Elbukott a kormány szabotálási kísérlete. Végre kell hajtania az Európai Unió Bíróságának ítéletét. Nem kényszeríthet vissza válogatás nélkül minden menekülőt Szerbiába. A kormány mégis azt harsogta világgá, hogy megkapta, amit kért az Alkotmánybíróságtól. Igaz, kapott valamit, de nem egészen azt, ami kért.
Az ügyészség megszüntette a nyomozást egy nyilvánvaló gyűlölet-bűncselekményügyben. Pedig két elkövető nevét egy ismeretlen szemtanú már a bántalmazás napján bejelentette telefonon. Ők maguk sem tagadták, hogy ott voltak a bűncselekmény helyszínén. Ráadásuk egyikük terhelő vallomást tett a másikra.
Gáspár, Menyhért és Boldizsár három különböző sors, három különféle karakter. Abban mégis hasonlítanak, hogy mindhárman éveket húztak le elítéltként hazai börtöneinkben. Itt szerzett tapasztalataik is megegyeznek sokezernyi fogva tartott társukéval. Az azonban ritka dolognak számít, hogy a sokszor keserű élményeiket megosszák a szélesebb közönséggel is.
Vicces szövegeket ragasztott a kormány gyűlöletplakátjaira a Kétfarkú Kutyapárt két pécsi aktivistája. Legalábbis ezzel gyanúsítja őket a rendőrség. A nyomozás tele van szokatlan dolgokkal: a gyanúsítottaknál házkutatás is volt, a nyomozást olyan rendőr vezeti, aki egyébként gyilkosságoknál szokott eljárni. Mintha a bolhából elefántot akarnának csinálni.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) főtanácsnoka ma ismertette az indítványait azokban a perekben, amit a magyar és a lengyel kormány indítottak az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szemben a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban. A főtanácsnok azt javasolja, hogy az uniós bíróság utasítsa el Budapest és Varsó keresetét. Most elmondjuk, mire számíthatunk, ha az eddig csigatempó felgyorsul, és végre működni kezd az új uniós lopáselhárító.
Rendőrök úgy emeltek ki, fektettek földre és bilincseltek meg egy 57 kilós asszonyt, hogy az egyik karja gyakorlatilag kitört vállból, a másik meg könyöknél eltörött. Az eset nem 2006 forró őszén történt Budapesten, hanem pár éve egy vidéki városban. „Magdolna” most kameránknak mondja el, mit tettek vele.
Minden tizenkettedik magyar elítélt nő. A férfi fogvatartottakat sújtó hiányok őket még inkább veszélyeztetik. Ráadásul speciális problémákkal is meg kell küzdeniük. A WHO tájékoztatása szerint a börtönben lévő nők 80 százaléka szenved valamilyen mentális betegségben és küzd pszichés problémákkal. Gyakoribb köztük az önkárosítás és az öngyilkosság. Ez nagyjából az itt fogva tartott ezer magyar nőre is igaz.
Rendkívül fontos döntés várható holnap az Európai Unió Bírósága előtt a bíróságok függetlensége tárgyában. A döntés az unió egésze számára jelentős, Magyarországra nézve azonban konkrét következményekkel is járhat. A luxembourgi testület egy magyar bíró kérdései nyomán a 2012-es igazságügyi reform legégetőbb problémáival is foglalkozhat, többek között a bírói álláspályázatok indokolatlan érvénytelenítésének töretlen gyakorlatával.
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy uniós jogba ütközik a menedékkérők válogatás nélküli visszakényszerítése Szerbiába. A kormány újabb jogsértéssel válaszolna a helyzetre: lengyel mintára az Alkotmánybíróságot kívánja eszközként használni arra, hogy kibújhasson a kötelező bírósági ítélet végrehajtása alól. A Magyar Helsinki Bizottság beadvánnyal fordult az ügyben az Alkotmánybírósághoz az emberi jogok védelme és az uniós jog tiszteletben tartása érdekében.
„A Helsinki Bizottság nevű Soros-szervezet a hazai és lengyel jogállamiság helyzetéről tarthat előadást az amerikai kongresszusban” – adta hírül az önképe szerint „pártoktól független, objektív” közmédia. A hír igaz: eltekintve attól, hogy a Helsinki Bizottság nem Soros szervezete, hanem magáé a Kongresszusé, így nem előadást tart ma a Kongresszusban, hanem meghallgatást.
A méltóság mázsakönyve, A Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi kalendáriuma novemberben jelenik meg. Sodró Eliza, Mácsai Pál és Kurta Niké színművészek kilenc szöveget olvastak fel a kötetből. Az írások először a 444-en működő Helsinki Figyelőben jelentek meg.
Mi fán teremnek a „lerajzolt” emberi jogok? Mi köze van a szentábrázolásoknak a kortárs könyvillusztrációkhoz? A Magyar Helsinki Bizottság felkérésére négy fiatal női képzőművész illusztrálta a civil jogvédők emberi jogi kalendáriumát. A könyv alapját a 444 egyik blogjának, a Helsinki Figyelőnek a 366 posztja képezi.
Az emberi jogi gondolkodás egyidős a történelem emberével. Bár emberi jogokról csak a felvilágosodás óta beszélünk, isteni törvényekről vagy természetjogról már korábban is sok szó esett. Az emberi jogi dilemmákat pedig ott találjuk Gilgames és Enkidu kalandjaiban, az Iliászban vagy Mózes történeteiben is – mondja Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi kalendáriumának szerzője a podcastunkban. A méltóság mázsakönyve novemberben fog megjelenni, kiadásáért közösségi adománygyűjtés folyik. A könyv alapját a 444 egyik blogjának, a Helsinki Figyelőnek a 366 posztja képezi.
Különleges büntetőper tárgyalása indul holnap. A vádlott egy ma 35 éves férfi, akit 13 éves korától kezdve többször szexuálisan molesztált a papja. Ez már akkor is gyermek ellen elkövetett szexuális erőszaknak számított, amit külön súlyosított, hogy Balázs atya, az akkori kispap mindezt egy rábízott gyerek sérelmére követte el. Ő a világi büntetőjog értelemében mégis büntetlen maradt, büntetés most egykori áldozatát, Pető Attilát fenyegeti.
Olyan menekülteknek és bevándorlóknak az alkotásait mutatja be a józsefvárosi kiállítás, akiknek az első menedékük saját képzeletük volt. Az már a mi dolgunk, hogy ne csak ecsetet és vásznat kapjanak tőlünk, hanem valódi esélyt az emberhez méltó életre.
„Ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbítottak szerződést, és utasították el álláspályázatát egy kismamának az egyik országos állami szervnél. A dolgozó nő elsőfokon elbukta a perét, de most a Kúria jogerősen kimondta: a munkaadó megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jogát. A nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Abouzar Soltani és 12 éves fia, Armin 988 nap után kapott menedékjogi védelmet Magyarországon. Ebből 553 napot töltöttek jogellenesen fogva tartva a röszkei tranzitzónában. Kivételes történet az övék. Mégis sok általános tanulsággal szolgál arról, hogyan működik nálunk a menekültügyi rendszer, mennyire érvényesülhet az Alaptörvényünkbe is belefoglalt menedékjog.
Béla bekerülése óta a család Katalin fizetéséből él, ami fedezi azt is, hogy telefonon tudják tartani a kapcsolatot. A telefonálás költsége, ha mobilszámot hív, 75 forint percenként. Ha él a számára biztosított heti összesen 65 perc telefonálási lehetőséggel, az hetente 4875 forint, ami egy hónapra 19500 forintba kerül.
Zhaslant egy éjjel egy csapat rendőr ébresztette és a terrorizmussal kapcsolatos indítékairól faggatta. A hamis bizonyíték ellenére a bíróság nyolc év börtönbüntetésre ítélte. Sok év kellett ahhoz, hogy végül kártérítésben részesüljön a szörnyű megpróbáltatásokért.
A TEK elfogott és „ártalmatlanná tett” egy pszichotikus beteget, aki ráijesztett szomszédaira. Az akcióba majdnem belehalt férfit a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a büntetőeljárásokban. Elmondjuk, miért.
Lengyelországban a nők munkahelyi védelme valójában egy fiktív dolog. Minden ötödik nő tapasztal hátrányos megkülönböztetést a szülési szabadságról való visszatérése után. Iwona éppen ezért nem adta fel, mikor kiderült, hogy megszüntették a szerződését.
Az ukrán falu békés nyaralóhely volt. A táj gyönyörű, a levegő pedig tiszta. Ez azonban 2011-ben megváltozott, amikor egy orosz befektető érkezett a településre. A csatornagázok szaga elviselhetetlenné vált. A szabadban száradó ruhákat is átjárta a szag. A trágya és a vegyszerek megmérgezték a vízforrásokat. Aztán egyre több ember lett beteg a környéken.
Holnap tartják a Budapest Pride felvonulást, amelynek idők során szimbolikus helyszínévé vált az Andrássy út. Idén azonban nem képezheti a hivatalos útvonal részét, mert nyíltan homo- és transzfób, uszító és gyűlölködő csoportok előre kitervelten és visszaélésszerű eljárás eredményeként kiszorították a rendezvényt az eddigi felvonulások gerincét képező sugárútról.
A homofób propagandatörvény ellen felszólalt többek között az Európa Tanács emberi jogi biztosa, európai uniós tagállamok és számos magyar civil szervezet. Egyvalaki, akinek pedig az Alaptörvény szerint is az alapjogok védelme lenne a feladata, hallgatott: a magyar ombudsman.
A kelet-európai meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű, interszex és queer mozgalmaknak nincsenek tankjaik, nekik csak történeteik és érveik vannak ahhoz, hogy kivívják a többségi társadalmak elfogadást és a nekik is kijáró egyenlőséget heteroszexuális honfitársaikkal. Ehhez erős koalíciókra van szükség.
Aggasztó döntés született az Alkotmánybíróságon a veszélyhelyzet idején elrendelt általános gyülekezési tilalom alkotmányosságáról. A döntés jól mutatja, hogy a kormányhű tagokkal feltöltött testület még kirívó jogsértés esetén sem hajlandó szembefordulni a hatalommal, és mindent megtesz annak érdekében, hogy kiszolgálja a politikai elvárásokat.
A 2020. augusztus 9. óta tartó belorusz tiltakozássorozat és a tüntetések nem csak Lukasenka elnök elzavarásáról, de nemzetépítésről is szólnak. Arról, hogy az ország története során először az új, a 21. századi belorusz politikai közösségben végre helyet kapnak-e a meleg, leszbikus, transzexuális, interszexuális és queer emberek is.
Birhan és Tuğba arról mesél, hogy egy nap, öt évvel azután, hogy elhagyták Isztambult, kotrógépek és láncfűrészek zavarták meg brutális módon vidéki nyugalmukat.
Az orosz hatóságok terrorellenes művelete a kis hegyi faluban azzal végződött, hogy lakhatatlanná vált a település. A helyiek a fenyegetések ellenére összefogtak és öt év elteltével végre kártérítést kaptak.
Diszkriminációhoz vezethet, ezért felül kell vizsgálni az Alaptörvény tavaly decemberben elfogadott kilencedik módosítását, amit előzetes társadalmi konzultáció nélkül fogadtak el, állapította meg a Velencei Bizottság.
A Magyar Helsinki Bizottság menekülő ügyfelét minden vizsgálat és személyes körülményei figyelembevétele nélkül zsuppolták vissza Szerbiába. Öt év alatt 72 ezer esetben történt ilyen. Csütörtökön arról is döntenek a strasbourgi bírák, hogy az ún. „visszakényszerítések” vajon kollektív kiutasításnak számítanak-e, mert ha igen, akkor végre meg kell szüntetni ezt a rendőrállami gyakorlatot.
Alkalmatlanná nyilvánította a főnöke azt a bírónőt, aki korábban az Európai Unió Bíróságához fordult, mert úgy vélte, uniós jogot sérthetnek az egyik törvény rendelkezései. Az ügy arra világít rá, hogy az ítélkező bírók mennyire kiszolgáltatottak a nyomásgyakorlásnak, és milyen könnyű a szervezeten belülről aláásni a függetlenségüket.
Decemberben mondta ki az Európai Unió Bírósága, hogy a visszakényszerítések is az uniós jogba ütköznek. Hét hónap alatt azonban semmit sem változtatott a gyakorlatán az Orbán-kormány, ezért még az uniós határőrizeti ügynökség is felfüggesztette itteni tevékenységét. Csütörtökön a strasbourgi bíróság hirdet ítéletet arról, mennyiben egyeztethető össze a hazai rendőrállami gyakorlat az Emberi jogok Európai Egyezményével. Eddig több mint 72 ezer visszakényszerítést regisztrált a rendőrség. Kérdezz-felelek.
Baku mellett, egy nagy olajmező mellett áll egy nagy, sárga téglaház kovácsoltvas korlátokkal. A második világháború előtt épült, több generáció otthona. Alif Almanov 1968 óta büszke tulajdonosa. Alif szenvedélyesen meséli történetét, olyan mélységgel, ami súlyos sebekről árulkodik, és az is egyértelmű, hogy nem fogja feladni az igazságért folytatott harcát.
A holland kormány kifejlesztett egy digitális felügyeleti rendszert, melynek célja a társadalombiztosítási csalások előrejelzése volt. Tavaly februárban a bíróság végül úgy ítélte meg, hogy a rendszer sérti az emberi jogok európai egyezményét. Olvasd el a teljes történetet!
A devecseri romák szembeszállnak a tétlenséggel, amit a rendőrség tanúsított a rasszista támadás során.
A szólásszabadságot és a gyermekjogokat is súlyosan korlátozná a kormány az új, az orosz homofób propagandatörvényre hasonlító szabályozással, amivel betiltja az iskolai LMBTQI témájú felvilágosító programokat és társadalmi célú reklámokat. Civil szervezetek hívására hétfőn sok ezren tüntettek a Kossuth téren az ellen, hogy a kormányerő a pedofilellenes törvényt összemossa a melegek és a transzneműek jogfosztásával. A hétfői tüntetésen beszédet mondott Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza is. Íme, beszéde.
A kormány 2021. május végétől enyhített az egész világon példa nélküli, több, mint fél éven át fenntartott és súlyos szankciókkal kikényszerített totális gyülekezési tilalmon. Noha a tilalom már nem teljes, a korlátozás továbbra is önkényes. Töltsd le tájékoztatónkat a korlátozásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról!
A Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE), amelynek tagja a Magyar Helsinki Bizottság is, hiánypótló kutatást készített: a fogvatartottak kapcsolattartását vizsgálta általában és az elmúlt évben. A BVOP közleményt adott ki a jelentéssel kapcsolatos kifogásairól.
Törvényt sértettek a váci rendőrök, amikor „ruházat-átvizsgálás” címén alsóneműre vetkőztettek egy bagi roma nőt. Azzal gyanúsították, hogy lopott, holott hamar kideríthető lett volna, hogy semmi köze nem volt a bűncselekményhez.
Július 24-én lesz az idei Pride felvonulás Budapesten. A homofób provokátorok azonban igyekeznek megzavarni a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű emberek és a velük szolidaritást vállalók békés menetét. A Kúria minapi hibás ítélete a gyűlölködő rendzavarók pártjára állt. Pedig a gyülekezési jogot sem lehet rendeltetésével ellentétesen gyakorolni, amivel a szélsőjobbosok már előre kérkednek.
175 napja van Magyarországon általános tilalom a tüntetésekre. A tüntetések minden formájára. A vírus szempontjából biztonságos tüntetésekre is. A kétfős tüntetésekre is. Az autós tüntetésekre, a biciklis tüntetésekre is. Nem a totális tiltás a megoldás.
Az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette azt a szabályozást, amely csak nagyon szűk körben teszi lehetővé a bírói álláspályázatokat elbíráló döntések felülvizsgálatát. Az Országgyűlés szeptemberig módosíthatja törvényt. Azaz legalább őszig maradhatnak a szabálytalanul elbírált pályázatok jogkövetkezmények nélkül, így akár olyan bírák is kinevezést kaphassanak, akik egyébként rangsorban hátrább kerültek. Ez eddig sem csupán elméleti lehetőség volt. Az alábbi eset is jól mutatja ezt: egyetlen bírói pályázónál is négyszer hagyták figyelmen kívül a pontozást.
A börtönszemélyzetnek csak a 42%-a van beoltva. A rabok közül senki. A járványügyi szempontból indokolhatatlan késlekedésnek már most is súlyos következményei vannak. Tegnap végre elkezdték a fogvatartottak oltását.
Készül az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése. Ehhez szolgáltatott együtt anyagot az Európai Bizottság kérdéssorára válaszolva nyolc magyar civil szervezet. A tavalyi (első) jogállamisági jelentés Magyarországra vonatkozó megállapításaihoz képest a helyzet a civil szervezetek szerint majdnem minden tekintetben tovább romlott. A kormányerő a járványhelyzetet kihasználva tovább erősítette eddig is hegemón helyzetét. A civil szervezetek 2020. március eleji közös jelentését szemlézzük.
Csak egy jogállami forradalom árán lehetne visszaszerezni azt az óriási állami vagyont, amit jelenleg közalapítványokba ment át a kormány. - Ha többet szeretnél tudni a súlyos ezermilliárdok sorsáról, hallgasd meg a legutóbbi Helsinki hangadó adásunkat!
Ugyan a lakosság körében már hetek óta zajlik a kockázati csoportba nem tartozók oltása, a börtönökben még senki nem kapott oltást, holott a fertőzés veszélye itt nagyobb. Még az idős vagy beteg rabok sem kaphatták meg a vakcinát. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság panaszmintát készített, amelynek segítségével az ügyészségen tehetnek panaszt a fogvatartottak.
A luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróság (EUB) főtanácsnoka múlt héten egyértelművé tette, hogy hiába teszi lehetővé a hazai szabályozás és hiába született már ilyen ítélet, de annak megítélésben, hogy egy magyar bíró EUB-hoz intézett megkeresése elfogadhatatlan-e, csak egyetlen fórum dönthet jogszerűen, és ez maga az EUB. A főtanácsnoki indítvány mind az uniós jog hazai alkalmazhatóságát, mind a magyar bírák függetlenségét közvetlenül érinti.
Csúcs Zsombor ügye Kőbányán indult, Strasbourgig jutott. Az akkor 23 éves egyetemistát egy el nem követett szabálysértésért állították elő. A rendőrök számos sérülést okoztak neki, szidalmazták és bilincsbe verték. Itthon az ügyészség nem talált bizonyítékot a bántalmazására. Nem talált, mert a kellő nyomozati cselekményeket nem végezte el. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele a strasbourgi bírósághoz fordult, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig igazat adott neki. Most elmondja, mi is történt vele.
A miniszterelnök lojális embere lett a Kúria második számú vezetője. Patyi Andrást hat évre nevezték ki a Kúria elnökhelyettesének. Varga Zs. Andráshoz, a Kúria jelenlegi elnökéhez hasonlóan Patyi sem egy hosszú bírói életpálya után került a bírósági szervezet csúcsára. Viszont többször adta jelét a kormány iránti elkötelezettségének. Összefoglaló Patyi András pályafutásának a Kúria elnökhelyettesi kinevezése szempontjából fontos állomásairól.