Vissza a jövőbe

Ó, ió, ció, áció, felülkodifikáció, avagy a kormány hogyan vette el a sztrájkjogot a tanároktól

A kormány plasztikusan szemlélteti rendeletével, mit is jelent számára a jogállamiság: szerinte a jognak az a feladata, hogy kiszolgálja a politikát. Pedig nem az. A pedagógus szakszervezetek Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy sztrájkolhassanak. A Magyar Helsinki Bizottság beadvánnyal támogatja a panaszukat.

Ötvenezres bírság a születésnapi süti mellé

Tavaly az összes szabálysértési eljárásnak a 14%-át már a veszélyhelyzeti intézkedések miatt indították. Túlnyomó többségük bírságolással zárult. Bizonyosan sok volt közülük az indokolt, de azt aligha tekinthetjük annak, ha magányosan eszegető hajléktalan embereket bírságolnak kéjesen. Egyikük abszurd módon börtönbe kerülhet, mert születésnapján süteményt evett egy utcapadon.

Az uniós lopáselhárítás sikere is múlik majd a szerdai ítéleten

Az Európai Unió Bírósága szerdán hirdet ítéletet azokban a perekben, amit a magyar és a lengyel kormány indított az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szemben a jogállamisági feltételrendszer megfúrásáért. A főtanácsnok két hónapja azt javasolta, hogy az uniós bíróság utasítsa el Budapest és Varsó keresetét. Mire számíthatunk, ha így lesz, mire, ha nem?

Még az adótitok sem úszhatta meg a választási kampányt

Az adó-visszatérítést igénylő, gyermeket nevelő családok „gyurcsányozó” levelet kaptak a miniszterelnöktől a NAV-on keresztül. A veszélyhelyzeti felhatalmazást a törvényeket átíró rendeleti kormányzásra ismét úgy értelmezte a hatalom, ahogy neki kényelmes. Most éppen az adótitok megcsonkítása szolgálta „a humánjárvány megelőzését”.

Áprilisi népszavazás: matt 13 lépésben a jogállamnak

Ahhoz, hogy az országgyűlési választások napjával azonos napon egy a kormány számára hatalomtechnikai szempontból fontos kérdésben népszavazást lehessen tartani, a folyamat minden egyes pontján szükség volt a jogállamisági követelmények megsértésére. A népszavazás megtartásához vezető utat az átláthatatlan törvényalkotás, önkényes jogalkalmazás és manipulált bírósági eljárások kövezték ki. Elmondjuk, hogyan.

Kié is a Kossuth tér?

Kié a „Nemzet Főtere”? Tényleg a nemzeté, mint azt a rekonstrukciós gigaberuházás szlogenje ígérte, vagy az Országgyűlés Hivataláé, amely a terület vagyonkezelője? Egy bírósági ítélet szerint kizárólag az utóbbié. Még ahhoz is előzetes írásbeli megállapodás kell, ha egy rossz törvény ellen tiltakozni akarunk például mécsesek kihelyezésével.

Jogalkotás okosba’, avagy a Fidesz suttyomban megint átszabta a közigazgatási bíráskodás szervezetét

A decemberi salátatörvény a választások előtti utolsó pillanatban jelentősen átalakította a közigazgatási bíráskodás szervezetét. Eddig senki sem tiltakozott ellene, miközben ezzel például az áprilisi választások és népszavazások teljes bírósági kontrollja is a Fidesz számára minden szinten megbízható kezekbe kerülhet.

„Elfáradtam” – interjú Nagy Gábornéval, a „megtestesült nemzetbiztonsági kockázattal”

Nagy Gáborné történetét, Magyarországra menekülését az orosz titkosszolgálatok elől részletesen bemutatta egy éve a 444.hu. Most arról beszélgettünk a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelével, hogyan hatott az ő és családja életére az, hogy 20 év után a magyar hatóságok nemzetbiztonsági kockázatot látnak az itt-tartózkodásában.

Nem fogadják el a megrovást a kutyapárti plakát-átragasztók

Az ügyészség megrovással akarja lezárni annak a két pécsi kutyapárti aktivistának a büntetőeljárását, akit gyűlöletkeltő kormányplakátok megrongálásával gyanúsítottak. A Magyar Helsinki Bizottság segítségével most a fiatalok panaszt nyújtottak be a megyei főügyészséghez. Azt akarják elérni, hogy az ellenük indított eljárást bűncselekmény hiánya miatt zárják le.

Sertészsírral és vöröshagymával óvja a börtön a súlyosan allergiás nőt

Bár a börtönben bizonyítottan életveszélyben van a többféle súlyos allergiában szenvedő nő, mégis 22 hónap óta tartja fogva a bíróság. De nem csak anafilaxiás allergiás rohamok veszélyeztetik az egészségét, hanem a kóros testsúlyvesztés is: a 167 centis asszony a fogsága első napján mért 56 kilóról 43,7 kilóra fogyott. A Magyar Helsinki Bizottság azon dolgozik, hogy a nő életének veszélyeztetése véget érjen végre, és bűnügyi felügyeletbe, azaz házi őrizetbe kerüljön.

Alkotmányozni vagy nem alkotmányozni? Ez itt a kérdés?

A Fidesz az Alaptörvényt hatalomtechnikai eszköznek tekinti, és gátlástalanul használja politikai céljaira, hegemóniája megtartására. Mit lehetne tenni, hogy ne így legyen? Szentpéteri Nagy Richard, Tóth Gábor Atilla alkotmányjogászok és Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje vitatkozott.

Gyermekélet volt a visszakényszerítés ára

Horvátország jogszerűtlenül utasított ki egy sokgyermekes menedékkérő afgán családot 2017-ben – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ítélet alapjául szolgáló ügy halálos áldozata egy hatéves kislány volt. Madina tragédiája felkavaró példája annak a kíméletlen migrációs politikának, amely hasonló a magyar gyakorlathoz.

Zubbonyt húztak az országra

A kormányzat egyre több jogot adott a katonáknak arra, hogy polgári személyekkel szemben intézkedjenek. Rendőrök helyett katonákat alkalmazni nem egyszerűen kapacitásbővítést jelent, hanem minőségi változást is, ráadásul minden esetben az intézkedéseknek alávetett polgárok hátrányára. A militarizációnak ez az ára, és ez a célja.

„Szeretnéd tudni, mi az igazi börtönbiznisz? A börtöntelefon tarifája meg a kiétkezés árai”

Gáspár, Menyhért és Boldizsár három különböző sors, három különféle karakter. Abban mégis hasonlítanak, hogy mindhárman éveket húztak le elítéltként hazai börtöneinkben. Itt szerzett tapasztalataik is megegyeznek sokezernyi fogva tartott társukéval. Az azonban ritka dolognak számít, hogy a sokszor keserű élményeiket megosszák a szélesebb közönséggel is.

Rongálás bűncselekményével gyanúsítanak kutyapárti aktivistákat

Vicces szövegeket ragasztott a kormány gyűlöletplakátjaira a Kétfarkú Kutyapárt két pécsi aktivistája. Legalábbis ezzel gyanúsítja őket a rendőrség. A nyomozás tele van szokatlan dolgokkal: a gyanúsítottaknál házkutatás is volt, a nyomozást olyan rendőr vezeti, aki egyébként gyilkosságoknál szokott eljárni. Mintha a bolhából elefántot akarnának csinálni.

Mi fán terem az a jogállamisági feltételrendszer, amit annyira nem akar a kormány?

Az Európai Unió Bírósága (EUB) főtanácsnoka ma ismertette az indítványait azokban a perekben, amit a magyar és a lengyel kormány indítottak az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szemben a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban. A főtanácsnok azt javasolja, hogy az uniós bíróság utasítsa el Budapest és Varsó keresetét. Most elmondjuk, mire számíthatunk, ha az eddig csigatempó felgyorsul, és végre működni kezd az új uniós lopáselhárító. ‌

„Azt mondta a rendőr a másiknak, hogy nyalassa le velem a bakancsát” – a megtorlatlan rendőri erőszak anatómiája

Rendőrök úgy emeltek ki, fektettek földre és bilincseltek meg egy 57 kilós asszonyt, hogy az egyik karja gyakorlatilag kitört vállból, a másik meg könyöknél eltörött. Az eset nem 2006 forró őszén történt Budapesten, hanem pár éve egy vidéki városban. „Magdolna” most kameránknak mondja el, mit tettek vele.

„Ott áll az ember egyedül, nincs hova elinduljon, semmije sincs már” – nők a börtönben

Minden tizenkettedik magyar elítélt nő. A férfi fogvatartottakat sújtó hiányok őket még inkább veszélyeztetik. Ráadásul speciális problémákkal is meg kell küzdeniük. A WHO tájékoztatása szerint a börtönben lévő nők 80 százaléka szenved valamilyen mentális betegségben és küzd pszichés problémákkal. Gyakoribb köztük az önkárosítás és az öngyilkosság. Ez nagyjából az itt fogva tartott ezer magyar nőre is igaz.

Van-e még független bíráskodás Magyarországon?

Rendkívül fontos döntés várható holnap az Európai Unió Bírósága előtt a bíróságok függetlensége tárgyában. A döntés az unió egésze számára jelentős, Magyarországra nézve azonban konkrét következményekkel is járhat. A luxembourgi testület egy magyar bíró kérdései nyomán a 2012-es igazságügyi reform legégetőbb problémáival is foglalkozhat, többek között a bírói álláspályázatok indokolatlan érvénytelenítésének töretlen gyakorlatával.

A látszat csal: az alkotmányos konfliktus nem „a migránsokról” szól

Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy uniós jogba ütközik a menedékkérők válogatás nélküli visszakényszerítése Szerbiába. A kormány újabb jogsértéssel válaszolna a helyzetre: lengyel mintára az Alkotmánybíróságot kívánja eszközként használni arra, hogy kibújhasson a kötelező bírósági ítélet végrehajtása alól. A Magyar Helsinki Bizottság beadvánnyal fordult az ügyben az Alkotmánybírósághoz az emberi jogok védelme és az uniós jog tiszteletben tartása érdekében.

Mint Mórickának, a „közmédiának” is mindenről ugyanaz jut eszébe

„A Helsinki Bizottság nevű Soros-szervezet a hazai és lengyel jogállamiság helyzetéről tarthat előadást az amerikai kongresszusban” – adta hírül az önképe szerint „pártoktól független, objektív” közmédia. A hír igaz: eltekintve attól, hogy a Helsinki Bizottság nem Soros szervezete, hanem magáé a Kongresszusé, így nem előadást tart ma a Kongresszusban, hanem meghallgatást.

Rajzolj nekünk emberi méltóságot!

Mi fán teremnek a „lerajzolt” emberi jogok? Mi köze van a szentábrázolásoknak a kortárs könyvillusztrációkhoz? A Magyar Helsinki Bizottság felkérésére négy fiatal női képzőművész illusztrálta a civil jogvédők emberi jogi kalendáriumát. A könyv alapját a 444 egyik blogjának, a Helsinki Figyelőnek a 366 posztja képezi.

„Csak az ökör következetes, a kalendáriumszerző az nem” – podcast

Az emberi jogi gondolkodás egyidős a történelem emberével. Bár emberi jogokról csak a felvilágosodás óta beszélünk, isteni törvényekről vagy természetjogról már korábban is sok szó esett. Az emberi jogi dilemmákat pedig ott találjuk Gilgames és Enkidu kalandjaiban, az Iliászban vagy Mózes történeteiben is – mondja Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi kalendáriumának szerzője a podcastunkban. A méltóság mázsakönyve novemberben fog megjelenni, kiadásáért közösségi adománygyűjtés folyik. A könyv alapját a 444 egyik blogjának, a Helsinki Figyelőnek a 366 posztja képezi.

Vádlottként áll a bíróság elé az egykori ministráns fiú, akit szexuálisan bántalmazott a papja

Különleges büntetőper tárgyalása indul holnap. A vádlott egy ma 35 éves férfi, akit 13 éves korától kezdve többször szexuálisan molesztált a papja. Ez már akkor is gyermek ellen elkövetett szexuális erőszaknak számított, amit külön súlyosított, hogy Balázs atya, az akkori kispap mindezt egy rábízott gyerek sérelmére követte el. Ő a világi büntetőjog értelemében mégis büntetlen maradt, büntetés most egykori áldozatát, Pető Attilát fenyegeti.

A Kúria szerint is anyasága miatt diszkriminált egy nőt az egyik országos állami szerv

„Ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbítottak szerződést, és utasították el álláspályázatát egy kismamának az egyik országos állami szervnél. A dolgozó nő elsőfokon elbukta a perét, de most a Kúria jogerősen kimondta: a munkaadó megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jogát. A nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.

Győzedelmi ének: nyújtottak feléje védő kart!

Abouzar Soltani és 12 éves fia, Armin 988 nap után kapott menedékjogi védelmet Magyarországon. Ebből 553 napot töltöttek jogellenesen fogva tartva a röszkei tranzitzónában. Kivételes történet az övék. Mégis sok általános tanulsággal szolgál arról, hogyan működik nálunk a menekültügyi rendszer, mennyire érvényesülhet az Alaptörvényünkbe is belefoglalt menedékjog.

Napi 9 perc havi majdnem 20 ezerért nem oldja meg a rabok visszailleszkedését

Béla bekerülése óta a család Katalin fizetéséből él, ami fedezi azt is, hogy telefonon tudják tartani a kapcsolatot. A telefonálás költsége, ha mobilszámot hív, 75 forint percenként. Ha él a számára biztosított heti összesen 65 perc telefonálási lehetőséggel, az hetente 4875 forint, ami egy hónapra 19500 forintba kerül.

A falusiak a megbetegedések miatt szembeszállnak a mezőgazdasági vállalattal

Az ukrán falu békés nyaralóhely volt. A táj gyönyörű, a levegő pedig tiszta. Ez azonban 2011-ben megváltozott, amikor egy orosz befektető érkezett a településre. A csatornagázok szaga elviselhetetlenné vált. A szabadban száradó ruhákat is átjárta a szag. A trágya és a vegyszerek megmérgezték a vízforrásokat. Aztán egyre több ember lett beteg a környéken.

A Kúriának is szerepe van abban, hogy holnap nem az Andrássy úton vonul a Pride

Holnap tartják a Budapest Pride felvonulást, amelynek idők során szimbolikus helyszínévé vált az Andrássy út. Idén azonban nem képezheti a hivatalos útvonal részét, mert nyíltan homo- és transzfób, uszító és gyűlölködő csoportok előre kitervelten és visszaélésszerű eljárás eredményeként kiszorították a rendezvényt az eddigi felvonulások gerincét képező sugárútról.

„Együtt táncolunk, együtt harcolunk” – videó

A kelet-európai meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű, interszex és queer mozgalmaknak nincsenek tankjaik, nekik csak történeteik és érveik vannak ahhoz, hogy kivívják a többségi társadalmak elfogadást és a nekik is kijáró egyenlőséget heteroszexuális honfitársaikkal. Ehhez erős koalíciókra van szükség.

Az Alkotmánybíróság krokodiltétele: a kormány azt tesz a gyülekezési jogunkkal, amit csak akar

Aggasztó döntés született az Alkotmánybíróságon a veszélyhelyzet idején elrendelt általános gyülekezési tilalom alkotmányosságáról. A döntés jól mutatja, hogy a kormányhű tagokkal feltöltött testület még kirívó jogsértés esetén sem hajlandó szembefordulni a hatalommal, és mindent megtesz annak érdekében, hogy kiszolgálja a politikai elvárásokat.

Beletartoznak-e a nemzetbe a homoszexuális emberek? - videó

A 2020. augusztus 9. óta tartó belorusz tiltakozássorozat és a tüntetések nem csak Lukasenka elnök elzavarásáról, de nemzetépítésről is szólnak. Arról, hogy az ország története során először az új, a 21. századi belorusz politikai közösségben végre helyet kapnak-e a meleg, leszbikus, transzexuális, interszexuális és queer emberek is.

Össze is verték, mielőtt átzsuppolták Szerbiába

A Magyar Helsinki Bizottság menekülő ügyfelét minden vizsgálat és személyes körülményei figyelembevétele nélkül zsuppolták vissza Szerbiába. Öt év alatt 72 ezer esetben történt ilyen. Csütörtökön arról is döntenek a strasbourgi bírák, hogy az ún. „visszakényszerítések” vajon kollektív kiutasításnak számítanak-e, mert ha igen, akkor végre meg kell szüntetni ezt a rendőrállami gyakorlatot.

Egy bírónő meghurcolása, avagy fenyegetés minden magyar bírónak

Alkalmatlanná nyilvánította a főnöke azt a bírónőt, aki korábban az Európai Unió Bíróságához fordult, mert úgy vélte, uniós jogot sérthetnek az egyik törvény rendelkezései. Az ügy arra világít rá, hogy az ítélkező bírók mennyire kiszolgáltatottak a nyomásgyakorlásnak, és milyen könnyű a szervezeten belülről aláásni a függetlenségüket.

Határ menti rendőrállami eljárásokról döntenek Strasbourgban

Decemberben mondta ki az Európai Unió Bírósága, hogy a visszakényszerítések is az uniós jogba ütköznek. Hét hónap alatt azonban semmit sem változtatott a gyakorlatán az Orbán-kormány, ezért még az uniós határőrizeti ügynökség is felfüggesztette itteni tevékenységét. Csütörtökön a strasbourgi bíróság hirdet ítéletet arról, mennyiben egyeztethető össze a hazai rendőrállami gyakorlat az Emberi jogok Európai Egyezményével. Eddig több mint 72 ezer visszakényszerítést regisztrált a rendőrség. Kérdezz-felelek.

Egy férfi küzdelme az otthona megtartásáért

Baku mellett, egy nagy olajmező mellett áll egy nagy, sárga téglaház kovácsoltvas korlátokkal. A második világháború előtt épült, több generáció otthona. Alif Almanov 1968 óta büszke tulajdonosa. Alif szenvedélyesen meséli történetét, olyan mélységgel, ami súlyos sebekről árulkodik, és az is egyértelmű, hogy nem fogja feladni az igazságért folytatott harcát.

Tovább a múltba