A Helsinki Bizottság ügyfelei vállalják azt a gyakran jelentős személyes kockázattal járó feladatot, amelyet a mindenkori hatalommal, az erősebbel szembeni fellépés jelent.

Sok a kérdés az Európai Unió Bíróságának múlt heti ítéletéről. Összeszedtük hát, mit és miért döntött így a bíróság.

Sikert és népszerűséget nem csak a primitív propaganda hozhat. Kitartással és hozzáértéssel bonyolult kérdések is megoldhatók, nehéz érdekellentétek is kezelhetők.

Perelni vagy nem perelni: az itt a kérdés. A Magyar Helsinki Bizottság gyakorlati jogi javaslatai videókban elregélve.

Hol a határ a szükséges kellemetlenség és a megalázó bánásmód között? Milyen súlyos jogsértés esetében érdemes panaszolni a rendőri intézkedést vagy hatósági eljárást? Egyáltalán kérdés-e, hogy “milyen súlyos”? A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele úgy döntött egy számára megrázó élmény után, nem hagyja magát.

Hogyan fejezhetjük ki szabadon politikai véleményünket, ha a kormányerő közpénzmilliárdokból kiplakátolt gyűlöletüzeneteire még golyóstollal sem írhatjuk fel, hogy NEM?

Nem kérsz a kínai vagy orosz társadalomfejlődésből? Szabadságra, jólétre és biztonságra vágysz? A legkevesebb, amit meg kell ehhez tenned, hogy részt veszel az európai választásokon.

Új irányból támadja az igazságszolgáltatási szervezetrendszer függetlenségét a kormány által előterjesztett igazságügyi salátatörvény-javaslat. A Transparency International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság salátakritikája.

„Miért kellene a kormánynak egy olyan emberben megbíznia, aki meg akarja buktatni?!” — kommentálta Tarr Zoltán indoklás nélküli kirúgását Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs vezetője, aki a minap még a kormány külügyi államtitkára volt. Ez felér egy beismeréssel, és akár egy munkaügyi perben is felhasználhatná az elbocsátott munkavállaló.

Egy gimnazista pikírt krétafelirata is hozzájárulhat ahhoz, hogy a tisztességes eljáráshoz fűződő jog mérlegére kerüljenek a törvénysértő kúriai bírói kinevezések.

Dominika párja már két éve ül börtönben. A havonta beadott kérelmek ellenére csak most kaptak engedélyt arra, hogy családi beszélőn találkozzanak, ahol a gyerekek végre megölelhették, megpuszilhatták az apukájukat. Korábban csak plexifallal elválasztva találkozhatott személyesen a család.

Mi volt a nemzeti minimum 1848-ban? A szabadság, leginkább a sajtó- és szólásszabadság.

Ma van a veszélyhelyzet első kihirdetésének negyedik évfordulója. A kormány korlátlan felhatalmazásával visszaélve rengeteg olyan veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, amelyeknek semmi közük nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához.

Három hónappal a választások előtt sem tudta megmondani a Kúria, hogy kik fognak ítélkezni választási ügyekben.

Lőrincz Zoltánnak megsértették az emberi méltósághoz és jóhírnévhez fűződő jogát. Ezt mondta ki a bíróság jogerős ítéletében, miután a helyi jegyző kérte a gyámhivatalt, hogy helyezze gondnokság alá a közügyek iránt aktívan érdeklődő magyi polgárt. Ha sikerrel járt volna, akkor önállóan már nem kérhetett volna ki közadatot, nem tehetett volna közérdekű bejelentést. Nyilvános bocsánatkérést azóta sem kapott a visszaélés miatt, ezért a Kúriához fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

Péter, Pál és Ferenc bizonyosan nem voltak szentek. Különféle életeket éltek, de börtönben haltak meg mindhárman. Nem volt kegyelem.

Mi jelzi a tolerancia hiányát, illetve mi fér bele a véleményszabadságba – ha fekete ruhás tüntetők megszakítanak egy zártkörű LMBT-témájú rendezvényt nacionalista zenéket bömböltetve és homofób, megalázó szövegű molinókat lengetve, vagy ha valaki leönti az egyik ilyen molinót? Epikus történet, egyelőre lezárás nélkül.

A Magyar Helsinki Bizottság interaktív aloldala infografikákkal mutatja meg, miért van még mindig zárolva az országnak szánt uniós támogatások nagyobbik része, 21,8 milliárd euró, azaz mintegy 8300 milliárd forint.

Van-e köze Kóka József roma származásának ahhoz, hogy szénné bírságolták a rendőrök? Nehéz határozott választ adni. De az már így is látható, hogy a rendőrök mást értenek jogegyenlőségen, mint Deák Ferenc. ‌

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete vethet véget a kíméletlen hazai gyakorlatnak, amely a fogvatartottakat plexifallal választja el az őket látogató családtagjaiktól.

2017 óta önkényesen törölhetik a nyilvántartásból az elítéltek kapcsolattartóit. Például a börtön arra hivatkozhat, hogy a kapcsolattartás nem elég rendszeres vagy „nem indokolt”. Van, hogy az adatok elavulását hozzák fel, pedig nem is történt változás.

A szerb hadsereg és rendőrség összeszedte és délebbre telepítette át a magyar határon keresztül az uniós területre bejutni akaró külföldieket. A szabálytalan határátlépések száma így töredékére esett. Lecsökkent tehát a sokszor erőszakos vissza- és átkényszerítések száma is, de nem azért, mert a magyar állam jobb belátásra tért, hanem mert a szerb kormányerő választást akar nyerni. Hogy látják ezt Szerbiában? A Magyar Helsinki Bizottság úti beszámolója.

„Ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyerek” – szögezte le Sára Botond fővárosi főispán. A minisztériumi egyeztetés éppen egy koraszülött, egészségkárosodott roma kislányról folyt, akit nagyon szeretnének örökbe fogadni, történetesen évek óra itt élő külföldiek. Mégis önkényesen elvették tőlük a csecsemőt.

A kormány pocsék demokratikus és jogállami teljesítménye miatt kínos vizsgálat folyik a magyar állam ellen az Európa Tanácsban. Mindez tovább szűkíti a hazai választásos autokrácia mozgásterét.

Nándor a saját bőrén tapasztalta, mennyire nehéz szociális helyzetbe sodródhat az, akit börtönbe zárnak. Azért vállalta, hogy erről nyilvánosan beszél, hogy mások már tájékozottabbak legyenek. Adósként a börtön nem ereszt szabadulás után sem.

A legderűlátóbb forgatókönyv szerint novemberben ugyan felszabadulhat 9 milliárd eurónyi uniós pénz, de 24-25 milliárd még így befagyasztva marad, ám a kormány nem iparkodik, hogy az is kiolvadjon – derült ki a Magyar Helsinki Bizottság rendezvényén.

Szokatlanul személyes beszámolót adunk közre egy gyűlölet-bűncselekmény bírósági eljárásáról az antifasiszta pótmagánvádló szemszögéből.

A határt szabálytalanul átlépő külföldiek sokszor erőszakos visszakényszerítése az egyik legsúlyosabb emberi jogi probléma ma Magyarországon. A strasbourgi bíróság rövidesen több ilyen ügyben hirdet ítéletet. Mire számíthatunk?

A világ legnagyobb bírói szervezetétől kapott rangos elismerést az Országos Bírói Tanács. 5+1 pontban arról, miért is jutott érdemes helyre a Bírói Függetlenség Díja.

Magyarországnak rettenetesen hiányzik az a mintegy 13 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás, ami be lett fagyasztva. A kulcsszereplő a kormány, de a Kúrián is sok múlik.

Helénát és Henriket a börtön választotta el egymástól hosszú évekre. A pár bátran úgy döntött, hogy nem várnak a vőlegény szabadulásáig, így is megesküsznek, csakhogy váratlan akadályokba ütköztek. A nem mindennapi kapcsolatról és a még kevésbé mindennapi börtönesküvő szervezéséről kérdeztük a menyasszonyt.

Egy összehasonlító tanulmányból kiderül, hogy a strasbourgi ítéleteket a magyar állam hajtja végre a legrosszabb arányban az egész Európai Unióban. Ráadásul sokszor az Európai Unió Bíróságának ítéleteit sem hajtjuk végre megfelelően.

Az államnak kutyakötelessége volna minden lehetséges eszközzel segíteni a fogyatékossággal élő embereket. Ehhez képest nálunk – bár törvény tiltja – több fogyatékos embert is jogellenesen tartottak fogva. Három eset a Magyar Helsinki Bizottság és a Szabálysértési Munkacsoport ügyei közül.

Az Alkotmánybíróság hosszú ideje nem akadályozza, sőt olykor elősegíti a kormány autokratikus törekvéseit. Ha nem független a politikától az alapjogok védelme, akkor a polgárnak nincs esélye az önkényes állammal szemben.

Erősen kétséges, hogy a költségvetési bevételt növelik-e majd a megnövelt bírságok. A börtönzsúfoltságot viszont bizonyosan igen, és egyéb társadalmi károkat is okoznak.

Zsuzsa középiskolai tanár volt, de büntetett előélete miatt már sosem lehet újra az. Az élet úgy hozta, hogy édesapja ápolása miatt tartósan fizetés nélküli szabadságra kellett mennie, miközben kamasz gyermekeiről és az akkoriban munkaképtelen férjéről is egyedül kellett gondoskodnia. Miközben próbált valahogy a felszínen maradni, egy piramisjátékból eredő csalásba keveredett, amiért több évnyi börtönre ítélték.

A hazai jogállamiságra vet különösen rossz fényt az a tehetetlenkedés, ahogyan egy olyan ember ügyében jártak el, akit a bíróságok által is elismerten 12 napon át tartottak fogva jogtalanul. Végül az Alkotmánybíróság sem látott lehetőséget a kártalanítására.

Nem számít „perlekedési tébolynak”, ha közadatot kérünk ki a hivataltól. Az viszont kirívó jogsértés, ha erre hivatkozva a jegyző gondnokság alá vételünket kezdeményezi – derült ki egy perben, amit a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nyert meg.

Vitányi László hét év után szabadult. Ott voltunk az első szabad perceiben. Barátai várták. Szülei már nem tudták megvárni, így első útja a temetőbe vezetett, ahol leróhatta kegyeletét.

2022-ben 3 hónap alatt 30 fogvatartott kért engedélyt rövid intézetelhagyásra, ám csak egyetlen fogvatartottnak engedélyezték. Ő 20 napot töltött a börtöntől távol, holott a törvényi maximum évente legfeljebb 15 nap.

Míg pénzügyőrök egy része jelentős „fegyverpénzt” kapott 2022 elején, addig az ugyanazt a munkát végző kollégáik egyetlen fillért sem. De múlhat-e egy állami juttatás kifizetése azon, hogy valaki Baranyában vagy Tolnában teljesít szolgálatot?

Az Európai Unió egészének szüksége van egy új és hatékony menekültügyi rendszerre, amelyben azok, akiknek védelemre van szükségük, megkapják azt, akiknek pedig nem, azokat rendezett, emberséges eljárások keretében lehet ténylegesen hazaküldeni.

Mind a menedékkérőket, mind az ő civil segítőiket olyan rendelkezések sújtják hazánkban, amelyek igazságtalanok, embertelenek és jogerős nemzetközi ítéletek mondják ki róluk, hogy jogsértőek. Ma van a nemzetközi menekültnap.

Tavaly egy év alatt minden eddiginél többel, 19,1 millióval emelkedett a menekültek száma a világban – állapítja meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Global Trends 2022 éves jelentése. A növekedés legnagyobb részét az ukrán és afgán menekülők adták. A növekedés üteme eddig idén sem csökkent, az ENSZ becslése szerint már 110 millió menekülő felett járunk.

Videofelvétel ellenére sem látta bizonyítottnak a bíróság, hogy rendőrök bántalmaztak egy férfit, aki később meghalt. Az ügyész még a tárgyaláson bejelentette, hogy fellebbeznek. Aztán most a főnöke megírta a bíróságnak, hogy mégsem.

A kormány a börtönzsúfoltság csökkentését abszurd lépéssel próbálja megoldani. Miután az egyre szigorúbb büntetőpolitikával büszkélkedett és a migráció elleni harcról kommunikált, többszáz külföldi embercsempészt engedett ki a börtönből, ami kártékony és veszélyes is.

Szabad-e kordont bontani nekem vagy egy parlamenti képviselőnek? Megengedett védekezni a könnygáz ellen? Számos gyülekezési joggal és rendőri intézkedéssel kapcsolatos kérdést tettek fel ügyvédeinknek a Karmelitánál történtek után, ahol május 3-án tüntetők csaptak össze rendőrökkel. A héten folytatódik a státusztörvény és a rendőri túlkapások elleni tiltakozás. Ezért is fontos, hogy a résztvevő diákok képben legyenek a jogaikkal és a rájuk vonatkozó szabályokkal.

Mit jelent a mai kordon jogszerűségére nézve a két és fél évvel ezelőtti helyzetről szóló jogerős ítélet?‌

A Magyar Helsinki Bizottság eljárási kegyelmi kérvényhez készített mintát a tüntetőknek, akik ellen büntetőeljárás indult a Miniszterelnökség környékét lezáró kordon megbontása miatt.

Mit tehetsz, ha nyugdíjas korú anyukádat börtönbe zárják? És fogva tartott anyaként és nagymamaként te mit teszel azért, hogy büntetésed ne dúlja fel a családodat? A rab anyával kicsit börtönbe kerülnek gyerekei, unokái is. Eta és Mónika, anya és lánya párhuzamos története.