A 2020. augusztus 9. óta tartó belorusz tiltakozássorozat és a tüntetések nem csak Lukasenka elnök elzavarásáról, de nemzetépítésről is szólnak. Arról, hogy az ország története során először az új, a 21. századi belorusz politikai közösségben végre helyet kapnak-e a meleg, leszbikus, transzexuális, interszexuális és queer emberek is.
Birhan és Tuğba arról mesél, hogy egy nap, öt évvel azután, hogy elhagyták Isztambult, kotrógépek és láncfűrészek zavarták meg brutális módon vidéki nyugalmukat.
Az orosz hatóságok terrorellenes művelete a kis hegyi faluban azzal végződött, hogy lakhatatlanná vált a település. A helyiek a fenyegetések ellenére összefogtak és öt év elteltével végre kártérítést kaptak.
Diszkriminációhoz vezethet, ezért felül kell vizsgálni az Alaptörvény tavaly decemberben elfogadott kilencedik módosítását, amit előzetes társadalmi konzultáció nélkül fogadtak el, állapította meg a Velencei Bizottság.
A Magyar Helsinki Bizottság menekülő ügyfelét minden vizsgálat és személyes körülményei figyelembevétele nélkül zsuppolták vissza Szerbiába. Öt év alatt 72 ezer esetben történt ilyen. Csütörtökön arról is döntenek a strasbourgi bírák, hogy az ún. „visszakényszerítések” vajon kollektív kiutasításnak számítanak-e, mert ha igen, akkor végre meg kell szüntetni ezt a rendőrállami gyakorlatot.
Alkalmatlanná nyilvánította a főnöke azt a bírónőt, aki korábban az Európai Unió Bíróságához fordult, mert úgy vélte, uniós jogot sérthetnek az egyik törvény rendelkezései. Az ügy arra világít rá, hogy az ítélkező bírók mennyire kiszolgáltatottak a nyomásgyakorlásnak, és milyen könnyű a szervezeten belülről aláásni a függetlenségüket.
Decemberben mondta ki az Európai Unió Bírósága, hogy a visszakényszerítések is az uniós jogba ütköznek. Hét hónap alatt azonban semmit sem változtatott a gyakorlatán az Orbán-kormány, ezért még az uniós határőrizeti ügynökség is felfüggesztette itteni tevékenységét. Csütörtökön a strasbourgi bíróság hirdet ítéletet arról, mennyiben egyeztethető össze a hazai rendőrállami gyakorlat az Emberi jogok Európai Egyezményével. Eddig több mint 72 ezer visszakényszerítést regisztrált a rendőrség. Kérdezz-felelek.
Baku mellett, egy nagy olajmező mellett áll egy nagy, sárga téglaház kovácsoltvas korlátokkal. A második világháború előtt épült, több generáció otthona. Alif Almanov 1968 óta büszke tulajdonosa. Alif szenvedélyesen meséli történetét, olyan mélységgel, ami súlyos sebekről árulkodik, és az is egyértelmű, hogy nem fogja feladni az igazságért folytatott harcát.
A holland kormány kifejlesztett egy digitális felügyeleti rendszert, melynek célja a társadalombiztosítási csalások előrejelzése volt. Tavaly februárban a bíróság végül úgy ítélte meg, hogy a rendszer sérti az emberi jogok európai egyezményét. Olvasd el a teljes történetet!
A devecseri romák szembeszállnak a tétlenséggel, amit a rendőrség tanúsított a rasszista támadás során.
A szólásszabadságot és a gyermekjogokat is súlyosan korlátozná a kormány az új, az orosz homofób propagandatörvényre hasonlító szabályozással, amivel betiltja az iskolai LMBTQI témájú felvilágosító programokat és társadalmi célú reklámokat. Civil szervezetek hívására hétfőn sok ezren tüntettek a Kossuth téren az ellen, hogy a kormányerő a pedofilellenes törvényt összemossa a melegek és a transzneműek jogfosztásával. A hétfői tüntetésen beszédet mondott Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza is. Íme, beszéde.
A kormány 2021. május végétől enyhített az egész világon példa nélküli, több, mint fél éven át fenntartott és súlyos szankciókkal kikényszerített totális gyülekezési tilalmon. Noha a tilalom már nem teljes, a korlátozás továbbra is önkényes. Töltsd le tájékoztatónkat a korlátozásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról!
A Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE), amelynek tagja a Magyar Helsinki Bizottság is, hiánypótló kutatást készített: a fogvatartottak kapcsolattartását vizsgálta általában és az elmúlt évben. A BVOP közleményt adott ki a jelentéssel kapcsolatos kifogásairól.
Törvényt sértettek a váci rendőrök, amikor „ruházat-átvizsgálás” címén alsóneműre vetkőztettek egy bagi roma nőt. Azzal gyanúsították, hogy lopott, holott hamar kideríthető lett volna, hogy semmi köze nem volt a bűncselekményhez.
Július 24-én lesz az idei Pride felvonulás Budapesten. A homofób provokátorok azonban igyekeznek megzavarni a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű emberek és a velük szolidaritást vállalók békés menetét. A Kúria minapi hibás ítélete a gyűlölködő rendzavarók pártjára állt. Pedig a gyülekezési jogot sem lehet rendeltetésével ellentétesen gyakorolni, amivel a szélsőjobbosok már előre kérkednek.
175 napja van Magyarországon általános tilalom a tüntetésekre. A tüntetések minden formájára. A vírus szempontjából biztonságos tüntetésekre is. A kétfős tüntetésekre is. Az autós tüntetésekre, a biciklis tüntetésekre is. Nem a totális tiltás a megoldás.
Az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette azt a szabályozást, amely csak nagyon szűk körben teszi lehetővé a bírói álláspályázatokat elbíráló döntések felülvizsgálatát. Az Országgyűlés szeptemberig módosíthatja törvényt. Azaz legalább őszig maradhatnak a szabálytalanul elbírált pályázatok jogkövetkezmények nélkül, így akár olyan bírák is kinevezést kaphassanak, akik egyébként rangsorban hátrább kerültek. Ez eddig sem csupán elméleti lehetőség volt. Az alábbi eset is jól mutatja ezt: egyetlen bírói pályázónál is négyszer hagyták figyelmen kívül a pontozást.
A börtönszemélyzetnek csak a 42%-a van beoltva. A rabok közül senki. A járványügyi szempontból indokolhatatlan késlekedésnek már most is súlyos következményei vannak. Tegnap végre elkezdték a fogvatartottak oltását.
Készül az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése. Ehhez szolgáltatott együtt anyagot az Európai Bizottság kérdéssorára válaszolva nyolc magyar civil szervezet. A tavalyi (első) jogállamisági jelentés Magyarországra vonatkozó megállapításaihoz képest a helyzet a civil szervezetek szerint majdnem minden tekintetben tovább romlott. A kormányerő a járványhelyzetet kihasználva tovább erősítette eddig is hegemón helyzetét. A civil szervezetek 2020. március eleji közös jelentését szemlézzük.
Csak egy jogállami forradalom árán lehetne visszaszerezni azt az óriási állami vagyont, amit jelenleg közalapítványokba ment át a kormány. - Ha többet szeretnél tudni a súlyos ezermilliárdok sorsáról, hallgasd meg a legutóbbi Helsinki hangadó adásunkat!
Ugyan a lakosság körében már hetek óta zajlik a kockázati csoportba nem tartozók oltása, a börtönökben még senki nem kapott oltást, holott a fertőzés veszélye itt nagyobb. Még az idős vagy beteg rabok sem kaphatták meg a vakcinát. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság panaszmintát készített, amelynek segítségével az ügyészségen tehetnek panaszt a fogvatartottak.
A luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróság (EUB) főtanácsnoka múlt héten egyértelművé tette, hogy hiába teszi lehetővé a hazai szabályozás és hiába született már ilyen ítélet, de annak megítélésben, hogy egy magyar bíró EUB-hoz intézett megkeresése elfogadhatatlan-e, csak egyetlen fórum dönthet jogszerűen, és ez maga az EUB. A főtanácsnoki indítvány mind az uniós jog hazai alkalmazhatóságát, mind a magyar bírák függetlenségét közvetlenül érinti.
Csúcs Zsombor ügye Kőbányán indult, Strasbourgig jutott. Az akkor 23 éves egyetemistát egy el nem követett szabálysértésért állították elő. A rendőrök számos sérülést okoztak neki, szidalmazták és bilincsbe verték. Itthon az ügyészség nem talált bizonyítékot a bántalmazására. Nem talált, mert a kellő nyomozati cselekményeket nem végezte el. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele a strasbourgi bírósághoz fordult, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig igazat adott neki. Most elmondja, mi is történt vele.
A miniszterelnök lojális embere lett a Kúria második számú vezetője. Patyi Andrást hat évre nevezték ki a Kúria elnökhelyettesének. Varga Zs. Andráshoz, a Kúria jelenlegi elnökéhez hasonlóan Patyi sem egy hosszú bírói életpálya után került a bírósági szervezet csúcsára. Viszont többször adta jelét a kormány iránti elkötelezettségének. Összefoglaló Patyi András pályafutásának a Kúria elnökhelyettesi kinevezése szempontjából fontos állomásairól.
Meddig terjed egy munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága? Mennyiben korlátozhatja azt a munkaadó? Mekkora védelem illeti meg a kisebbségellenes véleményeket? A Magyar Helsinki Bizottság munkatársai Petry Zsolt elbocsátásáról vitáztak.
Egyes oltópontokon a katonák megtiltották a közterületen várakozóknak, hogy fényképet készítsenek a kórház előtt kígyózó sorokról. Állítólag az is előfordult, hogy a honvédek töröltették a várakozók által készített képeket. Mivel ilyen intézkedésre a veszélyhelyzetben közreműködő katonák jogosítványait rögzítő jogszabályok nem adnak lehetőséget, a Magyar Helsinki Bizottság közérdekű adatigényléssel fordul a Magyar Honvédség parancsnokához annak tisztázása érdekében, hogy milyen utasítás alapján jártak el a polgárokkal szemben intézkedő katonák. A katonák jogszerűtlen intézkedésével szemben 30 napon belül van lehetőség panaszt tenni.
Hol tartunk és milyen feladatok várnak ránk, ha a jövőben társadalmi egyeztetésre szeretnénk alapozni az új rendeleteket? Miért van erre szükség? Mennyire széles körben kell egyeztetni? Mi a menete és a megfelelő módja a részvételnek? Ha lemaradtál, hallgasd meg most a Helsinki hangadó 19. adását!
A pandémiában a józan járványügyi megfontolások és a közérdek sok helyen felülírja a politikai számítást és a rabokkal szembeni ellenszenvet: így másutt előre veszik a börtönök vakcinációját. Nálunk egyelőre nem. Pedig Magyarországon oltási szempontból nem is óriási csoportokról van szó, 17–18 ezer fogvatartottról és 8–9 ezer börtönőrről.
Száz napja tiltják totálisan, hogy felelősen élhessünk egyik legfontosabb alapjogunkkal, a gyülekezési joggal. A jogsértést maga a jogszabály tartalmazza, ezért a jogkereső polgárok csak az Alkotmánybíróságtól kérhetik a rendelkezés a tilalom eltörlését. A Magyar Helsinki Bizottság készített egy alkotmányjogi panaszmintát, amellyel bárki Alkotmánybírósághoz fordulhat a szükségtelen jogkorlátozó intézkedéssel szemben.
Vig Dávid igazoltatása a Sirályban kezdődött és a strasbourgi bíróság előtt ért véget. Ez egy egyedi sztori sok általános tapasztalattal. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletében egyetértett a Magyar Helsinki Bizottság szakmai álláspontjával, hogy a hazai szabályozás túl laza, ráadásul a rendőrségi gyakorlat ezt ki is használja.
Tájékozódj időben!
A kormány újabb múlt pénteken veszélyhelyzetet hirdetett ki február 8-tól. Szintén péntek este a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a harmadik felhatalmazási törvényt is. Ezek a jogalkotási „bravúrok” újra megmutatják azt, hogy a kormány képtelen a kiszámítható vagy legalább következetes szabályalkotásra, ezzel pedig mindannyiunk életét megnehezíti.
Egy hónapja fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvény 9. módosítását és az örökbefogadással kapcsolatos jogszabályok módosítását. Mennyiben változtatott ez a nem heteroszexuális emberek megítélésén? Hogyan élik meg jogaik szűkítését a hazai LMBTQ közösségek és emberek? Szekeres Zsolt jogász kollégánk személyes hangú írása.
2030. január 1-jéig Magyarországon a bírói hatalmi ágat olyan főbíró képviseli, aki korábban nem érzett elhivatottságot a bírói pálya iránt, aki szerint Magyarországnak erős végrehajtó hatalomra van szüksége, és aki kész programot dolgozott ki a bíróságok függetlenségének korlátozására.
Víg Mihály, a Balaton és a Trabant zenekarok vezetője, valamint Szőnyei Tamás, egykori zenei szakíró, ma már inkább levéltáros-történész idézi fel a nyolcvanas és kilencvenes éveket Nádasdy Vilma kérdéseire.
A Stratégia–31 2009 nyarán kezdte meg tüntetéssorozatát a moszkvai Triumfalnaja téren. Egyik legemlékezetesebb demonstrációját az év szilveszterén tartotta. A szabadságmozgalom támogatója volt a Memorial és a Moszkvai Helsinki Csoport is. Az akkor 84 éves, Hópihécskének öltözött Ljudmila Alekszejevát, a jogvédő szervezet legendás vezetőjét is begyűjtötték a rendőri erők sok tucatnyi más tüntető mellett.
Az LMBT emberek az 1980-as években kezdtek láthatóvá válni Magyarországon. A legtöbbjüknek titkolnia kellett szexuális irányultságát. A rendszerváltás nem hozta el nekik a teljes szabadságot és jogegyenlőséget. - Kárpáti József jogász és Mocsonaki László tanár, szociális munkás válaszol Nádasdy Vilma kérdéseire.
„Amely társadalom arra kényszerítheti az ügyvédet, hogy gondolatait és érveit véka alá rejtse, az igazi jogvédőt nem termelhet ki, hanem csak görnyedt hátú, félénken suttogó tanácsadókat” – mondta Komarnicki Roman a Budapesti Ügyvédi Kamara választmányi ülésén 1941. december 30-án. A hazai értelmiségi szakmák közül egyedül az ügyvédség tanúsított érdemleges ellenállást a zsidóellenes törvényekkel szemben.
A hetedik lovasezred ötszáz katonája a Wounded Knee pataknál érte utol Foltos Jávorszarvas mintegy háromszáz emberét. Szemben a katonákkal a sziúk rosszul voltak felfegyverkezve, és a harcosok mellett ott voltak családjaik is. Úgy tűnt, az indiánok hajlanak arra, hogy átadják lőfegyvereiket. Aztán elszabadult a pokol.
A Gulag szigetvilág, Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin enciklopédikus szociográfiája megjelenésekor megrendítette a világot. Az iparszerű tömeggyilkosságok történeti topográfiájában „a Gulagot”, a szovjet kényszermunkatáborok rendszerét oda helyezte, ahova tartozik: közvetlenül Auschwitz mellé.
A hazai bíróságok elé citált és perét ott elbukó Karsai László a strasbourgi bírósághoz fordult. Alperesből panaszos lett. Mint három év múlva kiderült, végül pernyertes panaszos. A strasbourgi bíróság ítélete szerint a hazai bíróságok megsértették a történésznek a véleménynyilvánítási szabadságát.
Karácsony másnapja a kereszténység első vértanújának emléknapja is. A hellén származású István neve görögül Filosztephanosz volt, azaz „koszorút kedvelő”. Ábrázolásain gyakran látható glóriával, és fejéből furcsa dudorok meredeznek. Ezek azok a kövek, amikkel halálra kövezték őt a bírái által feltüzelt emberek.
Jézus alakja azt is megindítja és fellelkesíti, aki nem hiszi, hogy ő lenne a megváltó, Isten fia – vagy egyenesen maga volna az Isten. Embernek is éppen elég nagyszerű volt. „Van, aki bölcset, van, aki filozófust, hazafit, kellemes embert, moralistát, szentet akar faragni Jézusból. Egyik sem volt. Elbűvölő ember volt” – írta róla Ernest Renan. Ma ünnepeljük születését, még ha kevéssé valószínű is, hogy a történelmi Jézus éppen ezen a napon született.
A szenteste napján sem tétlenkedett a nyilas terrorgépezet. Előbb három ifjú kommunistát lőttek agyon. Majd Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselőt akasztották fel hűtlenségért. Ő akkor már az egyik legtekintélyesebb ellenzéki politikus volt. Esetében nem túlzás mártíriumról beszélni. Korántsem volt hibátlan, de élete utolsó éveiben bátran és helyesen cselekedett.
2010 óta a kormány mindent elkövet, hogy a kritikus és független médiát elhallgattassa, saját propagandáját pedig minél inkább felerősítse. Hogy lesz ebből újra médiaszabadság? – kérdezi Nádasdy Vilma műsorvezető a Fülolajnak, a Magyar Helsinki Bizottság podcastsorozatának a 3. részében.
A fogvatartás törvényessége nem csak azért elvárás, mert jogállamban ez evidencia. Hanem azért is, mert a törvényes fogvatartás nyújt esélyt arra, hogy a fogvatartottak jobb emberek legyenek akkor, amikor szabadulnak, mint amikor bekerültek. Vagy legalább ne legyenek rosszabbak.
A fejedelemségekben párhuzamosan futott a rabszolga-felszabadítási folyamat, amely 1843-ban indult el Havaselvén. Ezután jött a többi rendelet. Moldvában 1855. december 22-én vált teljessé a felszabadítás, amikor az Államtanács a magántulajdonú cigányoknál is kimondta azt. Havaselvén pedig 1856. február 8–20. hirdették ki minden cigány felszabadulását.
A kormány újabb öles lépést tett illiberális, kleptokratikus és paternalista hatalma megszilárdítása érdekében. Mindezt súlyosbítja, hogy ezt az egyre romló járványhelyzetet és a legális tiltakozási eszközeitől megfosztott társadalom bénultságát kihasználva teszi. Erről beszélgettünk László Róbert választási szakértővel (Political Capital), Uitz Renátával alkotmányjogásszal (CEU) és Vincze Orsolya jogásszal (K-Monitor).
„Románia nincs és soha nem lesz egy olyan Európa mellett, amelyben lábbal tiporják a népek és nemzetek függetlenségét.” Ismerős? Ezek Nicolae Ceaușescu mondatai voltak röviddel bukása előttről, 1989 novemberéből. Az nem állíthatjuk, hogy az összeomlást nem sejtette, hiszen paranoiás volt. De nem csak félnie kellett volna, meg is kellett volna ijednie.
A 20 hónapon át tartó perben 22 SS-tagot állítottak bíróság elé. Egykor mindannyian Auschwitz-Birkenauban teljesítettek szolgálatot. Gyilkosságban való bűnrészességgel vádolták őket. Sokszor „önként, kéjjel öltek, nem parancsra”.