2021. április 28.
Készül az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése. Ehhez szolgáltatott együtt anyagot az Európai Bizottság kérdéssorára válaszolva nyolc magyar civil szervezet. A tavalyi (első) jogállamisági jelentés Magyarországra vonatkozó megállapításaihoz képest a helyzet a civil szervezetek szerint majdnem minden tekintetben tovább romlott. A kormányerő a járványhelyzetet kihasználva tovább erősítette eddig is hegemón helyzetét. A civil szervezetek 2020. március eleji közös jelentését szemlézzük.
2021. április 26.
Csak egy jogállami forradalom árán lehetne visszaszerezni azt az óriási állami vagyont, amit jelenleg közalapítványokba ment át a kormány. - Ha többet szeretnél tudni a súlyos ezermilliárdok sorsáról, hallgasd meg a legutóbbi Helsinki hangadó adásunkat!
2021. április 24.
Ugyan a lakosság körében már hetek óta zajlik a kockázati csoportba nem tartozók oltása, a börtönökben még senki nem kapott oltást, holott a fertőzés veszélye itt nagyobb. Még az idős vagy beteg rabok sem kaphatták meg a vakcinát. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság panaszmintát készített, amelynek segítségével az ügyészségen tehetnek panaszt a fogvatartottak.
2021. április 23.
A luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróság (EUB) főtanácsnoka múlt héten egyértelművé tette, hogy hiába teszi lehetővé a hazai szabályozás és hiába született már ilyen ítélet, de annak megítélésben, hogy egy magyar bíró EUB-hoz intézett megkeresése elfogadhatatlan-e, csak egyetlen fórum dönthet jogszerűen, és ez maga az EUB. A főtanácsnoki indítvány mind az uniós jog hazai alkalmazhatóságát, mind a magyar bírák függetlenségét közvetlenül érinti.
2021. április 22.
Csúcs Zsombor ügye Kőbányán indult, Strasbourgig jutott. Az akkor 23 éves egyetemistát egy el nem követett szabálysértésért állították elő. A rendőrök számos sérülést okoztak neki, szidalmazták és bilincsbe verték. Itthon az ügyészség nem talált bizonyítékot a bántalmazására. Nem talált, mert a kellő nyomozati cselekményeket nem végezte el. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele a strasbourgi bírósághoz fordult, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig igazat adott neki. Most elmondja, mi is történt vele.
2021. április 14.
A miniszterelnök lojális embere lett a Kúria második számú vezetője. Patyi Andrást hat évre nevezték ki a Kúria elnökhelyettesének. Varga Zs. Andráshoz, a Kúria jelenlegi elnökéhez hasonlóan Patyi sem egy hosszú bírói életpálya után került a bírósági szervezet csúcsára. Viszont többször adta jelét a kormány iránti elkötelezettségének. Összefoglaló Patyi András pályafutásának a Kúria elnökhelyettesi kinevezése szempontjából fontos állomásairól.
2021. április 13.
Meddig terjed egy munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága? Mennyiben korlátozhatja azt a munkaadó? Mekkora védelem illeti meg a kisebbségellenes véleményeket? A Magyar Helsinki Bizottság munkatársai Petry Zsolt elbocsátásáról vitáztak.
2021. március 31.
Egyes oltópontokon a katonák megtiltották a közterületen várakozóknak, hogy fényképet készítsenek a kórház előtt kígyózó sorokról. Állítólag az is előfordult, hogy a honvédek töröltették a várakozók által készített képeket. Mivel ilyen intézkedésre a veszélyhelyzetben közreműködő katonák jogosítványait rögzítő jogszabályok nem adnak lehetőséget, a Magyar Helsinki Bizottság közérdekű adatigényléssel fordul a Magyar Honvédség parancsnokához annak tisztázása érdekében, hogy milyen utasítás alapján jártak el a polgárokkal szemben intézkedő katonák. A katonák jogszerűtlen intézkedésével szemben 30 napon belül van lehetőség panaszt tenni.
2021. március 19.
Hol tartunk és milyen feladatok várnak ránk, ha a jövőben társadalmi egyeztetésre szeretnénk alapozni az új rendeleteket? Miért van erre szükség? Mennyire széles körben kell egyeztetni? Mi a menete és a megfelelő módja a részvételnek? Ha lemaradtál, hallgasd meg most a Helsinki hangadó 19. adását!
2021. február 26.
A pandémiában a józan járványügyi megfontolások és a közérdek sok helyen felülírja a politikai számítást és a rabokkal szembeni ellenszenvet: így másutt előre veszik a börtönök vakcinációját. Nálunk egyelőre nem. Pedig Magyarországon oltási szempontból nem is óriási csoportokról van szó, 17–18 ezer fogvatartottról és 8–9 ezer börtönőrről.
2021. február 19.
Száz napja tiltják totálisan, hogy felelősen élhessünk egyik legfontosabb alapjogunkkal, a gyülekezési joggal. A jogsértést maga a jogszabály tartalmazza, ezért a jogkereső polgárok csak az Alkotmánybíróságtól kérhetik a rendelkezés a tilalom eltörlését. A Magyar Helsinki Bizottság készített egy alkotmányjogi panaszmintát, amellyel bárki Alkotmánybírósághoz fordulhat a szükségtelen jogkorlátozó intézkedéssel szemben.
2021. február 9.
Vig Dávid igazoltatása a Sirályban kezdődött és a strasbourgi bíróság előtt ért véget. Ez egy egyedi sztori sok általános tapasztalattal. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletében egyetértett a Magyar Helsinki Bizottság szakmai álláspontjával, hogy a hazai szabályozás túl laza, ráadásul a rendőrségi gyakorlat ezt ki is használja.
2021. február 8.
Tájékozódj időben!
2021. február 2.
A kormány újabb múlt pénteken veszélyhelyzetet hirdetett ki február 8-tól. Szintén péntek este a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a harmadik felhatalmazási törvényt is. Ezek a jogalkotási „bravúrok” újra megmutatják azt, hogy a kormány képtelen a kiszámítható vagy legalább következetes szabályalkotásra, ezzel pedig mindannyiunk életét megnehezíti.
2021. január 15.
Egy hónapja fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvény 9. módosítását és az örökbefogadással kapcsolatos jogszabályok módosítását. Mennyiben változtatott ez a nem heteroszexuális emberek megítélésén? Hogyan élik meg jogaik szűkítését a hazai LMBTQ közösségek és emberek? Szekeres Zsolt jogász kollégánk személyes hangú írása.
2021. január 14.
2030. január 1-jéig Magyarországon a bírói hatalmi ágat olyan főbíró képviseli, aki korábban nem érzett elhivatottságot a bírói pálya iránt, aki szerint Magyarországnak erős végrehajtó hatalomra van szüksége, és aki kész programot dolgozott ki a bíróságok függetlenségének korlátozására.
2020. december 31.
Víg Mihály, a Balaton és a Trabant zenekarok vezetője, valamint Szőnyei Tamás, egykori zenei szakíró, ma már inkább levéltáros-történész idézi fel a nyolcvanas és kilencvenes éveket Nádasdy Vilma kérdéseire.
A Stratégia–31 2009 nyarán kezdte meg tüntetéssorozatát a moszkvai Triumfalnaja téren. Egyik legemlékezetesebb demonstrációját az év szilveszterén tartotta. A szabadságmozgalom támogatója volt a Memorial és a Moszkvai Helsinki Csoport is. Az akkor 84 éves, Hópihécskének öltözött Ljudmila Alekszejevát, a jogvédő szervezet legendás vezetőjét is begyűjtötték a rendőri erők sok tucatnyi más tüntető mellett.
2020. december 30.
Az LMBT emberek az 1980-as években kezdtek láthatóvá válni Magyarországon. A legtöbbjüknek titkolnia kellett szexuális irányultságát. A rendszerváltás nem hozta el nekik a teljes szabadságot és jogegyenlőséget. - Kárpáti József jogász és Mocsonaki László tanár, szociális munkás válaszol Nádasdy Vilma kérdéseire.
„Amely társadalom arra kényszerítheti az ügyvédet, hogy gondolatait és érveit véka alá rejtse, az igazi jogvédőt nem termelhet ki, hanem csak görnyedt hátú, félénken suttogó tanácsadókat” – mondta Komarnicki Roman a Budapesti Ügyvédi Kamara választmányi ülésén 1941. december 30-án. A hazai értelmiségi szakmák közül egyedül az ügyvédség tanúsított érdemleges ellenállást a zsidóellenes törvényekkel szemben.
2020. december 29.
A hetedik lovasezred ötszáz katonája a Wounded Knee pataknál érte utol Foltos Jávorszarvas mintegy háromszáz emberét. Szemben a katonákkal a sziúk rosszul voltak felfegyverkezve, és a harcosok mellett ott voltak családjaik is. Úgy tűnt, az indiánok hajlanak arra, hogy átadják lőfegyvereiket. Aztán elszabadult a pokol.
2020. december 28.
A Gulag szigetvilág, Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin enciklopédikus szociográfiája megjelenésekor megrendítette a világot. Az iparszerű tömeggyilkosságok történeti topográfiájában „a Gulagot”, a szovjet kényszermunkatáborok rendszerét oda helyezte, ahova tartozik: közvetlenül Auschwitz mellé.
2020. december 27.
A hazai bíróságok elé citált és perét ott elbukó Karsai László a strasbourgi bírósághoz fordult. Alperesből panaszos lett. Mint három év múlva kiderült, végül pernyertes panaszos. A strasbourgi bíróság ítélete szerint a hazai bíróságok megsértették a történésznek a véleménynyilvánítási szabadságát.
2020. december 26.
Karácsony másnapja a kereszténység első vértanújának emléknapja is. A hellén származású István neve görögül Filosztephanosz volt, azaz „koszorút kedvelő”. Ábrázolásain gyakran látható glóriával, és fejéből furcsa dudorok meredeznek. Ezek azok a kövek, amikkel halálra kövezték őt a bírái által feltüzelt emberek.
2020. december 25.
Jézus alakja azt is megindítja és fellelkesíti, aki nem hiszi, hogy ő lenne a megváltó, Isten fia – vagy egyenesen maga volna az Isten. Embernek is éppen elég nagyszerű volt. „Van, aki bölcset, van, aki filozófust, hazafit, kellemes embert, moralistát, szentet akar faragni Jézusból. Egyik sem volt. Elbűvölő ember volt” – írta róla Ernest Renan. Ma ünnepeljük születését, még ha kevéssé valószínű is, hogy a történelmi Jézus éppen ezen a napon született.
2020. december 24.
A szenteste napján sem tétlenkedett a nyilas terrorgépezet. Előbb három ifjú kommunistát lőttek agyon. Majd Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselőt akasztották fel hűtlenségért. Ő akkor már az egyik legtekintélyesebb ellenzéki politikus volt. Esetében nem túlzás mártíriumról beszélni. Korántsem volt hibátlan, de élete utolsó éveiben bátran és helyesen cselekedett.
2020. december 23.
2010 óta a kormány mindent elkövet, hogy a kritikus és független médiát elhallgattassa, saját propagandáját pedig minél inkább felerősítse. Hogy lesz ebből újra médiaszabadság? – kérdezi Nádasdy Vilma műsorvezető a Fülolajnak, a Magyar Helsinki Bizottság podcastsorozatának a 3. részében.
A fogvatartás törvényessége nem csak azért elvárás, mert jogállamban ez evidencia. Hanem azért is, mert a törvényes fogvatartás nyújt esélyt arra, hogy a fogvatartottak jobb emberek legyenek akkor, amikor szabadulnak, mint amikor bekerültek. Vagy legalább ne legyenek rosszabbak.
2020. december 22.
A fejedelemségekben párhuzamosan futott a rabszolga-felszabadítási folyamat, amely 1843-ban indult el Havaselvén. Ezután jött a többi rendelet. Moldvában 1855. december 22-én vált teljessé a felszabadítás, amikor az Államtanács a magántulajdonú cigányoknál is kimondta azt. Havaselvén pedig 1856. február 8–20. hirdették ki minden cigány felszabadulását.
2020. december 21.
A kormány újabb öles lépést tett illiberális, kleptokratikus és paternalista hatalma megszilárdítása érdekében. Mindezt súlyosbítja, hogy ezt az egyre romló járványhelyzetet és a legális tiltakozási eszközeitől megfosztott társadalom bénultságát kihasználva teszi. Erről beszélgettünk László Róbert választási szakértővel (Political Capital), Uitz Renátával alkotmányjogásszal (CEU) és Vincze Orsolya jogásszal (K-Monitor).
„Románia nincs és soha nem lesz egy olyan Európa mellett, amelyben lábbal tiporják a népek és nemzetek függetlenségét.” Ismerős? Ezek Nicolae Ceaușescu mondatai voltak röviddel bukása előttről, 1989 novemberéből. Az nem állíthatjuk, hogy az összeomlást nem sejtette, hiszen paranoiás volt. De nem csak félnie kellett volna, meg is kellett volna ijednie.
2020. december 20.
A 20 hónapon át tartó perben 22 SS-tagot állítottak bíróság elé. Egykor mindannyian Auschwitz-Birkenauban teljesítettek szolgálatot. Gyilkosságban való bűnrészességgel vádolták őket. Sokszor „önként, kéjjel öltek, nem parancsra”.
2020. december 19.
Az öldöklés nyolc évig tart, amelynek leghíresebb áldozatai maga An Lu-san és a császár ágyasa, Jang Kuj-fej. Ez volt a történelem egyik legvéresebb fegyveres konfliktusa, ha nem egyenesen a legvéresebb.
2020. december 18.
Ez a világnap arról a legalább 150 milliónyi munkavállalóról szól, aki külföldön él és dolgozik. Ők jelentik az összes nemzetközi migráns kétharmadát. Vannak köztük menekültek és irreguláris vándorok is, de a többség bevándorló. Közéjük értendő honfitársaink százezres nagyságrendű tömege is, akik Európa más országaiban keresik kenyerüket, talán éppen azért, hogy itt élhessenek.
2020. december 17.
A kivétel nélkül minden embert megillető emberi méltóság sérthetetlensége alapjog a liberális demokráciákban. De nem csak az. Olyan jog felett álló alkotmányos elvnek és értéknek kell tekinteni, amelyből egyéb alapvető jogok következnek.
2020. december 16.
What have we done with our new freedoms after the transition? Are human rights still important in Eastern Europe? What explains the half-turn towards autocracy in these countries? Is there a social need for freedom, human rights, the rule of law and democracy 30 years after the regime change? András Bozóki, Thomas O. Melia, and Kim Lane Scheppele.
A háborús években a náci rezsim már a cigányokat is el akarta pusztítani. A vészes munkaerőhiányra tekintettel eleinte leginkább „munka általi megsemmisítésig” dolgoztatták őket. 1943 elejétől azonban nem kényszermunkáltatásuk, hanem kiirtásuk lett a fontosabbik cél.
2020. december 15.
Adolf Eichmann, a náci Harmadik Birodalom zsidóügyi szakértőjeként éveken át szervezte zsidók kifosztását és kényszer-kitelepítését, a koncentrációs és megsemmisítő táborok létrehozását, illetve a megszállt országok zsidóságának deportálását. Személyesen ő irányította a zsidóság összegyűjtését és bevagonírozását Magyarországon is. A Jeruzsálemi Kerületi Bíróság kötél általi halálra ítélte, majd a legfelsőbb bíróság is. Máig az egyetlen Izraelben, akit fel is akasztott a hóhér.
2020. december 14.
Az amerikai (clintoni) külpolitika nagy sikere volt a daytoni béke, és nagyban volt köszönhető az alkudozást vezető Richard Holbrooke diplomatának. Bár igaz, hogy nem hozott békét a volt Jugoszlávia minden népének, a daytoni alku a fanyalgások ellenére mégiscsak lezárta a délszláv háborúk legvéresebb szakaszát.
2020. december 13.
Nem csak maga a kínzás vagy hatósági bántalmazás sérti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges kínzás- és bántalmazási ügyeket és megtalálja a felelősöket. Kmetty Ágoston zöldségkereskedővel is ez történt. Ő az első ügyfele a Magyar Helsinki Bizottságnak, akinek sikerült pert nyernie a strasbourgi bíróság előtt.
2020. december 12.
A délután kézbesített parancsok alapján még éjfél előtt megindult az „Azália művelet”. A fegyveres erők elfoglalták a rádiót és tévét, illetve a hírközlést. Egy hónapra elhallgattak a telefonok Lengyelországban. A „Fenyő” fedőnevű akcióban pedig néhány nap alatt ötezer, többségében Szolidaritás-aktivistát és ellenzékit internáltak börtöntáborokba.
2020. december 11.
Az egykori XVI. Lajos csak egyetlenegyszer szólhatott érdemben bírái előtt. Noha utóbb halálra ítélték, fellebbezési eljárás nem lehetett: másnap ment a vérpadra. Ő és majd a felesége elleni „per” is tartalmát és eredményét tekintve hasonlított a Ceaușescu házaspár ellenihez, csak több szereplővel, több patetikus gesztussal és hosszabb ideig tartott a cirkusz.
2020. december 10.
A háború keserű tapasztalata, a hidegháború és a nukleáris fenyegetés késztette az ENSZ tagállamait, hogy elfogadják az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A „nemzetek” deklarálták az alapjogoknak egy olyasfajta katalógusát, amelyet irányadónak tekintenek politikai berendezkedéstől, fejlettségtől, földrajzi helyzettől vagy hagyományoktól függetlenül. A nyilatkozat ösztönzést adott ahhoz is, hogy kiépüljön az emberi jogok nemzetközi garanciarendszere.
2020. december 9.
A kormány családjogi húzásainak a legnagyobb vesztesei a szakellátásban lévő gyerekek lesznek. Erről is beszélgettünk vendégeinkkel, Kovács Vera szociológussal, az Utcáról Lakásba Egyesület alelnökével, Polgári Eszter jogász, a CEU oktatójával és a Háttér Társaság önkéntesével és Szekeres Zsolttal, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársával. Helsinki Hangadó 14.
A XX. század egyik legjelentősebb jogvédőjének, Szergej Adamovics Kovaljovnak (1930) a bűnperét ezen a napon kezdték el tárgyalni 1975-ben, a Helsinki Záróokmány aláírásának évében. Akkor már egy éve le volt tartóztatva és kilenc évig nem szabadulhatott még.
2020. december 8.
A börtönkártalanítás készülő új szabályozása néhány hibát korrigál a rendszerben, de keletkeztet újakat és jó néhányat továbbra sem old meg. Összességében tovább nehezül a fogvatartotti jogérvényesítés, ami egyben azt is jelenti, hogy kevesebb sértett juthat kártérítéshez a vele szemben elkövetett állami jogsértés miatt.
A német megszállás alatt az sem riasztotta vissza, hogy a Gestapo kémkedés gyanújával lefogta, három hónapon át fogva tartotta és kínozta. Szabadulása után elég volt meglátni a zsidó gyerekek halálmenetét, nem számított terror és félelem, közbeavatkozott és megmentette őket, a lakásán várhatták ki a felszabadulást. Karády Katalint mégis elüldözték.
2020. december 7.
Hol voltak a nők a rendszerváltás idején? És hol vannak most? Fodor Éva szociológussal és Szelényi Zsuzsa politikus és fejlesztéspolitikai szakértő a nők rendszerváltáskori és azóta megváltozott helyzetéről beszélgetnek Nádasdy Vilmával.
A második világháború után új Németország jött létre az NSZK-val. Ezt sokan sejtették, remélték már a hatvanas években is, de a megrendült Willy Brandt kancellár szimbolikus gesztusa, amikor letérdelt a gettófelkelés varsói emlékműve előtt, egész Európa előtt egyértelművé tette a gyökeres változást.
2020. december 6.
Szent Miklós figurája itt a Magyar Helsinki Bizottságban is kedvelt, már csak azért is, mert a hagyomány szerint ő nem csak a tanulók, gyerekek, leányok, hajósok, pékek és gyógyszerészek, de a foglyok és jogászok patrónusa is. A mikuláséji jutalmazás szép és máig élő tradíció, mert adni, segíteni tényleg jó.
