történetében a leghosszabb ideig volt elnök. Eleanor Roosevelt szokatlan first ladynak számít ma is, saját politikai arcéllel és önálló politikai teljesítménnyel, amelyben központi helyet foglalnak el az emberi jogok.

Október 10.: bejelentik Kertész Imre irodalmi Nobel-díját (2002)

2002-ben az irodalmi Nobel-díjat Kertész Imrének ítélték oda. A Svéd Akadémia indoklásában szó esik a magyar író „galagonyasövényszerű”, tömör és tüskés stílusáról, intellektuális gazdagságáról, arról, hogy „lényegében egyszemélyes kisebbséget” alkot. A díj főhajtás egy sokat tapasztalt író előtt, aki „az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.

Október 9.: bejegyzik a Magyar Helsinki Bizottságot (1989)

Az egyesülési törvény volt a törvények közt a második, amelyiket 1989-ben, a „csodák évében” elfogadott az utolsó pártállami parlament. Januárban még meg sem kezdődtek az egyeztető tárgyalások a hatalom és a rendszerellenzék között, az egyesülési törvény mégis kellően szabadságpárti volt ahhoz, hogy a lehetőség nyomán gombamód jöjjenek létre egyesületek, így a Magyar Helsinki Bizottság is.

Október 5.: René Cassin születése napja (1887)

A jog és az erkölcs összekapcsolásán munkálkodott. Nehéz ügy. Bár hatalmas elméleti felkészültséggel rendelkezett, nem volt szobatudós. Egész életében a közélet sűrűjében forgolódott, mégpedig úgy, hogy pártban vagy parlamentben sohasem vállalt tisztséget. Francia volt és kozmopolita. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egyik megszövegezője és néhány évig a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságnak az elnöke is volt René Samuel Cassin.

Jogállam-e még Magyarország?

Hamarosan megjelenik az Európai Bizottság első jelentése arról, hogy milyen az EU-s tagállamokban a jogállamiság helyzete. Magyarországot Európa-szerte lassan egy évtizede bírálják a jogállam szisztematikus leépítése miatt, és bár a címben megfogalmazott kérdésre nincs egyöntetű válasz, nehezen tagadható, hogy a helyzet folyamatosan romlik. Nyolc hazai civil szervezet közös diagnózisa a magyar jogállam kritikus állapotáról.

Szeptember 27.: Jancsó Miklós születésének napja (1921)

99 éve született Jancsó Miklós filmrendező. Nem csak mesterségében számított eredeti figurának, az élet más területein is az volt.

Szeptember 9.: Mao halála (1976)

A „Nagy Kormányos” kiváló úszó volt. Még idős korában is szívesen hencegett azzal, hogy biztonsággal képes fennmaradni a vad, viharos vizeken is. Mao Ce-tung pártját jó harminc évig, országát több mint húsz évig irányította vad és viharos időkben. Mindig sikerült a felszínen maradnia. Népe megbocsátotta neki bűneit. Ha már nem is fennen lobog, mint egykor, de ma is fölöttük lebeg. Pedig egy cinikus, cezaromán zsarnok volt.

Augusztus 26.: kihirdetik az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát (1789)

A francia forradalom emberi jogi deklarációja új fejezetet nyitott az emberi jogok történetében. A nemzetgyűlés által elfogadott norma már nem valamiféle ősi (szabad embereknek dukáló elő)jogokat kér számon az államon (az uralkodón), mint például a korábbi angol jognyilatkozatok, hanem annál tovább megy. A nyilatkozat szerint „az ember természetes, elidegeníthetetlen és megszentelt jogai” mindenkit, „az emberi társadalom összes tagját” megilletik. Ez az első hatóerővel bíró jogi norma, ami egyetemesnek tekinti az emberi jogokat, amelyek bárkit megilletnek, legyen az bármelyik ország polgára. A jogszabály már az elfogadás napján hatályba lépett és ki is nyomtatták. Jó nap az ünneplésre tehát ez a mai.

Augusztus 18.: máglyahalálra ítélik Urbain Grandier plébánost a louduni „ördögperben” (1634)

Az egyik legismertebb koraújkori „mágusper” a louduni, noha a korabeliekhez képest nem volt különösképpen véres vagy kegyetlen. Egyetlen embert ítéltek máglyahalálra az eljárás végén. Igaz, ő papi személy volt. Az ügy különösen jól dokumentált, az utókornak nem csak a világi és egyházi hatóságok jegyzőkönyveire kell hagyatkoznia, hanem a dráma főszereplői is megírták a maguk testamentumait. Ráadásul az ördögűzéssel tarkított processzusnak számos tollforgató követője akadt, aki szintén közreadta élményeit. Az is kiemeli a szokványos boszorkányperek sorából, hogy itt nyilvánvalóan politikai célú koncepciós eljárásról volt szó. A szálakat maga Richelieu bíboros tartotta kézben. Az sem volt mindennapi, hogy a közvélemény jó részét sem sikerült elkábítani, sokan a tárgyalás során is biztosak voltak abban, hogy Urbain Grandier plébános ártatlan a neki felrótt vádakban.

Augusztus 14.: kiadják az Atlanti Chartát (1941)

Winston Churchill brit miniszterelnök és Franklin D. Roosevelt amerikai elnök az Új-Fundland egyik öblében lévő hadihajón kinyilvánította, hogy a II. világháború végeztével sem kívánja növelni területeit. Emellett egyéb alapelveit is megfogalmazzák a háború utáni kívánatos világrendnek. Az Atlanti Charta néven elhíresült nemzetközi egyezmény kacskaringós úton elvezet majd az ENSZ Alapokmányához, amely végeredményben lefekteti a mai nemzetközi emberi jogi garanciarendszer jogi és fogalmi alapjait.

Május 22.: az Antall-kormány programot hirdet (1990)

A szabad, demokratikus és tisztességes parlamenti választásokkal, valamint az új Országgyűlés megalakulásával közjogi értelemben 1990 tavaszán megtörtént a rendszerváltás. Megalakulhatott a koalíciós kormány, amelyet Antall József, az MDF elnöke vezetett. Az ország új vezetői előtt hatalmas feladat tornyosult. Az emberi jogok mindenesetre valóban komoly esélyt kaptak arra, hogy üresen kongó deklarációkból kikényszeríthető alapjogokká erősödjenek.(Hangos változat, podcast itt.)

Április 30.: újranyomják a Beszélő 16. számát, benne Kis János könyvrészletével (1986)

„Vannak-e emberi jogaink?” Tette fel a kérdést a nyolcvanas évek közepén Kis János (1943), a demokratikus ellenzék meghatározó alakja híres esszéjének címében. Bár a kérdést a filozófus morálfilozófiainak tekintette, az állam a gyakorlatban demonstrálta, mi is volna rá az ő közérthető válasza: a szamizdat Beszélőnek azt a számát, amiben az esszé egyik részlete megjelent, a hatóságok még a terjesztés előtt 1986. április elsején lefoglalták és bezúzták. A lapot titokban újra kellett nyomni. (Podcastunk, blogposztunk hangos változata itt hallható.)

Április 19.: az Ellenzéki Kerekasztal kezdeményezi a tárgyalást az állampárttal (1989)

A lengyel példa ragadós volt. 1989 tavaszán már mind az MSZMP, mind az ellenzék oldalán egyre több szó esett valamiféle „nemzeti érdekegyeztetésről” az egyre mélyülő politikai és gazdasági válság kezelése érdekében, illetve a demokratikus átmenet előkészítésére. Március 30-án az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) levelet írt a pártvezetésnek, hogyan képzeli a tárgyalást. Április 8-án pedig az állampárt néhány szervezettel össze is ült, de az ellenzék fő erői távol maradtak. Nem kívántak besétálni a csapdába. Április közepére azonban az is világos volt már, nincs mire várni, az ország konstruktivitást és eredményeket akar.

A Magyar Helsinki Bizottság eredményei 2016-ban

25 pontban összeszedtük, mit végeztünk 2016-ban, és a Helsinki Bizottság milyen eredményeket ért el ügyfelei és a magyar jogállam védelme, az emberi jogok érvényesülése érdekében.