Vissza a jövőbe

Ki mondaná ki rabruhában a boldogító igent?

Helénát és Henriket a börtön választotta el egymástól hosszú évekre. A pár bátran úgy döntött, hogy nem várnak a vőlegény szabadulásáig, így is megesküsznek, csakhogy váratlan akadályokba ütköztek. A nem mindennapi kapcsolatról és a még kevésbé mindennapi börtönesküvő szervezéséről kérdeztük a menyasszonyt.

“Azt mondták minden látogatás után, hogy olyan vagyok, mint akinél becsavarták a villanykörtét”

Zsuzsa középiskolai tanár volt, de büntetett előélete miatt már sosem lehet újra az. Az élet úgy hozta, hogy édesapja ápolása miatt tartósan fizetés nélküli szabadságra kellett mennie, miközben kamasz gyermekeiről és az akkoriban munkaképtelen férjéről is egyedül kellett gondoskodnia. Miközben próbált valahogy a felszínen maradni, egy piramisjátékból eredő csalásba keveredett, amiért több évnyi börtönre ítélték.

Gondnoksági tébolyban szenvedő hivatal

Nem számít „perlekedési tébolynak”, ha közadatot kérünk ki a hivataltól. Az viszont kirívó jogsértés, ha erre hivatkozva a jegyző gondnokság alá vételünket kezdeményezi – derült ki egy perben, amit a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nyert meg.

11 mellbevágó adat a világ menekültügyi helyzetéről

Tavaly egy év alatt minden eddiginél többel, 19,1 millióval emelkedett a menekültek száma a világban – állapítja meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Global Trends 2022 éves jelentése. A növekedés legnagyobb részét az ukrán és afgán menekülők adták. A növekedés üteme eddig idén sem csökkent, az ENSZ becslése szerint már 110 millió menekülő felett járunk.

Az állam cserben hagyta az áldozatot

Videofelvétel ellenére sem látta bizonyítottnak a bíróság, hogy rendőrök bántalmaztak egy férfit, aki később meghalt. Az ügyész még a tárgyaláson bejelentette, hogy fellebbeznek. Aztán most a főnöke megírta a bíróságnak, hogy mégsem.

A kormány eszközként játszik a büntetőjoggal, amikor szélnek ereszti a külföldi embercsempészeket

A kormány a börtönzsúfoltság csökkentését abszurd lépéssel próbálja megoldani. Miután az egyre szigorúbb büntetőpolitikával büszkélkedett és a migráció elleni harcról kommunikált, többszáz külföldi embercsempészt engedett ki a börtönből, ami kártékony és veszélyes is.

Kérdezz-felelek a tüntetésekről és rendőri intézkedésekről

Szabad-e kordont bontani nekem vagy egy parlamenti képviselőnek? Megengedett védekezni a könnygáz ellen? Számos gyülekezési joggal és rendőri intézkedéssel kapcsolatos kérdést tettek fel ügyvédeinknek a Karmelitánál történtek után, ahol május 3-án tüntetők csaptak össze rendőrökkel. A héten folytatódik a státusztörvény és a rendőri túlkapások elleni tiltakozás. Ezért is fontos, hogy a résztvevő diákok képben legyenek a jogaikkal és a rájuk vonatkozó szabályokkal.

Ha börtönben ülsz, jobb, ha elfelejted az életveszélyes allergiádat – videó

A Magyar Helsinki Bizottság csontsovány ügyfele testsúlya közel negyedét veszítette el fogvatartása során. A büntetés-végrehajtás képtelen megfelelő élelmezést biztosítani a súlyosan beteg nőnek. Ehhez képest ide-oda szállítgatják. Az igazságszolgáltatás szereplői széttárják karjukat: nem tudnak segíteni. Pedig csak ők tudnak.

"Hamarabb látogathattunk meg egy portugál börtönt, mint egy magyart"

Intimszoba, fegyvertelen felügyelők, kézműves foglalkozások. Kovács Petra és Krámer Lili kriminológusok, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai, meglátogattak egy portugál női börtönt – ezzel kapcsolatban mesélnek itthon elképzelhetetlen sajátságokról, a portugál börtönrendszerről, a magyar és portugál intézmények közötti különbségekről.

A szegénységet nem lehet rács mögé dugni

Nagyságrendekkel könnyebb és sokkal gyorsabban lehet börtönbe kerülni, ha valaki már eleve a társadalom perifériáján él. Még csak bűnt sem kell elkövetni hozzá, elegendő a szabálysértés legenyhébb formája is. Ilyet már biztosan mindannyian elkövettünk – valószínűleg következmények nélkül. Miért büntetik mégis azokat az élethelyzeteket, amikre a szociális ellátórendszernek kellene válaszolnia?

Önkényesen korlátoztak egy egyedül tiltakozó gimnazistát a rendőrök a határvadászok avatóünnepségén

Tavaly szeptemberben határvadászokat avattak Budapesten. 16 éves ügyfelünk úgy szeretett volna tiltakozni a kormány bevándorlásellenes politikájával szemben, hogy az avatáson ünnepi beszédet mondó miniszterelnök által is jól látható helyen krétával felírja az aszfaltra: „Ha a határon vadászni kell, ki a vad?”

Hiába videó a három ökölcsapásról, mégis felmentették a rendőröket

X. Y. rendőr törzsőrmester „három közepes erejű ütést mért a kisbusz belsejében néhai Makula István Károly fejére” – így értelmezte az ügyész azt a videót, aminek meghatározó szerepe volt az X. Y. és társa elleni büntetőperben. A katonai bíró azonban nem találta bizonyíthatónak a bűncselekményt. Az ügyész fellebbezett. A Magyar Helsinki Bizottság szerint helyesen tette.

Így gondozd lejárató kampányodat!

A kormány propagandagépezete olajozottan működik: megtekerik, szalad. Matusik Tamás és Vasvári Csaba bírákat, az Országos Bírói Tanács tagjait így lehetett hivatásuk és az ország elárulóiként lejáratni, az új amerikai nagykövetet pedig a pokol helytartójaként beállítani. Tantörténet.

"Te mint családtag a büntetés-végrehajtás szemében ugyanaz vagy, mint aki bent van"

Nehéz elképzelnünk, hogy valaha börtönbe kerülhetünk mi magunk vagy egy családtagunk. Interjúalanyaink családját ugyanilyen váratlanul érte, amikor az anyát megvádolták. Az első naptól kezdve arra koncentrált, hogy a büntetése idejét épségben átvészelje. Nem volt könnyű dolga se neki se a családjának, akik hazavárták, és igyekeztek támogatni őt. Úgy érezték, mindannyian büntetésben vannak. A megrendítő családi történetet az érintettek mesélik el saját szavaikkal.

A reményt nem lehet eldózerolni sem

Van, ahol az élet még kegyetlenebb, mint a menekülttáborokban, de sok menekülőnek az elhagyott, jéghideg, romos házak mégis esélyt jelentenek. Reményt adnak a teljes reménytelenséghez képest. Pontosabban adtak, mert a magyar határnál lévő hajlékokat éppen most dózerolják le Szerbiában.

Kiket is támadott meg a lakájmédia? Bírósági tanúságtételek

– Ennek a pernek olyan funkciója is van, hogy dokumentáljuk, mi történik ebben az országban – mondta a Figyelő-per egyik felperese. Ő is egyike volt azoknak, akik személyesen is el akarták mondani, mit is jelentett felkerülni a „Soros-zsoldosok” feketelistájára. És ehhez képest mivel foglalkozik a civil jogvédő vagy az egyetemi oktató.

Hiányzik az egyik lába, de a rendőrség szerint ettől még nem fogyatékkal élő

Horváth Zoltán valóban stramm férfi. Csakhogy nyolc éve amputálták az egyik lábát. A rendőrök akkor állították elő, amikor egy elzárással is büntethető közlekedési szabálysértést követett el. Horváth tudja, hogy hibázott, ezt már a helyszínen is elismerte, végig együttműködő volt. A rendőrök mégis három napig tartották fogva, noha fogyatékkal élőt egyáltalán nem lehetne elzárni szabálysértésért. Horváth beperelte őket. A rendőrség most arra hivatkozik, hogy a végtaghiányos férfi nem is fogyatékos.

Tovább a múltba